Pulzust mér a fojtva ölő kígyó
WASHINGTON. Amerikai kutatók összesen tizenhat, 1-1,5 méteres közönséges óriáskígyót etettek speciálisan preparált patkányokkal, úgy, hogy azokba tömlővel ellátott, vízzel töltött hólyagokat ültettek. A tömlőn keresztül mérhették a kígyó által kifejtett nyomást, az egyik hólyagba pedig elektromos pulzuspumpát helyeztek, amellyel percenként 195 szívdobbanást szimuláltak.
A kísérletben kiderült, hogy a kígyók a "dobogó szívű" patkányokat mintegy húsz percen át fojtogatták, kétszer annyi ideig, mint a pulzus nélkülieket. Az áldozatra kifejtett nyomás is kétszer olyan erős volt az első esetben. Az óriáskígyók csak akkor engedték el a patkányt, ha már leállt a pumpa. Még azok az állatok is így "öltek", amelyek korábban nem táplálkoztak még élő patkánnyal. Ez arra utal, hogy veleszületett viselkedésmintáról van szó.
A fojtás meglehetősen energiaigényes módja a zsákmányszerzésnek, ezért érthető, ha az állatok megállapítják, mekkora nyomásra van szükség az áldozat megöléséhez. A halál beállta megállapításának mikéntje eddig nem volt ismert a szakértők számára. Egyszerűbb megoldásnak tűnhet a mozgások gyengülésének megfigyelése. A szívdobogás figyelése valószínűleg a melegvérű állatok elejtésének kialakulásával fejlődött ki.
A fojtás meglehetősen energiaigényes módja a zsákmányszerzésnek, ezért érthető, ha az állatok megállapítják, mekkora nyomásra van szükség az áldozat megöléséhez. A halál beállta megállapításának mikéntje eddig nem volt ismert a szakértők számára. Egyszerűbb megoldásnak tűnhet a mozgások gyengülésének megfigyelése. A szívdobogás figyelése valószínűleg a melegvérű állatok elejtésének kialakulásával fejlődött ki.
Forrás
hirado.hu
