Parlamenti választásokat tartanak Németországban

A második világháború utáni 19. Bundestag - szövetségi gyűlés - megválasztására jogosult 61,5 millió állampolgár reggel 8 órától este 18 óráig szavazhat.

A választáson 42 párt és 4828 jelölt indul.

A választás egyfordulós, érvényességi és eredményességi küszöb nincs.

A szavazóhelyiségből távozó választók nyilatkozatai alapján végzett reprezentatív felmérések (exit poll) közvetlenül az urnazárás után jelennek meg, a hivatalos előzetes végeredmény hétfő kora reggelre várható.

Az arányosságra törekvő vegyes választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként felállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestag - szövetségi gyűlés - tagjait általános, közvetlen és titkos szavazással választják meg négy évre, a képviselők mintegy fele közvetlenül, másik fele a pártokra országosan jutó szavazatok arányában listáról kerül a parlamentbe. Az alapesetben 598 tagú Bundestag képviselőinek száma a választási rendszer sajátosságai miatt változó, az úgynevezett kiegyenlítő mandátumok révén a 19. Bundestag létszáma elérheti a 700-at is.

A választást felvezető kampány főleg belpolitikai kérdésekről szólt, külpolitikai témák a migrációs válságon kívül ritkán kerültek szóba, az Európai Unió tervezett reformját egyik párt sem tárgyalta.

A szavazás előtti utolsó felmérések alapján a kormánypártok várhatóan gyengülnek, a kisebb pártok előretörnek, és az eddigi öt helyett hét párt szerez képviseletet a Bundestagban.

Valamennyi felmérés azt mutatja, hogy leginkább a nagykoalíció, a CDU/CSU és az SPD közös kormányzásának folytatása vagy a pártok színei (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján Jamaica-koalíciónak nevezett CDU/CSU-FDP-Zöldek kormány tűnik valószínűnek.

Utolsó pillanatig kampányoltak

A német szövetségi parlamenti (Bundestag-) választások előtti napon, szombaton az utolsó pillanatig küzdöttek a pártok a magukat még el nem kötelezett német választók kegyeiért.

Angela Merkel kancellár, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség vezetője pártjai aktivistáit egy berlini rendezvényen még egy utolsó választói mozgósításra sarkallta. Kiemelte, pártja, a kereszténydemokrata CDU az adóemelés elkerülésének, az erősebb családsegítésnek, valamint a kis- és közepes jövedelműek adóterhei mérséklésének a híve. A CDU-t emellett Németország belbiztonságának motorjaként méltatta. Hangsúlyozta az Európai Unió stabilizációs tényezőként játszott szerepét egy nyugtalan világban.

Kihívója a kancellári tisztségért, Martin Schulz élesen támadta Aachenben Merkelt. "Õ a múltat akarja igazgatni, míg én a jövőt kívánom alakítani" - hangoztatta a szociáldemokrata SPD vezetője. Szerinte meg kell akadályozni, hogy Németországban a "szociális ridegség" kormánya alakuljon meg. Emellett Schulz figyelmeztetett arra, hogy a kormányzó CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németország (AfD) bejutásával a parlamentbe "egy igazán szélsőjobboldali erő" vonulhat be a Bundestagba.

A kisebb pártok igyekezete sem lanyhult abban, hogy kampányzárásig további támogatókat gyűjtsenek. Az Alternatíva Németországnak (AfD), a Zöldeknek, a piacpárti, jobboldali liberális Szabad Demokrata Pártnak (FDP), és az SPD-től balra álló Baloldalnak (Die Linke) is van esélye, hogy bejusson a parlamentbe.

Cem Özdemir, a Zöldek kampányának egyik vezetője szombaton Twitter-üzenetben mozgósított: "holnap Európa jövőjéről lesz szó". Hozzátette: céljuk a kontinens ökológiai és szociális megújítása.

Christian Lindner, az FDP vezetője düsseldorfi rendezvényén bejelentette, hogy nem lesznek tagjai olyan koalíciónak, amelyben nem tudják érvényesíteni saját követeléseiket és céljaikat.

Németországban nincs kampánycsend, de évtizedekig íratlan szabály volt, hogy a pártok közvetlenül a szavazás előtt már nem győzködik a választókat. A pártok társadalmi beágyazottságának gyengülése miatt a választók kevésbé hűségesek korábban támogatott pártjukhoz, és nagyjából egyharmaduk röviddel a választás előtt vagy a választás napján dönti el, hogy elmegy-e szavazni, és melyik pártra szavaz.

Az úgynevezett taktikai szavazók magatartása is módosíthatja az erőviszonyokat az utolsó pillanatokban. Õk azok a szavazók, akiknek nem a párt a legfontosabb, hanem az, hogy milyen koalíció alakul, és ennek alapján választják ki, hogy melyik politikai erőt támogassák voksukkal. Arányukat tíz százalék körülire becsülik, ami nagyjából négymillió embert jelent.

Szakértő: a felmérések szerint a CDU nyerni fog, a baloldal nem tud koalíciót kötni

A felmérések arra mutatnak, hogy a Kereszténydemokrata Unió (CDU) megnyeri a választásokat Németországban, míg a baloldal képtelen lesz hatékony koalíciót kötni ez ellen - mondta Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem egyetemi docense vasárnap reggel az M1 aktuális csatornán.

A docens elmondta, a nagy pártok támogatottsága csökkent a felmérések szerint, és a bizonytalanok aránya is jelentős, 40 százalékra teszik, de így is az a legvalószínűbb, hogy a CDU és koalíciós partnerei alakíthatnak kormányt.

A mostani választások tétje az is, Németország "beáll-e" az Emmanuel Macron francia elnök által meghirdetett Európa programja mögé vagy sem.

Ha a liberálisokkal és a zöldekkel is koalíciót köt a CDU, akkor valószínűleg lassabb változásokra kell készülni az Európa-politikai téren - tette hozzá.

Hetven százalékos részvételre számítanak

Jelenleg körülbelül hetven százalékos részvételi arányra számítanak.

Berlin belvárosát lezárták, ugyanis a választások mellett maratont is tartanak vasárnap. Terrorkészültség és fenyegetettség nincs, de mindenhol jelen vannak a rendőrök a teljes biztonság érdekében.

A németek több mint 40 százaléka szavazott délután 14 óráig

Németországban a 61,5 millió választásra jogosult 41,1 százaléka szavazott a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson vasárnap délután 14 óráig, ami kismértékű csökkenés a négy évvel korábbi 41,4 százalékhoz képest - közölte a szövetségi választási bizottság.

A közleményben kiemelték, hogy a levélben szavazók adatait nem tartalmazza a kimutatás.

Ennek alapján elképzelhető, hogy a választási részvételi arány növekedik a 2013-as Bundestag-választáshoz képest. Akkor a választók 24,3 százaléka szavazott levélben, és a szakértői becslések szerint az idén többen választották ezt a megoldást.

A részvételi arány 2013-ban 71,5 százalék volt, növekedett a megelőző, 2009-ben tartott választáson regisztrált 70,8 százalékhoz képest.

A választók ezúttal is 18 óráig adhatják le voksukat.

A szavazóhelyiségből távozó választók nyilatkozatai alapján végzett reprezentatív felmérések (exit poll) közvetlenül az urnazárás után jelennek meg, a hivatalos előzetes végeredmény hétfő kora reggelre várható.

A felmérések alapján Angela Merkel, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke maradhat a kancellár, de bizonytalan, hogy a CDU és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) milyen koalícióban folytatja a kormányzást. Leginkább a nagykoalíció, a CDU/CSU és a szociáldemokrata párt (SPD) közös kormányzásának folytatása, vagy a CDU/CSU és a jobboldali liberális Szabad Demokrata Párt (FDP), valamint a Zöldek alkotta, a pártok színei (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján Jamaica-koalíciónak nevezett kormány tűnik valószínűnek.