Porosenko a szakadárokat vádolja a busztámadás miatt
KIJEV. Az ukrán államfő a donyecki szakadár fegyvereseket tette felelőssé a busz elleni keddi támadásért, és bejelentette, hogy újabb mozgósítást rendel el.
Petro Porosenko kedden késő este tévébeszédet intézett az ukrán néphez annak kapcsán, hogy aznap tíz civil életét oltotta ki egy autóbuszba becsapódott tüzérségi lövedék a kelet-ukrajnai Donyecktől délre fekvő Volnovaha település közelében egy ellenőrző pontnál. A támadásban 18-an megsebesültek.
Porosenko leszögezte, hogy a busz elleni támadás a jelenlegi vérzivatoros idők mércéje szerint is kirívóan kegyetlen. Leszögezte, hogy a donyecki "terroristák" szándékosan öltek meg tíz békés polgárt, köztük egy 14 éves lányt.
"Ezek a halálesetek a donyecki-luhanszki egyesült bűnbanda lelkén száradnak, továbbá annak a lelkén, aki mögöttük áll, akinek a kezéből esznek, aki felfegyverzi, betanítja és buzdítja őket véres bűncselekményekre" - közölte Porosenko nyilvánvalóan utalva Oroszországra, amely - Kijev és a Nyugat álláspontja szerint - katonai erővel és haditechnikával segíti a kelet-ukrajnai szakadárokat.
Porosenko közölte, hogy Ukrajna kész megvédeni saját "földjét". Tavaly szeptember óta, amíg szüneteltek a hadműveletek, Ukrajna "megizmosodott", hetente százával kapott a hadsereg fegyvereket és haditechnikát - mondta az államfő, és bejelentette, hogy már szerdán aláírja az újabb mozgósításról szóló rendeletet, a hatóságok pedig forgalmi korlátozásokat foganatosítanak Donyec-medencében a szakadárok kezén lévő területek felé vezető utakon.
"Az emberek tömeges kivégzése Párizsban és Volnovahában mind ugyanabból a sorból való események. A civilizált világnak össze kell fognia a terrorizmus elleni harcban" - mondta Porosenko beszédében, amelyet honlapján közölt szerdára virradóra az UNIAN hírügynökség is.
Porosenko bejelentette, hogy kedden beszélt Martin Schultzzal, az Európai Parlament elnökével, aki biztosította őt arról, az EP csütörtökön felszólítja az uniós vezetőket, vegyék fel a terrorszervezetek listájára a donyecki és a luhanszki szakadár "népköztársaságokat" is.
Az orosz hadsereg erősíti harci képességeit a Krím félszigeten és más területeken
Az orosz hadsereg alapvetően a tavaly Ukrajnától elcsatolt Krím félszigeten, a NATO-tagállamok közé ékelődő Kalinyingrádi területen és az Északi-sarkvidéken erősíti harci képességeit. Erről Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök beszélt kedden újságírók előtt.
"A védelmi minisztérium a hadsereg fejlesztési terveivel összhangban a katonai egységek harci képességeinek erősítésére fog összpontosítani 2015-ben" - mondta a tábornok. "Különleges figyelmet fogunk fordítani a Krímben, a Kalinyingrádi területen és az Északi-sarkvidéken állomásozó egységekre" - tette hozzá tájékoztatóján Geraszimov, de részleteket nem említett.
A Krím félszigetnél állomásozik az orosz Fekete-tengeri Flotta, amelynek székhelye az önálló szövetségi státussal rendelkező Szevasztopol város.
A nyugaton a Balti-tengerrel, délen Lengyelországgal és keleten Litvániával határos Kalinyingrádi terület orosz exklávé, amelyen Oroszország legjelentősebb balti-tengeri haditengerészeti és katonai bázisa van. Az exklávéba 2013 decemberében telepítettek Iszkander-M típusú rövid hatótávolságú harcászati ballisztikus rakétarendszereket. Az Északi-sarkvidéken (Arktisz) december 1-jén kezdte meg működését az orosz hadsereg új Egyesített Stratégiai Parancsnoksága. Oroszország 13 repülőteret, egy légi bázist és 10 rádiólokátoros műszaki állomást épít az Arktiszon.
A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő december végén írta alá az ország új katonai doktrínáját, amelyben más változtatások mellett először fogalmazták meg az északi-sarkvidéki orosz érdekek védelmével kapcsolatos irányelveket.
Eközben Mihail Uljanov, az orosz külügyminisztérium biztonságpolitikai és leszerelési főosztályának vezetője a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva kilátásba helyezte, hogy "ha Washington erre kényszeríti", Oroszország felülvizsgálhatja viszonyát a nukleáris hadászati fegyvereket korlátozó START egyezményhez. Hozzátette, hogy Moszkva még nem tett ebben az irányban semmilyen lépést.
A főosztályvezető "meglehetősen furcsának" nevezte, hogy Oroszországot az Egyesült Államokban ellenségnek kiáltják ki, és miközben büntetőintézkedéseket alkalmaznak vele szemben, a Washington számára különösen fontos területeken együttműködésre szólítják fel. Uljanov közölte, hogy a START megállapodás végrehajtása "nem rosszul, rendben halad", és egyik félnek sincs kifogásolnivalója. A soron következő műszaki konzultációs bizottsági ülés februárban lesz.
A START-I (Strategic Arms Reduction Treaty) megállapodást 1991.július 31-én George H. W. Bush amerikai elnök és Mihail Gorbacsov volt szovjet pártfőtitkár írta alá Moszkvában. Ezt a START-II nevű, a hadászati támadófegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló orosz-amerikai egyezmény követte 1993. január 3-án, de a megállapodás nem hatályos, ugyanis abból Oroszország 2002 júniusában kivonult. 2010. április 8-án Prágában Barack Obama amerikai elnök és Dmitrij Medvegyev orosz államfő látta el kézjegyével a START-III szerződést a hadászati nukleáris fegyverzetek csökkentéséről. Ez a megállapodás váltotta fel a START-I-et.
Porosenko leszögezte, hogy a busz elleni támadás a jelenlegi vérzivatoros idők mércéje szerint is kirívóan kegyetlen. Leszögezte, hogy a donyecki "terroristák" szándékosan öltek meg tíz békés polgárt, köztük egy 14 éves lányt.
"Ezek a halálesetek a donyecki-luhanszki egyesült bűnbanda lelkén száradnak, továbbá annak a lelkén, aki mögöttük áll, akinek a kezéből esznek, aki felfegyverzi, betanítja és buzdítja őket véres bűncselekményekre" - közölte Porosenko nyilvánvalóan utalva Oroszországra, amely - Kijev és a Nyugat álláspontja szerint - katonai erővel és haditechnikával segíti a kelet-ukrajnai szakadárokat.
Porosenko közölte, hogy Ukrajna kész megvédeni saját "földjét". Tavaly szeptember óta, amíg szüneteltek a hadműveletek, Ukrajna "megizmosodott", hetente százával kapott a hadsereg fegyvereket és haditechnikát - mondta az államfő, és bejelentette, hogy már szerdán aláírja az újabb mozgósításról szóló rendeletet, a hatóságok pedig forgalmi korlátozásokat foganatosítanak Donyec-medencében a szakadárok kezén lévő területek felé vezető utakon.
"Az emberek tömeges kivégzése Párizsban és Volnovahában mind ugyanabból a sorból való események. A civilizált világnak össze kell fognia a terrorizmus elleni harcban" - mondta Porosenko beszédében, amelyet honlapján közölt szerdára virradóra az UNIAN hírügynökség is.
Porosenko bejelentette, hogy kedden beszélt Martin Schultzzal, az Európai Parlament elnökével, aki biztosította őt arról, az EP csütörtökön felszólítja az uniós vezetőket, vegyék fel a terrorszervezetek listájára a donyecki és a luhanszki szakadár "népköztársaságokat" is.
Az orosz hadsereg erősíti harci képességeit a Krím félszigeten és más területeken
Az orosz hadsereg alapvetően a tavaly Ukrajnától elcsatolt Krím félszigeten, a NATO-tagállamok közé ékelődő Kalinyingrádi területen és az Északi-sarkvidéken erősíti harci képességeit. Erről Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök beszélt kedden újságírók előtt.
"A védelmi minisztérium a hadsereg fejlesztési terveivel összhangban a katonai egységek harci képességeinek erősítésére fog összpontosítani 2015-ben" - mondta a tábornok. "Különleges figyelmet fogunk fordítani a Krímben, a Kalinyingrádi területen és az Északi-sarkvidéken állomásozó egységekre" - tette hozzá tájékoztatóján Geraszimov, de részleteket nem említett.
A Krím félszigetnél állomásozik az orosz Fekete-tengeri Flotta, amelynek székhelye az önálló szövetségi státussal rendelkező Szevasztopol város.
A nyugaton a Balti-tengerrel, délen Lengyelországgal és keleten Litvániával határos Kalinyingrádi terület orosz exklávé, amelyen Oroszország legjelentősebb balti-tengeri haditengerészeti és katonai bázisa van. Az exklávéba 2013 decemberében telepítettek Iszkander-M típusú rövid hatótávolságú harcászati ballisztikus rakétarendszereket. Az Északi-sarkvidéken (Arktisz) december 1-jén kezdte meg működését az orosz hadsereg új Egyesített Stratégiai Parancsnoksága. Oroszország 13 repülőteret, egy légi bázist és 10 rádiólokátoros műszaki állomást épít az Arktiszon.
A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő december végén írta alá az ország új katonai doktrínáját, amelyben más változtatások mellett először fogalmazták meg az északi-sarkvidéki orosz érdekek védelmével kapcsolatos irányelveket.
Eközben Mihail Uljanov, az orosz külügyminisztérium biztonságpolitikai és leszerelési főosztályának vezetője a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva kilátásba helyezte, hogy "ha Washington erre kényszeríti", Oroszország felülvizsgálhatja viszonyát a nukleáris hadászati fegyvereket korlátozó START egyezményhez. Hozzátette, hogy Moszkva még nem tett ebben az irányban semmilyen lépést.
A főosztályvezető "meglehetősen furcsának" nevezte, hogy Oroszországot az Egyesült Államokban ellenségnek kiáltják ki, és miközben büntetőintézkedéseket alkalmaznak vele szemben, a Washington számára különösen fontos területeken együttműködésre szólítják fel. Uljanov közölte, hogy a START megállapodás végrehajtása "nem rosszul, rendben halad", és egyik félnek sincs kifogásolnivalója. A soron következő műszaki konzultációs bizottsági ülés februárban lesz.
A START-I (Strategic Arms Reduction Treaty) megállapodást 1991.július 31-én George H. W. Bush amerikai elnök és Mihail Gorbacsov volt szovjet pártfőtitkár írta alá Moszkvában. Ezt a START-II nevű, a hadászati támadófegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló orosz-amerikai egyezmény követte 1993. január 3-án, de a megállapodás nem hatályos, ugyanis abból Oroszország 2002 júniusában kivonult. 2010. április 8-án Prágában Barack Obama amerikai elnök és Dmitrij Medvegyev orosz államfő látta el kézjegyével a START-III szerződést a hadászati nukleáris fegyverzetek csökkentéséről. Ez a megállapodás váltotta fel a START-I-et.
Forrás
MTI
