Pénteken sem jutottak be az EBESZ-megfigyelők a Krím-félsziget belsejébe

Ács Gábor alezredes elmondta: mivel már besötétedett, úgy döntöttek, hogy nem mennek tovább, hanem visszatérnek táborukba, Herszonba. A csoport tagjaival egyeztetve döntenek majd arról, hogy szombaton merre mennek tovább.

Ács Gábor korábban elmondta, hogy az autonóm köztársaság határán az el nem ismert krími kormány ellenőrzési pontokat állított fel. Ezeket ismeretlen szervezethez tartozó, egyenruhás fegyveresek őrzik. Minden járművet megállítanak, és a legtöbbet át is nézik - tette hozzá.

Az alezredes ismeretei szerint összesen öt szárazföldi, közúti bejutási lehetőség van a félsziget belsejébe. Csütörtökön két ilyen pontról visszafordították delegációjukat.

A bizalom- és biztonságépítő intézkedésekről szóló 2011-es EBESZ-egyezmény, az úgynevezett Bécsi Dokumentum III. fejezete rendelkezik arról, hogy a szervezet szakértői bármely tagországban látogatást tehetnek, ha onnan szokatlan katonai tevékenységről kapnak információt. A mostani látogatást Ukrajna kérte. Ez az első eset, hogy az EBESZ végrehajt ilyen missziót az egyezmény idézett része alapján.

A 22 ország és az EBESZ válságkezelési osztályának képviselője által alkotott megfigyelési csoportot - a csoport tagjainak döntése alapján - Ács Gábor alezredes lett. A 42 tagú kontingens - köztük két magyar főtiszt - feladata, hogy az EBESZ Bécsi Dokumentuma alapján eljárva ellenőrizze az ukrán katonai objektumokat.

Kijev kész tárgyalni Moszkvával

Ukrajna kész tárgyalni az orosz kormánnyal, de ehhez Moszkvának ki kell vonnia csapatait, és be kell tartania az általa aláírt megállapodásokat - közölte Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő pénteken. Az ukrán határőrség szerint ugyanakkor a kivonulás helyett Oroszország megduplázta erőit a Krím félszigeten. Jacenyuk leszögezte, hogy "Ukrajna soha nem lesz Oroszország alárendeltje". Arra szólította fel Moszkvát, hogy kezdjen el új típusú kapcsolatokat építeni Kijevvel.

Az esetleges enyhülésnek ellentmond, hogy az ukrán határőrszolgálat szerint már mintegy 30 ezer orosz katona tartózkodik a Krím félszigeten, szemben a hét eleji 15 ezerrel. Kijev szerint a napokban fegyveresek ezrei érkeztek a térségbe, és elfoglalták állásaikat a félsziget különböző pontjain. A félszigetre sikerült bejutnia az ukrán hadsereg egyik különleges egységének is. A 25. dnyipropetrovszki légideszant dandár felderítő-diverziós százada Perevalnoje faluban tartózkodik, körbezárva.

Eközben az orosz törvényhozás felsőházának elnöke azt mondta, hogy a ház támogatni fogja a Krími Autonóm Köztársaság Oroszországhoz csatlakozását. Matvijenko azt állította, hogy Ukrajnában nincsenek meg a feltételek a tisztességes és törvényes választások megtartásához.

Az ukrán választási bizottság alelnöke viszont a krími népszavazást realitását kérdőjelezte meg. Andrij Mahera kifejtette: ilyen rövid idő alatt nem lehet összeállítani a választói névjegyzéket, és Ukrajnában nincs meg a törvényi háttere annak, hogy helyi népszavazásokat tartsanak. Jacenyuk kormányfő - Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfőhöz hasonlóan - illegálisnak és alkotmányellenesnek nevezte a népszavazást. A krími parlament elnöke, Vlagyimir Konsztantyinov viszont azt állította, hogy a kijevi választási bizottság nem tudja megakadályozni a népszavazás megtartását.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője mindenesetre tagadta, hogy Moszkva irányítaná az ukrajnai eseményeket. Dmitrij Peszkov azt mondta, ennek az ellenkezőjéről van szó: Oroszországtól kértek segítséget, és ezt nem hagyhatja figyelmen kívül.

Putyin péntekre virradóra egyórás telefonbeszélgetést folytatott Barack Obama amerikai elnökkel. A Fehér Ház szerint Obama a diplomáciai rendezésre próbálta rávenni Putyint, de a Kreml szerint a beszélgetés során felszínre kerültek a válság megítélésével és okaival kapcsolatos nézeteltérések.

Az amerikai képviselőház eközben nagy többséggel jóváhagyott egy egymilliárd dolláros hitelgaranciát Ukrajna számára. Washington célja "enyhíteni az ukrán lakosságnak az energiaárak állami támogatásának tervezett kurtítása miatt súlyosbodó terhein".

Kijevben állítólag tárgyalások indultak egy új kormánykoalíció létrehozásáról a Julija Timosenko vezette Haza párt és a Viktor Janukovics megbuktatott ukrán elnököt támogató Régiók Pártja között. A Vesztyi napilap szerint a koalíció tervét már a napokban bejelenthetik "Kelet és Nyugat együtt" hívószóval, és Timosenko a két párt közös jelöltje lehet a május 25-i előre hozott elnökválasztáson.

A Haza párt egyik képviselője, Hennagyij Moszkal eközben azt állította, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat előre kitervelt akciója volt, hogy februárban Kijevben mesterlövészek lőttek agyon tüntetőket és rendőröket egyaránt. Szerinte a mesterlövészek utasítást kaptak, hogy ne csak tüntetőket, de rendőröket is lőjenek agyon.

Egy internetre kikerült telefonbeszélgetésben Urmas Paet észt külügyminiszter arról számolt be Catherine Ashtonnak, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, hogy helyszíni források szerint ugyanolyan lövedékekkel öltek meg rendőröket és tüntetőket. Erre hivatkozva a tüntetések után kormányra került erők bírálói azt állították, hogy valójában a demonstrálók gyilkoltak.

Dmitro Jaros, a tüntetésekben aktívan részt vevő radikális nacionalista Jobboldali Szektor vezetője bejelentette, hogy indulni kíván az elnökválasztáson. Az orosz állami média szerint a szervezet pénteken azt követelte a kijevi hatóságoktól, hogy nyissák meg a fegyverraktárakat önvédelmi csapataik számára, arra hivatkozva, hogy "részt kell venniük Ukrajna területi épségének biztosításában".

Kárpátalján a hadsereg ott állomásozó egységei hadgyakorlatba kezdtek pénteken, míg Ungváron a megye új kormányzóját támogató nagygyűlést tartottak. Valerij Luncsenkó beiktatására a kormánykoalíció három pártjának tíz parlamenti képviselője érkezett Ungvárra, akik azt hangsúlyozták, hogy meg kell akadályozni Viktor Baloga - parlamenti képviselő, helyi oligarcha - "klánját" abban, hogy "feudális" hatalmat gyakorolhasson Kárpátalján.

Orbán Viktor magyar kormányfő Ukrajna európai integrációját és a válság tárgyalásos megoldását sürgette Dublinban, az Európai Néppárt kongresszusán. Európának ki kell állnia a demokratikus értékek mellett az ukrán választások után is - hangsúlyozta a kormányfő, megismételve korábbi állásfoglalását, miszerint az EU-nak vízummentességet kellene adnia az ukrán állampolgároknak.

Moszkva bírálta az EBESZ-t, mert a megfigyelők nem várták meg a hivatalos meghívást

Az orosz külügyminisztérium pénteken közleményben bírálta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet, amiért annak megfigyelői a krími hatóságok hivatalos meghívását be nem várva próbáltak bejutni a félszigetre.

Moszkva véleménye szerint a megfigyelők az EBESZ alapelvét, a konszenzust megkerülve próbáltak bejutni a Krímbe, figyelmen kívül hagyva Oroszország véleményét és ajánlását, meg sem várva a krími hivatalos hatóságok meghívását.

Az orosz külügyminisztérium szerint az EBESZ sok tagállama és végrehajtó szervei a kettős mérce legrosszabb hagyományait alkalmazták az ukrajnai helyzetre, amikor szó nélkül hagyták a nacionalista és neonáci hangulatok növekedését, és "nem vették észre" a szélsőséges erők erőszakos cselekedeteit.

"Miközben rosszul leplezett kísérleteket tettek arra, hogy szemet hunyjanak a Kijevben és Nyugat-Ukrajnában elkövetett bűntények felett, szoros figyelemmel követték a törvényes krími hatóságok arra irányuló tevékenységét, hogy a félsziget önállóan döntsön saját jövőjéről" - áll a közleményben.

Moszkva meggyőződése szerint az ukrajnai helyzet stabilizációjában való nemzetközi közreműködés csak abban az esetben lehet hasznos és hatékony, ha tárgyilagos lesz. Ezért az EBESZ-nek mindenekelőtt el kell ítélnie a "kijevi Majdan aktivistáinak" erőszakos cselekedeteit, törvénytelennek kell nyilvánítania a kijevi államcsínyt, és a különböző ukrajnai politikai erők tervszerű, következetes együttműködésével meg kell kezdenie a február 21-i megállapodás végrehajtására vonatkozó munkát - fejeződik be az orosz külügyminisztérium közleménye.