Putyin és Medvegyev is megjelent a meggyilkolt nagykövet búcsúztatásán

Putyin a katonai díszpompával megrendezett felravatalozási szertartáson kifejezte együttérzését az Oroszország Hőse posztumusz címmel kitüntetett nagykövet özvegyének. Az elnök személyesen is ismerte a diplomatát. Az egyházi gyászceremóniát Kirill orosz pátriárka vezette a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyházban.

Andrej Karlovot orosz lobogóval borított koporsóban, Moszkva Himki városrészének temetőjében helyezték örök nyugalomra, katonai tiszteletadással.

A 62 éves orosz misszióvezetőt a török fővárosban egy fotókiállítás hétfői megnyitóján egy civil ruhás török rendőr lőtte le, televíziós kamerák nyilvánossága előtt. A gyilkos iszlamista és a szíriai Aleppó elleni, az orosz légierő által támogatott offenzívát felemlegető jelszavakat kiabált, mielőtt a török hatóságok végeztek volna vele.

A terrortámadás elkövetőjeként egyes források szerint a Dzsais al-Fatah szíriai iszlamista koalíció jelentkezett, de ezt az érintett szervezet az iszlám szélsőségeseket figyelő SITE amerikai hírportál szerint utóbb cáfolta. Amíg Ankara a gyanút Fethullah Gülen muzulmán hitszónokra terelte, Moszkva óvott az elhamarkodott vádaskodásoktól, és türelemre szólított fel a közösen elindított török-orosz nyomozás befejezéséig.

Az orosz külügyminisztérium terrortámadásnak minősítette a gyilkosságot, a bűnügyekben eljáró orosz szövetségi Nyomozó Bizottság (SZK) pedig büntetőeljárást indított az ügyben. Ankarában kedden orosz szakértők kapcsolódtak be a vizsgálatba.

Az orosz és a török vezetés egyaránt a két ország közeledése és az együttes - a Nyugatot egyelőre kizárni látszó - szíriai rendezési kísérlet elleni provokációként értékelte a terrortámadást. A nagykövetgyilkosság másnapján a történtek dacára is megtartották az előre beütemezett orosz-török-iráni kül- és védelmi miniszteri tanácskozást, amelynek középpontjában a terrorelhárítás és Szíria állt.

Ankarában közölték, hogy Andrej Karlovról nevezik el az orosz nagykövetség utcáját, az orosz posta pedig a tervek szerint bélyeget bocsát ki a diplomata emlékére. Nevét bevésték az orosz külügyminisztérium márványfalába, a többi, szolgálata teljesítése közben meggyilkolt szovjet és orosz diplomatáé mellé.

Putyin: Oroszország minden potenciális agresszornál erősebb

Oroszország ma minden potenciális agresszornál erősebb, de hadereje nem lazíthat, készen kell állnia bármifée fenyegetés elhárítására - jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök az orosz védelmi minisztérium kollégiumának csütörtöki moszkvai tanácskozásán.

"Még sok mindent kell tennünk, ezzel együtt nagyon sok tényező, nemcsak a katonaiak, hanem a történelmünk, a földrajz és az orosz társadalom belső állapotának figyelembevételével magabiztosan lehet azt mondani, hogy ma erősebbek vagyunk bármelyik potenciális agresszornál" - mondta.

"Bármelyiknél" - nyomatékosította Putyin, aki tisztségénél fogva az orosz fegyveres erők főparancsnoka.

Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy ez a helyzet "nagyon gyorsan megváltozhat", ha Oroszország akárcsak egy pillanatra is ellazul és akár egyetlen kudarcot is elszenved a hadsereg és a haditengerészet modernizálása, a csapatok kiképzése terén. Szavai szerint Oroszországnak komoly figyelemmel kell kísérnie minden a határai közelében történő katonai mozgást, csakúgy, mint a globális katonai és politikai helyzetben végbemenő változásokat és gyorsan kell módosítania a potenciális fenyegetés elhárítására vonatkozó terveket.

Az elnök hangsúlyozta: szavatolni kell, hogy az orosz hadászati rakétafegyverek garantáltan áthatoljanak minden meglévő és leendő rakétavédelmi rendszeren. Később Szergej Sojgu védelmi miniszter elmondta, hogy Oroszország idén 41 ballisztikus rakétát állított hadrendbe, és a hadászati kilövőállások 99 százaléka harcra kész, több mint 96 százalékuk pedig azonnali bevetésre is kész. Jövőre újabb három egységet szerelnek fel modern fegyverekkel, a légierőnél pedig öt korszerűsített hadászati bombázót állítanak hadrendbe.

Vlagyimir Putyin szerint a 2016-ban megrendezett váratlan hadgyakorlatok azt bebizonyították, hogy a csapategységeket  rövid idő alatt nagy távolságokra lehet átdobni és azok stratégiai irányokban gyorsan képesek csoportosulásokat létrehozni.

Szergej Sojgu éves beszámolójában egyebek között rámutatott, hogy Oroszországnak történelme során először sikerült határainak teljes hosszában rakétavédelmi előrejelző rendszert kiépítenie. Elmondta, hogy az orosz fegyveres erők harcképessége 2016-ban 14 százalékkal erősödött. A haditechnikai és fegyverzeti közbeszerzés idén 5 százalékkal nőtt, az állandó készültségben lévő egységek korszerű eszközökkel való ellátottsága pedig elérte az 58,3 százalékos szintet.  

"A NATO megduplázta hadgyakorlatainak intenzitását, amelyek többségének jellege oroszellenes" - mondta, hozzátéve, hogy Oroszország nyugati, délnyugati és sarkvidéki területein meg fogja erősíteni egységeit. Kiemelte, hogy a brit Salisbury Plain lőtéren az ellenséget orosz gyártmányú páncélosok és orosz egyenruhák jelképezik. Mint mondta, ilyen típusú kiképzést a náci Németország alkalmazott a második világháború idején.  

Sojgu kijelentette, hogy az orosz légierő Szíriában 18 ezer bevetésen 35 ezer fegyverest ölt meg és megakadályozták az ország széthullását. Felsorolása szerint a militánsok 775 kiképzőtábora és 405 fegyverkészítő műhelye is megsemmisült.

"A Közel-Kelet és Afrikában terjedő +színes forradalmak+ láncolata megszakadt" - mondta a miniszter.

Putyin elnök a tanácskozáson hangoztatta, hogy Oroszországnak maximálisan ki kell használnia a fegyverei iránt a szíriai fellépése nyomán megnövekedett külföldi érdeklődés adta lehetőségeket.