Provokációk és belső viták gyengítették Mitterlehner pozícióját

Mitterlehner, aki 2014 óta irányítja a pártot, az ÖVP 16. elnöke 1945 óta. Megválasztásakor a kisebbik kormánykoalíciós párt új lendületet kapott. Akkor a Kurier című lap úgy méltatta, hogy a gazdasági kamaránál eltöltött évek alatt építette ki kiváló kapcsolatait az osztrák szakszervezetekkel, szociálisan elkötelezett, ezért népszerű,   ráadásul a nagyobbik koalíciós partnerrel, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) több meghatározó politikusával baráti viszonyt ápol.

Az utóbbi időben azonban a koalíción belül számos vita nehezítette a közös kormányzást. Ezek többek között a menekültkérdésről, a kormányprogramról és az integrációs kihívásokról szóltak. Januárban Christian Kern kancellár ultimátumot adott a konzervatív koalíciós partner néppártnak, és egyértelmű választ kért az új kormányprogramra vonatkozó javaslataira. A módosított kormányprogram több napig tartó maratoni tárgyalássorozat után született meg.  

A néppárton belüli erőviszonyok alakulása gyengítette Mitterlehner pozícióját. Johanna Mikl-Leitner korábbi belügyminiszter tavaly nyáron elhagyta az osztrák kormányt, hogy az alsó-ausztriai tartományi vezetésben vállaljon szerepet. Szakértői vélemények szerint az osztrák belügyminiszteri poszton lezajlott személycsere mögött pártbeli hatalmi harc állhatott, amely a tartományi vezető és az országos pártvezetés közötti hatalmi viszonyt képezte le. Az elemzők úgy vélték, hogy a történtekben az  tényleges erőviszonyok mutatkoztak meg, vagyis a tartományi vezetők megtehetik azt is, hogy "kedvük szerint" visszahívjanak egy minisztert. Eszerint Reinhold Mitterlehnerrel csupán közölték a döntést.

A jelenlegi belügyminiszter, Wolfgang Sobotka tavaly nyár óta tölti be  ezt a pozíciót. Hétfőn élesen bírálta a Kurier című lapban a kancellárt, Christian Kernt, szerinte a szociáldemokrata politikus kudarcot vallott és  felelős a rossz koalíciós hangulatért. Később ugyan Sobotka próbált enyhíteni kijelentésén, azonban médiaértesülések szerint nyilatkozata annyira "feldühítette" a pártelnököt, hogy Sobotkától - már nem először - meg akart válni. Azonban hiába támogatta a kérdésben a kancellár és az államfő, a párton belül támogatást ehhez nem kapta meg - írták  a lapokban.

Egyelőre bizonytalan, hogy Mitterlehner lemondása előrehozott választáshoz vezet-e. Az osztrák parlamenti választásokat 2018 őszén tartják. Mivel Ausztria 2018 második felében tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét, és jövőre négy tartományi választás is esedékes az országban, már több hete találgatások folynak arról, hogy módosítják-e a kitűzött időpontot.

Christian Kern kancellár Mitterlehner lemondása után "reformpartnerséget" ajánlott az Osztrák Néppártot képviselő Sebastian Kurz külügyminiszternek. Kurz egyelőre nem adott választ, azonban kedden arról beszélt, hogy "ilyen állapotban" nem venné át a párt irányítását.  

Jelenleg Sebastian Kurz a legnépszerűbb politikus Ausztriában. A Research Affairs nevű közvélemény-kutató intézet májusban készített felmérése szerint, a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) és a szociáldemokrata SPÖ-t követve az ÖVP a harmadik a sorban, a válaszadók 22 százaléka támogatta. Azonban ha Kurz vezetné a néppártot 34 százalék szavazna rá, vagyis a legnépszerűbb párt lenne Ausztriában. Egy linzi közvéleménykutató intézet május elején közölt felmérése szerint továbbra is az FPÖ a legnépszerűbb, 30 százalékos támogatottsággal.

A nagyobbik kormánykoalíciós párt, az SPÖ 28, míg a kisebb kormánypárt, az ÖVP 21 százalékon áll. Az osztrákok 68 százaléka elégedetlen a kormány munkájával, és mindössze a válaszadók 15 százaléka szerint végzik jól a munkájukat.

Wolfgang Geier az osztrák közszolgálati televízió belpolitikai szerkesztője szerint az SPÖ célja, hogy a szociáldemokrata Kern maradjon a kancellár, vagy a párt megnyerje a következő választást. Meglátása szerint az SPÖ semmi esetre sem kezdeményezne előrehozott választást, kivárna és így érzékeltetné, hogy kész folytatni a kormányzati munkát.