Porosenko "birodalmi elmebajnak" nevezte az Ukrajna elleni orosz agressziót

"Ezt a gyilkos háborút (Kelet-Ukrajnában) az orosz agresszor robbantotta ki birodalmi elmebajával és véres kezével. A gyilkosságok bűne csakis az ő lelkén szárad" - fogalmazott az államfő.

Porosenko kijelentette, hogy elnökként lelkileg a legmegterhelőbb számára az, amikor a fegyveres konfliktusban meghalt katonákról és civil polgárokról kap jelentéseket.

Az államfő Facebook-üzenetet is intézett az ország lakosaihoz vasárnap, amelyben hangsúlyozta: "az egész civilizált világ arra törekszik, hogy a második világháború szörnyű tragédiája ne ismétlődjön meg újra".

Andrij Parubij, a parlament elnöke ünnepi üzenetében arra szólította fel az ukránokat, hogy "legyenek hazafiak, egyesüljenek az orosz agresszióval szembeni harcban, higgyenek az új győzelemben és Ukrajnának a civilizált európai államok közösségében megvalósuló boldog jövőjében".

Olekszandr Turcsinov, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács vezetője vasárnap arra figyelmeztetett, hogy a történelem tanulsága szerint "az agresszort nem lehet megbékíteni, csak legyőzni". Szavai szerint Oroszország konfliktust robbantott ki a moldovai Dnyeszter-melléken, Csecsenföldön, Grúziában, majd Ukrajnában. "A civilizált világon múlik, hogy tovább vár az agresszor újabb lépésére, vagy ártalmatlanná teszi" - fogalmazott.

Turcsinov emlékeztetett arra, hogy ma éppúgy, mint hetven évvel ezelőtt, ukránok "töretlen lélekkel" védik államuk szuverenitását és területi egységét.

Ukrajnában idén másodjára emlékeznek meg a második világháború befejezéséről két napon át, azaz nemcsak május 9-én, mint korábban, hanem az európai hagyományokhoz híven május 8-án is. Porosenko tavaly kijelentette: május 8-a ezentúl Ukrajnában a második világháború áldozatainak emléknapja, május 9-én, a győzelem napján pedig a "túlélőket ünnepelik".

Európa csaknem minden országában május 8-án emlékeznek meg a második világháború befejeződésének napjáról. A volt szovjet térségben viszont május 9-én ünneplik a győzelem napját. A Németország feltétel nélküli megadását rögzítő dokumentumot Berlinben 1945. május 8-án írták alá, és közép-európai idő szerint aznap 23.01-kor lépett életbe. Ekkor Moszkvában azonban már május 9-e volt.

Kijevben a két napon át különböző művészeti kiállításokkal és koncertekkel emlékeznek meg a második világháború befejezéséről. Vasárnap éjjel "a béke első perce" elnevezésű rendezvény keretében meggyújtják az emlékezés lángját a kijevi második világháborús múzeumkomplexum területén Porosenko elnök és felesége jelenlétében. Hétfő délelőtt katonazenekarok vonulnak fel Kijev főutcáján.

Putyin: a győzelem napja a hősiesség és az egység jelképe

A győzelem napja szent ünnep, amely örökké a népek egységének jelképe marad. Azoké a népeké, amelyek  véres csatákban védték meg földjüket és felszabadították a világot a nácizmus alól - hangsúlyozta Vlagyimir Putyin orosz elnök a náci Németország kapitulációjának 71. évfordulóján több volt szovjet köztársasághoz vasárnap intézett üzenetében.

Putyin a Kreml sajtószolgálaténak közleménye szerint a győzelem évfordulója alkalmából üdvözölte Azerbajdzsán, Örményország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizsztán, Moldova, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Abházia és Dél-Oszétia vezetését, valamint Grúzia és Ukrajna polgárait.

Az orosz elnök hangsúlyozta: nem szabad megengedni, hogy a történelmet újraírják és a múlt hibáit nem szabad megismételni. "Közös kötelességünk, hogy gondosan megőrizzük azok emlékezetét, akik meghaltak a Nagy Honvédő Háborúban és hogy minden lehetséges módon gondoskodjunk a veteránokról" - hangzott Putyin üzenete.

Az orosz elnök kifejezte reményét, hogy a közös harc próbáját kiállt barátság és testvériség a jövőben is az államközi kapcsolatok megerősítésének alapja marad és hozzájárul majd az eurázsiai kontinens integrációs folyamaihoz.

A moszkvai Vörös tér hétfőn, közép-európai idő szerint reggel 9-től ismét a hagyományos győzelem napi katonai parádé helyszíne lesz annak emlékére, hogy a Vörös Hadsereg döntő szerepet játszott a nácizmus legyőzésében. Putyin elnök 2008-ban újította fel a szovjet stílusú, nehéz harcjárműveket, rakétákat és harci repülőket felvonultató, élőben közvetített díszszemle hagyományát.

Az elmúlt napokban az orosz fővárosban három próbát tartottak a parádéhoz, amelyben 10 ezer katona 100 egységnyi haditechnika és 71 repülőgép és helikopter vesz majd részt. Az orosz haderő a tavalyi évvel ellentétben idén nem vonultat fel új haditechnikát és a díszszemlére nem hívtak meg külföldi csúcsvezetőket. A parádé költségvetése 210 millió rubel, ami az elmúlt fél évtized egyik legalacsonyabb kerete.

Idén is felvonul majd sok orosz városban az úgynevezett "Halhatatlan Ezred", vagyis a háborúban elesettek és a veteránok fotóit hordozó leszármazottak menete. A 2012-ben indult nem politikai mozgalmat a Kreml is felkarolta. Idén a Szovjetunió volt köztársaságain kívül a diaszpóra az Egyesült Államokban, Izraelben, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Olaszországban, Csehországban és Libanonban is tartott hasonló megemlékezést.

Oroszországban számos üzletben és szabadtéri ünnepi rendezvényen a kiszolgáló személyzet a második világháborús orosz egyenruha darabjait viseli. A zakók hajtókáján, az autókon és a televíziós csatornák emblémáján az elmúlt napokban kokárda-szerűen megjelentek a láng és a füst színeit jelképező (narancs-fekete) (Szent) György-szalagok, amelyeknek hagyományát egyebek között II. Katalin cárnőig és a Németország felett a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelemért adott érdemrendig vezetik vissza Oroszországban. (A jelképet széleskörűen használják a kelet-ukrajnai szakadár erők is.)

A független Levada Központ felmérése szerint idén az oroszok 63 százaléka kívánja valamilyen módon megünnepelni a győzelem napját. (Ez valamivel alacsonyabb arány, mint a tavaly kimutatott 65, és 3013-ban és 2014-ben mért 70 százalékos adat.) 20 százalék részt kíván venni a "Halhatatlan Ezred" menetelésén. 59 százalék ugyanakkor nem szándékozik bekapcsolódni a nyilvános megemlékezésekbe és 21 százalék még nem döntött ezzel kapcsolatban az április 22. és 25. között 800 fős mintán elvégzett felmérés szerint.

A történészek többsége szerint a Szovjetunió mintegy 27-28 millió embert veszített a második világháborúban. Az egykori államszövetség területén május 9-ét 1965-ben nyilvánították munkaszüneti nappá, ami a mai napig is az maradt Oroszországban és néhány volt köztársaságban.