Pengeváltás a norvég és a svéd kormány között az oslói mecset elleni támadás után
Vita alakult ki a norvég és a svéd kormány között a skandináviai szélsőjobboldali csoportok eredetéről és erejéről az oslói mecsetben a múlt hét végén elkövetett terrortámadás után.
A 21 éves norvégiai Philip Manshaus megölte kínai származású, örökbefogadott mostohahúgát, majd lövöldözni kezdett a norvég főváros Baerum nevű elővárosában található al-Noor Iszlám Központban szombaton. A támadásban egy ember megsebesült.
A rendőrség szerint a férfi szélsőjobboldali nézeteket vall, és a Norvégiát a második világháború alatt vezető szélsőjobboldali kormányfőt, Vidkun Quislinget, Adolf Hitler náci német vezető szövetségesét méltatta. Norvég sajtójelentések szerint a lövöldöző a támadás előtt az interneten dicsérte az ausztrál Brenton Harrison Tarrantot, aki márciusban új-zélandi mecsetekben rendezett vérfürdőt, 51 embert lelőtt.
Erna Solberg norvég miniszterelnök egy svédországi politikai fórumon azt mondta, hogy a szélsőjobboldali csoportok Svédországban a legerősebbek, és innen próbálják meg kiterjeszteni befolyásukat a régióra. Solberg szerint ezért a skandináv országok együttműködésére van szükség a velük folytatott harcban. A kormányfő az Északi Ellenállási Mozgalomra utalt, amely szakértők szerint a legtevékenyebb neonáci csoport Svédországban és egész Skandináviában.
Svéd kormányberkekben nem aratott osztatlan tetszést Solberg kijelentése.
"Üdvözlöm a norvég-svéd együttműködés gondolatát, de ha valaki a Haladó Párttal koalícióban kormányoz, és kétszer is miniszterré nevezi ki Sylvi Listhaugot, annak talán először inkább tükörbe kellene néznie" - írta a Twitteren Anders Ygeman, a digitális fejlődésért felelős svéd miniszter.
Solberg Höyre nevű konzervatív pártja a jobboldali populista Haladó Párttal lépett szövetségre, és 2017-ben megnyerték a norvég parlamenti választást. Sylvi Listhaug több tárca élén állt az elmúlt években. 2015 és 2018 között például ő volt a bevándorlási és integrációs miniszter, jelenleg pedig az egészségügyi tárcát vezeti.
A Haladó Párt bevándorlás- és muszlimellenes kirohanásairól ismert, Listhaug pedig egy, a terroristák jogairól és a norvég Munkáspárt prioritásairól szóló Facebook-poszt miatt kényszerült távozni az igazságügyi minisztérium éléről 2018-ban a kormány bukását elkerülendő.
Az Aftonbladet című svéd napilap szerdai számában Ygeman emlékeztetett arra, hogy a 77 halálos áldozattal járó utöyai mészárlás elkövetője, Anders Behring Breivik egy ideig a Haladó Párt tagja volt.
Solberg hazájában is tűz alá került: a Munkáspártot vezető Jonas Gahr Störe felszólította a kormányt, hogy dolgozzon ki tervet az iszlámellenességgel szembeni küzdelem jegyében. Störe emellett úgy vélte, hogy a Haladó Párt bevándorlásellenessége hozzájárulhatott a radikalizálódáshoz.
A Haladó Pártot vezető Siv Jensen visszautasította a vádakat, és jelezte: Störe - ahogy korábban is - politikai megoldások helyett csak a szavakkal játszik.
Jensen - aki jelenleg Norvégia pénzügyminisztere - fenyegetésnek tartja a bevándorlást a norvég kultúrára nézve, és az ország csendes iszlamizálódása miatt aggódik. Pártja egyes tagjai egyenesen a muszlimok elleni keresztes hadjárat szükségességéről beszéltek.
