Propagandacélokra használhatják fel a dzsihadisták a terrortámadást
PÁRIZS. A Charlie Hebdo szatirikus magazin elleni szerdai párizsi merénylet sok tekintetben a különféle közel-keleti dzsihadista csoportok propagandavideóit idézte, szakértők szerint a terrortámadás elkövetőinek állítólagos professzionalitása és az, hogy "mártírként", rendőrök golyózáporában haltak meg, újabb követőket csábíthat az egyébként is aggasztóan sok nyugat-európai fiatalt beszervező szélsőséges csoportokhoz.
A tizenkét áldozatot követelő szerdai merénylet, illetve a pénteki kettős túszdráma hatalmas visszhangot keltett az interneten, és bár az üzenetek döntő többségbe mélységesen elítélte a történteket és megdöbbenésnek adott hangot, egy hangos iszlamista kisebbség tagjai hősként, a "kalifa oroszlánjaiként" ünnepelték az elkövetőket, és a különböző dzsihadista csoportok propagandagépezete is beindult.
Míg a nyugati sajtóban a terror szörnyűséges példájaként lehetett rengeteg helyen viszontlátni azt a felvételt, amelyen az egyik merénylő hidegvérrel fejbe lő egy földön fekvő - mint később kiderült, muszlim - rendőrt, addig az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz és az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista csoporthoz köthető Twitter-oldalakon "hősi" és "örvendetes" eseményként jellemezték a rendőr kegyetlen kivégzését.
A támadást az al-Kaida jemeni szárnya vállalta magára, a szervezet egyik tagja azt mondta, hogy ez a csoport irányította a fegyveres akciót, gondosan kiválasztva a célpontot. Ettől függetlenül a párizsi vérengzésből mind az al-Kaida, mind a rivális IÁ profitálhat.
Az IÁ számára a szerdai támadás egy manapság ritka "győzelemnek" számít a világszintű "szent háborúban", minthogy a korábban nagy kiterjedésű szíriai és iraki területeket bekebelező és ott az iszlám sajátos és szigorú értelmezésén alapuló "kalifátust" kikiáltó csoportot az utóbbi időben az Egyesült Államok és szövetségesei által indított légicsapások és a nyugati segítséggel erőre kapott kurd önvédelmi erők gyengítik.
A közelmúltban a potensebbnek tűnő IÁ árnyékába került al-Kaida pedig azt bizonyíthatja a támadással, hogy még mindig számolni kell vele, és több mint egy évtizeddel a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadások után is képes csapást mérni a nyugati civilizációra annak egyik központjában.
Mindehhez párosul a vérengzés jellege: a könyörtelen, már-már katonai jegyeket mutató támadás igen hasonlatos azokhoz a propagandaanyagokhoz, amelyek videojátékokat idéző brutalitásával az IÁ és az al-Kaida megpróbálja magához csábítani a nyugat-európai muzulmán fiatalokat.
Az ilyen jellegű támadások segítik a toborzást a szélsőségeseknek, és a Párizs szívében elkövetett, láthatóan jól kitervelt terrorcselekmény "példaként szolgálhat" azoknak, akik a szélsőségesekhez való csatlakozással kacérkodnak - mondta az AP hírügynökségnek Ajmen al-Tamimi, az iraki és szíriai fegyveres csoportok nagy-britanniai kutatója.
Titkosszolgálati becslések szerint Irakban és Szíriában jelenleg ezrével harcolnak nyugati országok fiatal állampolgárai, akiket hazájukban - olykor személyes és gazdasági gondjaik közepette, olykor ettől függetlenül - radikális hitszónokok szédítettek meg és tettek a szélsőséges dzsihadisták követőjévé. A szolgálatok már korábban is figyelmeztettek rá, hogy a Közel-Keletről hazatérő dzsihadisták biztonsági fenyegetést képviselnek. Jelentések szerint a két párizsi merénylő egyike Jemenben harcolt az al-Kaida oldalán.
Az IÁ az interneten egy novemberi propagandafilmjét kezdte el ismét terjeszteni, amelyben három francia harcos arra szólította fel a csoport követőit, hogy kövessenek el magányos merényleteket Franciaországban. A dzsihadisták azonnal összevágtak egy kétperces, a "szent háborút" propagáló videót a merényletről készült képsorokból, amely az IÁ propagandasorozatának stílusában "Allah és prófétája megbosszulásaként" jellemezte az öldöklést.
"A csoport gyorsan felismerte, hogy (a párizsi vérengzés) jól illeszkedik a Nyugat elleni magányos támadásokat ösztökélő üzenetéhez" - mondta Shashank Joshi, a brit Royal United Services Institute katonai kutatóintézet munkatársa. Arra is figyelmeztetett, hogy bár a civilek elleni támadások "megerősíthetik és felbujtathatják azokat, akik már szélsőségessé váltak (…), annak a veszélye is fennáll, hogy sok olyan ember hátat fog fordítani (a dzsihadistáknak), akik egyébként szimpatizálnának velük, ha legitimebb célpontokat választanának".
Mindazonáltal az IÁ egy harcosa az AP hírügynökségnek azt mondta, hogy a párizsi öldöklés "erkölcsi és propagandagyőzelem" volt a dzsihadisták számára világszerte, függetlenül attól, hogy ki követte el.
Kandahárban a tálibok ünnepelték a párizsi merényletet
A dél-afganisztáni Kandahárban, a szélsőséges iszlamista tálib mozgalom fellegvárában több száz felvonuló ünnepelte meg a Charlie Habdo francia szatirikus lap szerkesztősége elleni merényletet hősnek titulálva a két támadót - közölték szombaton hivatalos források.
A tüntetők tiltakoztak amiatt, hogy Asraf Gáni afgán államfő elítélte a vérengzést és kijelentette, hogy "védtelen emberek és civilek meggyilkolása gyűlöletes terrorista bűncselekmény, amelyre nincs magyarázat".
A menet a heti fő ima után indult egy mecsetből pénteken, és több száz embert vonzott magához az utcákon. Azt kiabálták, hogy a támadók hősök, és hogy meg kell büntetni azokat, akik kigúnyolják Mohamed prófétát.
A szólásszabadság elve jegyében a rendőrség nem avatkozott közbe, de biztosította a felvonulást, amely rendbontás nélkül ért véget - közölte a kandahári tartományi rendőrfőnök.
Afganisztán a szélsőséges tálib rendszer megdöntése után 13 évvel továbbra is mélységesen hitbuzgó ország. A muzulmán hit elleni vélt vagy valódi támadások korábban is heves, néha erőszakba fajuló tiltakozásokat váltottak ki. 2011-ben hét ENSZ-alkalmazottat gyilkoltak meg, miután az Egyesült Államokban egy elvakult keresztény tiszteletes nyilvánosan Koránt vetett tűzbe.
A szélsőjobboldali pártok Európa-szerte saját igazolásuknak tartják a merényletet
A szerdai párizsi terrortámadás óta szélsőjobboldali pártok Európa-szerte azt hirdetik, hogy a történtek az ő iszlám- és bevándorlásellenes nézeteiket igazolják. Eme, egyre népszerűbb pártok reakcióiról közölt összeállítást a dpa német hírügynökség szombaton.
Németországban a legnagyobb támogatottságú parlamenten kívüli párt, az euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) a terrorcselekmény kapcsán azt hangoztatta, korlátozni kell a bevándorlást. A pártelnök-helyettes, Hans-Olaf Henkel azt mondta, "az iszlám elburjánzásáról való őszinte párbeszéd csak Németországban számít tabunak, ezért aztán nem is csoda, ha számos honfitársunk félelemmel tekint az iszlámra, anélkül, hogy ezt valóban meg tudná indokolni". Az AfD más politikusai szerint a történtek a hétfőn Drezdában 18 ezer embert az utcára vivő Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) mozgalmat igazolja, amely a bevándorlás és az iszlám szélsőségek ellen tiltakozik.
Hollandiában az iszlámellenes és euroszkeptikus nézeteiről ismert Geert Wilders - aki korábban a Koránt nevezte a 2001. szeptember 11-i terrortámadások ideológiai alapjának - magát a muzulmán vallást tette felelőssé a párizsi terrorcselekményért. "Az iszlám az, amely ismét gyilkosságra buzdított. Mohamed (próféta), a Korán (a felbujtó), ez a probléma" - írta internetes üzenetében. A muszlim országokból való bevándorlásnak véget kell vetni, az országot "deiszlamizálni kell", az utcák, bevásárlóközpontok és állomások védelmére pedig a hadsereget kell kivezényelni - folytatta a felmérések szerint az ország egyik legnépszerűbb politikusának számító Wilders.
Olaszországban az Északi Liga a pápát támadta a merénylettel összefüggésben, nagy felháborodást keltve ezzel. A párt szerint Ferenc pápa helytelenül jár el, amikor a keresztény és az iszlám vallás közti párbeszéd fontosságát hangsúlyozza. "Ez egy valódi háború, toleranciával és emberséggel válaszolni ezért öngyilkosság" - mondta Matteo Salvini pártelnök.
Görögországban az Arany Hajnal neonáci párt Francois Hollande francia elnök és más európai vezetők ellen kelt ki a támadás kapcsán. A párt közleményében azt írta, "a szocialista szoknyavadász Hollande saját Közel-Kelet-politikájának a levét issza". Az európai polgárokat olyan "muzulmán banditák" tartják rettegésben, akiket saját kormányaik hoztak létre közel-keleti beavatkozásaikkal. Az iszlamista terrorért Franciaország, Németország és Nagy-Britannia felelős a párt szerint.
Nagy-Britanniában a tavaszi európai parlamenti választások győztesének, a Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) elnöke, Nigel Farage a bevándorlással hozta összefüggésbe a terrorcselekményt, és azt mondta, az az európai országokban élő, "a mi útleveleinket birtokló, de minket utáló" emberek alkotta "ötödik hadoszlop" műve volt, amelynek célja a társadalmak megosztása. Farage szerint mindezért az utóbbi évtizedek nyugat-európai multikulturalizmusát kell okolni, amely nem segítette elő a muszlimok integrációját.
Svédországban a szélsőjobboldali Svéd Demokraták párt egy parlamenti képviselője, Björn Söder nagy visszhangot keltett Facebook-posztjában azt írta, hogy szerdán Párizsban "a 'béke vallása' megmutatta igazi arcát". A párt szóvivője pedig megállapította, hogy a párizsi vérengzés egész Európa elleni támadás volt.
Dániában a bevándorlásellenes Dán Néppárt elnöke azt írta, "semmi kétség afelől, hogy a (Charlie Hebdo szatirikus) lap elleni támadásnak vallási alapja van, és arra irányult, hogy elnyomja a véleményszabadságot".
Csehországban az idegenellenes Virradat (Úsvit) mozgalom vezetője, Tomio Okamura japán származású vállalkozó az közölte, "mindent meg fog tenni azért, hogy ez a gyűlölettel teli és gőgös ideológia nálunk ne tudjon gyökeret vetni". Néhány nappal korábban a kebabárusok bojkottjára szólított fel azzal érvelve, hogy "minden eladott kebab egy újabb lépés a burka felé".
Ausztriában az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője, Heinz-Christian Strache közölte, "a párizsi támadás nyomán végleg véget kell vetni annak, hogy a homokba dugjuk a fejünket a radikális iszlám előtt". Néhány nappal korábban a véleményszabadság és a demokratikus világ elleni támadásnak nevezte a történteket.
Svájcban a jobboldali Svájci Néppárt (SVP) egy parlamenti képviselője azt javasolta, hogy az ország többet ne fogadjon be egyetlen iraki és szíriai menedékkérőt se, mivel ilyen úton-módon szerinte nemcsak a terroristák ellen menekülő földönfutó emberek, hanem a terroristák is bejuthatnak az alpesi országba. Walter Wobmann emellett azt mondta, elég más (az iszlámtól eltérő) valláshoz tartozó üldözött van a világon, akiknek Svájc védelmet nyújthatna.
Míg a nyugati sajtóban a terror szörnyűséges példájaként lehetett rengeteg helyen viszontlátni azt a felvételt, amelyen az egyik merénylő hidegvérrel fejbe lő egy földön fekvő - mint később kiderült, muszlim - rendőrt, addig az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz és az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista csoporthoz köthető Twitter-oldalakon "hősi" és "örvendetes" eseményként jellemezték a rendőr kegyetlen kivégzését.
A támadást az al-Kaida jemeni szárnya vállalta magára, a szervezet egyik tagja azt mondta, hogy ez a csoport irányította a fegyveres akciót, gondosan kiválasztva a célpontot. Ettől függetlenül a párizsi vérengzésből mind az al-Kaida, mind a rivális IÁ profitálhat.
Az IÁ számára a szerdai támadás egy manapság ritka "győzelemnek" számít a világszintű "szent háborúban", minthogy a korábban nagy kiterjedésű szíriai és iraki területeket bekebelező és ott az iszlám sajátos és szigorú értelmezésén alapuló "kalifátust" kikiáltó csoportot az utóbbi időben az Egyesült Államok és szövetségesei által indított légicsapások és a nyugati segítséggel erőre kapott kurd önvédelmi erők gyengítik.
A közelmúltban a potensebbnek tűnő IÁ árnyékába került al-Kaida pedig azt bizonyíthatja a támadással, hogy még mindig számolni kell vele, és több mint egy évtizeddel a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadások után is képes csapást mérni a nyugati civilizációra annak egyik központjában.
Mindehhez párosul a vérengzés jellege: a könyörtelen, már-már katonai jegyeket mutató támadás igen hasonlatos azokhoz a propagandaanyagokhoz, amelyek videojátékokat idéző brutalitásával az IÁ és az al-Kaida megpróbálja magához csábítani a nyugat-európai muzulmán fiatalokat.
Az ilyen jellegű támadások segítik a toborzást a szélsőségeseknek, és a Párizs szívében elkövetett, láthatóan jól kitervelt terrorcselekmény "példaként szolgálhat" azoknak, akik a szélsőségesekhez való csatlakozással kacérkodnak - mondta az AP hírügynökségnek Ajmen al-Tamimi, az iraki és szíriai fegyveres csoportok nagy-britanniai kutatója.
Titkosszolgálati becslések szerint Irakban és Szíriában jelenleg ezrével harcolnak nyugati országok fiatal állampolgárai, akiket hazájukban - olykor személyes és gazdasági gondjaik közepette, olykor ettől függetlenül - radikális hitszónokok szédítettek meg és tettek a szélsőséges dzsihadisták követőjévé. A szolgálatok már korábban is figyelmeztettek rá, hogy a Közel-Keletről hazatérő dzsihadisták biztonsági fenyegetést képviselnek. Jelentések szerint a két párizsi merénylő egyike Jemenben harcolt az al-Kaida oldalán.
Az IÁ az interneten egy novemberi propagandafilmjét kezdte el ismét terjeszteni, amelyben három francia harcos arra szólította fel a csoport követőit, hogy kövessenek el magányos merényleteket Franciaországban. A dzsihadisták azonnal összevágtak egy kétperces, a "szent háborút" propagáló videót a merényletről készült képsorokból, amely az IÁ propagandasorozatának stílusában "Allah és prófétája megbosszulásaként" jellemezte az öldöklést.
"A csoport gyorsan felismerte, hogy (a párizsi vérengzés) jól illeszkedik a Nyugat elleni magányos támadásokat ösztökélő üzenetéhez" - mondta Shashank Joshi, a brit Royal United Services Institute katonai kutatóintézet munkatársa. Arra is figyelmeztetett, hogy bár a civilek elleni támadások "megerősíthetik és felbujtathatják azokat, akik már szélsőségessé váltak (…), annak a veszélye is fennáll, hogy sok olyan ember hátat fog fordítani (a dzsihadistáknak), akik egyébként szimpatizálnának velük, ha legitimebb célpontokat választanának".
Mindazonáltal az IÁ egy harcosa az AP hírügynökségnek azt mondta, hogy a párizsi öldöklés "erkölcsi és propagandagyőzelem" volt a dzsihadisták számára világszerte, függetlenül attól, hogy ki követte el.
Kandahárban a tálibok ünnepelték a párizsi merényletet
A dél-afganisztáni Kandahárban, a szélsőséges iszlamista tálib mozgalom fellegvárában több száz felvonuló ünnepelte meg a Charlie Habdo francia szatirikus lap szerkesztősége elleni merényletet hősnek titulálva a két támadót - közölték szombaton hivatalos források.
A tüntetők tiltakoztak amiatt, hogy Asraf Gáni afgán államfő elítélte a vérengzést és kijelentette, hogy "védtelen emberek és civilek meggyilkolása gyűlöletes terrorista bűncselekmény, amelyre nincs magyarázat".
A menet a heti fő ima után indult egy mecsetből pénteken, és több száz embert vonzott magához az utcákon. Azt kiabálták, hogy a támadók hősök, és hogy meg kell büntetni azokat, akik kigúnyolják Mohamed prófétát.
A szólásszabadság elve jegyében a rendőrség nem avatkozott közbe, de biztosította a felvonulást, amely rendbontás nélkül ért véget - közölte a kandahári tartományi rendőrfőnök.
Afganisztán a szélsőséges tálib rendszer megdöntése után 13 évvel továbbra is mélységesen hitbuzgó ország. A muzulmán hit elleni vélt vagy valódi támadások korábban is heves, néha erőszakba fajuló tiltakozásokat váltottak ki. 2011-ben hét ENSZ-alkalmazottat gyilkoltak meg, miután az Egyesült Államokban egy elvakult keresztény tiszteletes nyilvánosan Koránt vetett tűzbe.
A szélsőjobboldali pártok Európa-szerte saját igazolásuknak tartják a merényletet
A szerdai párizsi terrortámadás óta szélsőjobboldali pártok Európa-szerte azt hirdetik, hogy a történtek az ő iszlám- és bevándorlásellenes nézeteiket igazolják. Eme, egyre népszerűbb pártok reakcióiról közölt összeállítást a dpa német hírügynökség szombaton.
Németországban a legnagyobb támogatottságú parlamenten kívüli párt, az euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) a terrorcselekmény kapcsán azt hangoztatta, korlátozni kell a bevándorlást. A pártelnök-helyettes, Hans-Olaf Henkel azt mondta, "az iszlám elburjánzásáról való őszinte párbeszéd csak Németországban számít tabunak, ezért aztán nem is csoda, ha számos honfitársunk félelemmel tekint az iszlámra, anélkül, hogy ezt valóban meg tudná indokolni". Az AfD más politikusai szerint a történtek a hétfőn Drezdában 18 ezer embert az utcára vivő Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) mozgalmat igazolja, amely a bevándorlás és az iszlám szélsőségek ellen tiltakozik.
Hollandiában az iszlámellenes és euroszkeptikus nézeteiről ismert Geert Wilders - aki korábban a Koránt nevezte a 2001. szeptember 11-i terrortámadások ideológiai alapjának - magát a muzulmán vallást tette felelőssé a párizsi terrorcselekményért. "Az iszlám az, amely ismét gyilkosságra buzdított. Mohamed (próféta), a Korán (a felbujtó), ez a probléma" - írta internetes üzenetében. A muszlim országokból való bevándorlásnak véget kell vetni, az országot "deiszlamizálni kell", az utcák, bevásárlóközpontok és állomások védelmére pedig a hadsereget kell kivezényelni - folytatta a felmérések szerint az ország egyik legnépszerűbb politikusának számító Wilders.
Olaszországban az Északi Liga a pápát támadta a merénylettel összefüggésben, nagy felháborodást keltve ezzel. A párt szerint Ferenc pápa helytelenül jár el, amikor a keresztény és az iszlám vallás közti párbeszéd fontosságát hangsúlyozza. "Ez egy valódi háború, toleranciával és emberséggel válaszolni ezért öngyilkosság" - mondta Matteo Salvini pártelnök.
Görögországban az Arany Hajnal neonáci párt Francois Hollande francia elnök és más európai vezetők ellen kelt ki a támadás kapcsán. A párt közleményében azt írta, "a szocialista szoknyavadász Hollande saját Közel-Kelet-politikájának a levét issza". Az európai polgárokat olyan "muzulmán banditák" tartják rettegésben, akiket saját kormányaik hoztak létre közel-keleti beavatkozásaikkal. Az iszlamista terrorért Franciaország, Németország és Nagy-Britannia felelős a párt szerint.
Nagy-Britanniában a tavaszi európai parlamenti választások győztesének, a Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) elnöke, Nigel Farage a bevándorlással hozta összefüggésbe a terrorcselekményt, és azt mondta, az az európai országokban élő, "a mi útleveleinket birtokló, de minket utáló" emberek alkotta "ötödik hadoszlop" műve volt, amelynek célja a társadalmak megosztása. Farage szerint mindezért az utóbbi évtizedek nyugat-európai multikulturalizmusát kell okolni, amely nem segítette elő a muszlimok integrációját.
Svédországban a szélsőjobboldali Svéd Demokraták párt egy parlamenti képviselője, Björn Söder nagy visszhangot keltett Facebook-posztjában azt írta, hogy szerdán Párizsban "a 'béke vallása' megmutatta igazi arcát". A párt szóvivője pedig megállapította, hogy a párizsi vérengzés egész Európa elleni támadás volt.
Dániában a bevándorlásellenes Dán Néppárt elnöke azt írta, "semmi kétség afelől, hogy a (Charlie Hebdo szatirikus) lap elleni támadásnak vallási alapja van, és arra irányult, hogy elnyomja a véleményszabadságot".
Csehországban az idegenellenes Virradat (Úsvit) mozgalom vezetője, Tomio Okamura japán származású vállalkozó az közölte, "mindent meg fog tenni azért, hogy ez a gyűlölettel teli és gőgös ideológia nálunk ne tudjon gyökeret vetni". Néhány nappal korábban a kebabárusok bojkottjára szólított fel azzal érvelve, hogy "minden eladott kebab egy újabb lépés a burka felé".
Ausztriában az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője, Heinz-Christian Strache közölte, "a párizsi támadás nyomán végleg véget kell vetni annak, hogy a homokba dugjuk a fejünket a radikális iszlám előtt". Néhány nappal korábban a véleményszabadság és a demokratikus világ elleni támadásnak nevezte a történteket.
Svájcban a jobboldali Svájci Néppárt (SVP) egy parlamenti képviselője azt javasolta, hogy az ország többet ne fogadjon be egyetlen iraki és szíriai menedékkérőt se, mivel ilyen úton-módon szerinte nemcsak a terroristák ellen menekülő földönfutó emberek, hanem a terroristák is bejuthatnak az alpesi országba. Walter Wobmann emellett azt mondta, elég más (az iszlámtól eltérő) valláshoz tartozó üldözött van a világon, akiknek Svájc védelmet nyújthatna.
Forrás
MTI
