Pterosaurus kövületeire bukkantak Erdélyben
Az óriás repülő hüllők Azhdarchidae családjába tartozott Hatzegopteryx nyakanatómiáját tanulmányozták a friss tanulmány szerzői.
A földtörténet néhány legnagyobb testű repülő állata az Azhdarchidae pterosaurusok közül került ki, ilyen volt például a Quetzalcoatlus, amelynek szárnyfesztávja elérte a 9 métert. A Hatzegopteryx a szerzők szerint bizonyosan ebbe a csoportba tartozott, hiszen szárnyfesztávja egészen 12 méterig nyúlt.
Hatalmas méretük mellett ezek az őslények hosszú nyakukról és állkapcsukról ismertek. Apró testű táplálékukat a felszínről gyűjtötték be, főleg dinoszauruszok utódjait. A Hatzegopteryx viszont a Peer J folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint némileg kilógott a sorból.
A Romániában talált 66-70 millió éves, késő krétakori nyakcsigolya-maradványok révén kiderítették, hogy az őslénynek pterosaurushoz mérten kifejezetten vaskos volt a nyaka, ami arról tanúskodik, hogy az Azhdarchidae család némelyik képviselője testarányait tekintve igencsak különbözhetett a róluk kialakult konvencionális képtől.
A csigolya mérete – 240 milliméter hosszú és körülbelül ugyanilyen széles, valamint 6 milliméter vastag – elárulta a kutatóknak, hogy a Hatzegopteryx nagyobb testű dinoszauruszokkal táplálkozhatott, mint ahogyan azt egy pterosaurustól elvárnák. Úgy hiszik, a pterosaurus zömök és erős volt. Vaskos nyaka és széles szája révén a frissen kikelt és fiatal dinoszauruszok helyett már nagyobb zsákmányfajokat is fogyaszthatott, például iguanodont.
Az állat a mai Erdélynek azon a területén élt, amely valamikor a Thetisz-tengerben Hateg-szigetét alkotta. Itt kistestű dinoszauruszok éltek, mivel pedig nem találták jelét nagyobb ragadozóknak a helyszínen, úgy hiszik, a pterosaurus töltötte be a domináns húsevő szerepét Hateg szokatlan paleofaunájában.
