Porosenko bejelentette az ukrán katonák kivonását Debalcevéből
KIJEV. Petro Porosenko ukrán elnök bejelentette szerdán, hogy megkezdődött az ukrán katonák "tervezett" kivonása Debalcevéből, és nyolcvan százalékuk - haditechnikai eszközökkel együtt - már elhagyta a szakadárok által ostromlott várost.
Porosenko a kijevi Boriszpil repülőtéren, újságíróknak nyilatkozva jelentette be ezt, mielőtt elrepült a kelet-ukrajnai hadműveleti térségbe. Azt mondta, hogy még két hadoszlop kivonása várható Debalcevéből.
Az ukrán államfő azt hangoztatta, az ukrán katonák kivonása arról tanúskodik, hogy Debalceve térségében nem volt "katlan", vagyis nem helytállóak a szakadárok által terjesztett hírek, amelyek szerint körgyűrűbe zárták a várost és környékét. "Mi azt hangoztattuk és be is bizonyítottuk, hogy Debalceve a mi ellenőrzésünk alatt állt, és nem volt körbekerítve" - hangsúlyozta Porosenko.
Az ukrán katonák kivonásáról már az elnöki bejelentés előtt néhány órával hírt adott Szemen Szemencsenko, a Donbassz ukrán önkéntes alakulat parancsnoka. Később Facebook-oldalán arról adott hírt Szemencsenko, hogy a szakadárok harckocsikkal tüzet nyitottak a kivonuló ukrán katonákra. Az előzetes információk szerint a támadásban többen meghaltak, illetve megsebesültek.
Az elnöki sajtószolgálat szerint Porosenko estére rendkívüli ülésre hívta össze az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot (RNBO). Közben Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök a kormányülésen a debalcevei helyzetről szólva kifejtette: az ukrán fegyveres erők egységei azért kaptak parancsot a városból való kivonulásra, hogy a katonák életét megóvják, és az ukrán hadsereg ne veszítsen védelmi képességeiből. Részleteket szavai szerint egyelőre nem árulhat el, de ígéretet tett arra, hogy Porosenko elnök még szerdán tájékoztatást ad a debalcevei műveletről.
Kedden az oroszbarát szakadár csapatok benyomultak Debalceve városába, amely félúton fekszik a két szakadár köztársaság székhelye, Donyeck és Luhanszk között, egy az ukrán erők által védett beékelődésben. A település, amelyet a szakadárok hetek óta folyamatosan ágyúztak, Ukrajna egyik legfontosabb vasúti csomópontja. Amellett, hogy Donyeck és Luhanszk vasúti és közúti összeköttetése is itt halad át, Debalcevébe futnak be a vasútvonalak észak felől a Moszkva és Harkiv irányából, dél-délkelet felől a még ukrán kézen lévő Mariupolból, valamint az oroszországi Rosztov-na-Donuból.
A tűzszünetről múlt csütörtökön született megállapodás Minszkben a Kijev, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport és a szakadárok vezetői között. A dokumentumot a "normandiai négyek", azaz a német kancellár, valamint a francia, az ukrán és az orosz elnök dolgozták ki a fehérorosz fővárosban párhuzamosan tartott maratoni tárgyalásaikon.
A minszki egyezség valójában a múlt szeptemberi minszki megállapodások végrehajtását előirányzó 13 pontos intézkedéscsomag volt. Első pontja átfogó tűzszünetet írt elő Ukrajna Donyeck és Luhanszk megyéinek egyes körzeteiben február 15-én, vasárnap nulla órától. A dokumentum második pontjában pedig arról rendelkezett, hogy mindkét fél vonja vissza nehézfegyvereit, és hozzon létre egy legalább 50 kilométer széles biztonsági övezetet. A donyecki szakadár vezetők azonban a megállapodás aláírása után arra az álláspontra helyezkedtek, hogy szerintük a tűzszünet nem vonatkozik Debalcevére és környékére.
A német kormány szerint a szakadárok megsértették a tűzszünetet
Az oroszbarát szakadárok megsértették a tűzszüneti megállapodást a kelet-ukrajnai Debalcevénél folytatott harci cselekményekkel - jelentette ki szerdán a német kormány szóvivője.
Steffen Seibert berlini tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a német kormány "határozottan elítéli" az oroszbarát szakadárok tevékenységét, amellyel "súlyosan megterhelik és sértik" a válság rendezését célzó minszki folyamatot. Ugyanakkor Berlin üdvözli az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) keddi határozatát, amelyben a testület támogatásáról biztosította a tűzszüneti megállapodást és annak betartására szólította fel az összes felet. Az orosz kezdeményezésre elfogadott BT-határozat "jó jel" és újabb dokumentuma annak, hogy a moszkvai vezetés elkötelezi magát a minszki megállapodás mellett. Ezután még inkább "a szaván lehet fogni" Moszkvát, számon lehet kérni rajta a rendezési folyamat támogatását.
Steffen Seibert kérdésre válaszolva elmondta, egyelőre nem lehet pontosan megítélni, hogy a megbukott-e a tűzszüneti egyezmény a debalcevei harcok miatt. Az viszont biztos, hogy az EU továbbra is követi az Oroszországgal szembeni szankciókra vonatkozó alapelveit, ami azt jelenti, hogy a válság további mélyülése esetén "újabb intézkedésekre lehet szükség" - mondta a német kormány szóvivője.
Azzal az amerikai felvetéssel kapcsolatban, hogy fegyverekkel, haditechnikai eszközökkel kellene támogatni a szakadárok ellen harcoló ukrán hadsereget, Seibert elmondta, hogy nem változott meg Berlin álláspontja az utóbbi napok eseményei nyomán, a német kormány továbbra is elutasítja a fegyverszállítások gondolatát.
Közben Párizsban a francia elnök hivatal bejelentette, hogy szerda este újabb telefonkonferenciát tart a francia, az ukrán, az orosz elnök és a német kancellár az ukrán válságról. Steffen Seibert ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy Berlin nem változtat az eddigi tájékoztatáspolitikáján, Angela Merkel kancellár telefonbeszélgetéseiről utólag értesítik a nyilvánosságot.
Az ukrán államfő azt hangoztatta, az ukrán katonák kivonása arról tanúskodik, hogy Debalceve térségében nem volt "katlan", vagyis nem helytállóak a szakadárok által terjesztett hírek, amelyek szerint körgyűrűbe zárták a várost és környékét. "Mi azt hangoztattuk és be is bizonyítottuk, hogy Debalceve a mi ellenőrzésünk alatt állt, és nem volt körbekerítve" - hangsúlyozta Porosenko.
Az ukrán katonák kivonásáról már az elnöki bejelentés előtt néhány órával hírt adott Szemen Szemencsenko, a Donbassz ukrán önkéntes alakulat parancsnoka. Később Facebook-oldalán arról adott hírt Szemencsenko, hogy a szakadárok harckocsikkal tüzet nyitottak a kivonuló ukrán katonákra. Az előzetes információk szerint a támadásban többen meghaltak, illetve megsebesültek.
Az elnöki sajtószolgálat szerint Porosenko estére rendkívüli ülésre hívta össze az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot (RNBO). Közben Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök a kormányülésen a debalcevei helyzetről szólva kifejtette: az ukrán fegyveres erők egységei azért kaptak parancsot a városból való kivonulásra, hogy a katonák életét megóvják, és az ukrán hadsereg ne veszítsen védelmi képességeiből. Részleteket szavai szerint egyelőre nem árulhat el, de ígéretet tett arra, hogy Porosenko elnök még szerdán tájékoztatást ad a debalcevei műveletről.
Kedden az oroszbarát szakadár csapatok benyomultak Debalceve városába, amely félúton fekszik a két szakadár köztársaság székhelye, Donyeck és Luhanszk között, egy az ukrán erők által védett beékelődésben. A település, amelyet a szakadárok hetek óta folyamatosan ágyúztak, Ukrajna egyik legfontosabb vasúti csomópontja. Amellett, hogy Donyeck és Luhanszk vasúti és közúti összeköttetése is itt halad át, Debalcevébe futnak be a vasútvonalak észak felől a Moszkva és Harkiv irányából, dél-délkelet felől a még ukrán kézen lévő Mariupolból, valamint az oroszországi Rosztov-na-Donuból.
A tűzszünetről múlt csütörtökön született megállapodás Minszkben a Kijev, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport és a szakadárok vezetői között. A dokumentumot a "normandiai négyek", azaz a német kancellár, valamint a francia, az ukrán és az orosz elnök dolgozták ki a fehérorosz fővárosban párhuzamosan tartott maratoni tárgyalásaikon.
A minszki egyezség valójában a múlt szeptemberi minszki megállapodások végrehajtását előirányzó 13 pontos intézkedéscsomag volt. Első pontja átfogó tűzszünetet írt elő Ukrajna Donyeck és Luhanszk megyéinek egyes körzeteiben február 15-én, vasárnap nulla órától. A dokumentum második pontjában pedig arról rendelkezett, hogy mindkét fél vonja vissza nehézfegyvereit, és hozzon létre egy legalább 50 kilométer széles biztonsági övezetet. A donyecki szakadár vezetők azonban a megállapodás aláírása után arra az álláspontra helyezkedtek, hogy szerintük a tűzszünet nem vonatkozik Debalcevére és környékére.
A német kormány szerint a szakadárok megsértették a tűzszünetet
Az oroszbarát szakadárok megsértették a tűzszüneti megállapodást a kelet-ukrajnai Debalcevénél folytatott harci cselekményekkel - jelentette ki szerdán a német kormány szóvivője.
Steffen Seibert berlini tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a német kormány "határozottan elítéli" az oroszbarát szakadárok tevékenységét, amellyel "súlyosan megterhelik és sértik" a válság rendezését célzó minszki folyamatot. Ugyanakkor Berlin üdvözli az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) keddi határozatát, amelyben a testület támogatásáról biztosította a tűzszüneti megállapodást és annak betartására szólította fel az összes felet. Az orosz kezdeményezésre elfogadott BT-határozat "jó jel" és újabb dokumentuma annak, hogy a moszkvai vezetés elkötelezi magát a minszki megállapodás mellett. Ezután még inkább "a szaván lehet fogni" Moszkvát, számon lehet kérni rajta a rendezési folyamat támogatását.
Steffen Seibert kérdésre válaszolva elmondta, egyelőre nem lehet pontosan megítélni, hogy a megbukott-e a tűzszüneti egyezmény a debalcevei harcok miatt. Az viszont biztos, hogy az EU továbbra is követi az Oroszországgal szembeni szankciókra vonatkozó alapelveit, ami azt jelenti, hogy a válság további mélyülése esetén "újabb intézkedésekre lehet szükség" - mondta a német kormány szóvivője.
Azzal az amerikai felvetéssel kapcsolatban, hogy fegyverekkel, haditechnikai eszközökkel kellene támogatni a szakadárok ellen harcoló ukrán hadsereget, Seibert elmondta, hogy nem változott meg Berlin álláspontja az utóbbi napok eseményei nyomán, a német kormány továbbra is elutasítja a fegyverszállítások gondolatát.
Közben Párizsban a francia elnök hivatal bejelentette, hogy szerda este újabb telefonkonferenciát tart a francia, az ukrán, az orosz elnök és a német kancellár az ukrán válságról. Steffen Seibert ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy Berlin nem változtat az eddigi tájékoztatáspolitikáján, Angela Merkel kancellár telefonbeszélgetéseiről utólag értesítik a nyilvánosságot.
Forrás
MTI
