Párizsi vérengzés - Nemzetközi sajtóvisszhang
PÁRIZS. A nemzetközi sajtó nagy terjedelemben foglalkozott a szerdán Párizsban a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztőségében elkövetett, tizenkét ember halálát okozó terrortámadással. A szólásszabadságot támogató üzenetek mellett számos lap a tragédia politikai következményeire hívja fel a figyelmet - írta internetes oldalán közzétett összefoglalójában a Le Monde című baloldali francia napilap.
A The New York Times című amerikai lap vezércikkében üdvözölte azt a "vad eltökéltséget", amelyről a franciák hitelt tettek "szabadságjogaik védelmében" a vérengzés után. A lap ugyanakkor figyelmeztet: "ez nem az a pillanat, amikor az idegengyűlölet rémhírterjesztői megpróbálhatnák az összes muzulmánt beszennyezni terroristának minősítve őket". A vezércikk egyszersmind indulatosan utasítja el Marine Le Pen szavait, és úgy véli, "szégyen", hogy a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnöke választási aprópénzre váltja a tragédiát. A The New York Times szerint azzal, hogy az iszlám fundamentalizmus kapcsán Le Pen "az álszentség tagadásáról" beszél, bevándorlás- és muzulmánellenes indulatok szít. Márpedig a lap szerint "ez a merénylet a szabadság elleni támadás, bármit értsünk is ezalatt".
A Público című spanyol napilap véleményrovatában Luis Mathias újságíró elítéli "a kritika és a szatíra szabadsága elleni brutális támadást". "A francia hetilap mindig a köztársasági értékekkel összhangban lévő eszközöket alkalmazott. (…) Ugyanúgy nevetségessé tette Mohamedet, mint Jézus Krisztust". A szerző szerint a szerdai merénylet következtében Franciaország legszörnyűbb kísérteteivel kényszerül szembenézni. "Kétségkívül nem ez volt a terroristák szándéka, de tettük első következménye, hogy porig alázza a bevándorlókat és a külföldieket", ami a szélsőjobb újabb térnyeréséhez vezet.
A Guardian című brit lapban Natalie Nuagrayrede, a Le Monde egykori szerkesztőségvezetője a Charlie Hebdo bátorságát dicsérte. "Egy olyan korszakban, amikor a dogmatizmus és az intolerancia minden fajtája eluralkodni látszik, számos érték - a pluralizmus, a sokféleség, a jog és a szabadság állama, az alapvető jogok gyakorlása - próbatétel előtt áll. És ha Franciaországban az élclap mellett számos támogató tüntetést szerveztek is, "a populista mozgalmak - közöttük Marine Le Pené - megpróbálnak tőkét kovácsolni a tragédiából, hogy az iszlámmal és a bevándoroltakkal szembeni ellenérzéseket táplálják".
Ugyanebben a szellemben ír a The Daily Telegraph című brit lap is. Szerkesztőségi cikkében a merénylet következményeire hívja fel a figyelmet megemlítve Michel Houellebecq francia író új könyvét, amelyben 2022-ben az országnak muzulmán elnöke lesz, aki bevezeti a saríát, a vallási alapú muszlim törvénykezést Franciaországban. "Egy ilyen paranoiát könnyen szíthatnak a párizsi gyilkosságok. Ennek ellent kell állni, ellenkező esetben valóban a terroristák győznek."
A Cumhuriyet című török ellenzéki újság első oldalán - mintegy "az emberiesség halálának bizonyítékaiként" - a támadással rokonszenvezők Twitter-üzeneteit tette közzé. Az egyikben egy bizonyos Ibrahim Yöruk a Penguen című török szatirikus lapot felmutatva ezt mondja: "Láttátok? Nem lehet viccelni a hívőket megsértve. Inch Allah (ha Allah úgy akarja), remélem, hogy a következő a Leman (egy másik szatirikus török lap) lesz. Annál tizenkettőnél jóval több fejet kell levágni". Egy másik Twitter-üzenetben Kerem Cenk azt írja: "Leman, egy napon te is fizetni fogsz az iszlámgyűlöletedért". Az Akit című kormánypárti honlapon Támadás a prófétánkat megsértő folyóirat ellen címmel számoltak be a párizsi merényletről.
A Financial Times internetes oldala olvasói rovatában egy újságíró a Charlie Hebdo "felelőtlen" és "ostoba" szerkesztőségi politikáját bírálja. Tony Barber, az Európa főosztály főszerkesztője szavai szerint "nem azt akarja sugallni, hogy a szólásszabadságot ne lehetne a vallás szatirikus ábrázolására alkalmazni", de hevesen bírálja azokat a kiadványokat, amelyek feltételezik, hogy a muzulmánok provokálásával vihetik diadalra a szabadságot". Az olvasók bírálatára a brit lap módosította a lap nyomtatott változatában megjelenő írást. A gazdasági napilap csütörtöki vezércikkében maradéktalanul kiáll a Charlie Hebdo és a szólásszabadság mellett.
A Cadena Ser spanyol rádió honlapján hangsúlyozza: "a karikatúrák, a viccek, Houllebecq könyve semmiről sem tehetnek". "… a megoldás nem a szabadságjogok megcsonkítása, hanem a fanatizmus, az irracionális gyűlölet, a műveltségellenesség és a tudatlanság elleni küzdelem".
Több európai lap bejelentette, hogy újból megjelenteti a Jyllands-Poste című dán magazin által 2005-ben leközölt, és a Charlie Hebdo által néhány hónappal később átvett Mohamed-karikatúrákat. A Berlingske című dán lap főszerkesztője szerint így kívánja bemutatni, milyen magazin volt a tragikus események célpontja. A Corriere della Sera című olasz lap, az amerikai Daily Beast és a Slate című hírportálok szintén karikatúrák közlése mellett döntöttek.
Az Estadao de Sao Paulo című brazil regionális napilap internetes oldalán megjelentette a Charlie Hebdo legutóbbi címlapjait. Számos latin-amerikai napilap - köztük az argentin La Nación és a kolumbiai El Tiempo is megemlékezett az áldozatokról.
A szabadság ellen indított háborúról ír a brit sajtó
Egybehangzóan a szabadság ellen indított háborúként értékelik a Charlie Hebdo című francia szatirikus magazin párizsi szerkesztőségében szerdán elkövetett vérengzést a csütörtöki brit lapok.
David Aaronovitch, a The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap neves publicistája szerint a fasizmus veresége óta most először fordult elő, hogy polgárok egy csoportját az általuk rajzolt, kimondott, publikált véleményük miatt mészárolták le. Aaronovitch szerint Európa országainak ebben a helyzetben ugyanolyan egyértelműen ki kell állniuk a szólásszabadság mellett, mint ahogy azt az Egyesült Államok teszi: nincs helyük olyan törvényeknek vagy cselekedeteknek, amelyek a szólás és a sajtó szabadságát, a békés gyülekezéshez fűződő jogokat csorbítják.
A véleménynyilvánítás szabadsága mellett elkötelezett, szókimondó francia lapot más sajtótermékek, köztük a brit sajtó "gyávasága", a muszlimok esetében alkalmazott kettős mércéje tette "a szégyenlős diszkréció pusztaságából" kiemelkedő célponttá - fogalmaz a The Times szemleírója.
A Financial Timescímű üzleti napilap csütörtöki szerkesztőségi kommentárja szerint a párizsi vérengzés kiszámított megfélemlítési akció, a demokratikus társadalmak pillérének számító véleménynyilvánítási szabadság elleni támadás volt, célja pedig az, hogy a sajtót egyfajta megalkuvó öncenzúrára kényszerítse. A szabad világnak azonban nem szabad megalkudnia, mivel a szabad sajtó mit sem ér, ha az újságírók nem érzik úgy, hogy szabadon szólhatnak - áll a Financial Times írásában.
Olasz sajtó: A muzulmánokat is lehessen életveszély nélkül bírálni!
A Charlie Hebdo francia szatirikus magazin "megsemmisített" szerkesztőségéről emlékeztek meg csütörtökön az olasz újságok, hangsúlyozva, hogy a mai világban egyedül az iszlám vallást nem lehet életveszély nélkül bírálni.
"Szeretnénk fenntartani magunknak a jogot, hogy kritizáljuk, ahogy tetszik. Megtanultuk kritizálni a kereszténységet, a buddhizmust is életünk kockáztatása nélkül" - írta Ernesto Galli della Loggia olasz történész a Corriere della Sera címoldalán.
A legnagyobb olasz napilap a mindenki szabadsága elleni támadásnak nevezte a Charlie Hebdo szerkesztőségében történt terrorista támadást. A lap szerint bekövetkezett az európai titkosszolgálatok által hónapok óta jósolt merénylet, amely lényeges változás az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista fegyveresei által eddig követett terrorstratégiában.
"Nyakig benne vagyunk a háborúban" - kommentálta az eseményeket Umberto Eco olasz író. Szerinte az IÁ "új nácizmus", amely meg akarja hódítani az egész világot. Umberto Eco hangoztatta, úgy érzi magát mint gyerekkorában, amikor a második világháborús bombázásban élte napjait, soha nem tudva, mikor zuhannak rá bombák.
A balközép La Repubblica szerint a párizsi terrorcselekmény Franciaország szeptember 11-kéje. A lap kommentárja szerint nem fanatikusok akciója volt, hanem "látványos forgatókönyvvel látványos célpont ellen" elkövetett terrorista támadás. Az újság szerint a merényletnek a nem szélsőséges iszlám világ is áldozata.
A cseh sajtó a szabadságjogok ideiglenes korlátozásában látja a kiutat
A szabadságjogok ideiglenes korlátozását, vagy az Izraelt a palesztin területektől elválasztó falhoz hasonló intézkedések megtételét javasolják a csütörtöki cseh napilapok a párizsi terrorista támadással kapcsolatos kommentárjaikban.
A lapok úgy vélik, hogy Európának ezzel kellene válaszolnia a kontinensen élő radikális iszlamisták és az őket, illetve az iszlám bevándorlókat elutasítók közt kibontakozó konfliktusra.
"Amennyiben a liberális demokrácia fenn akar maradni, egy időre valószínűleg korlátozni kellene bizonyos szabadságjogokat. Máskülönben elsöprik (a liberális demokráciát) a radikális megoldások hívei, akik előbb a terroristákkal, majd magával a szabadsággal is leszámolnak" - írja a Lidové Noviny vezércikkében. A konzervatív újság úgy látja, hogy az egyes országok saját felfegyverzett állampolgáraik ellen csak a szabadságjogok korlátozásával tudnak fellépni.
A Mladá Fronta Dnes az Izraelt a palesztin területektől elválasztó falat hozza fel pozitív példaként, melynek következtében Izraelben csökkent az öngyilkos terrorista támadások száma. "Hasonlóan szokatlan dologra, még akkor is, ha azt sokan bírálni fogják, van szükség itt és most is" - írja a liberális napilap. A francia fővárosban elkövetett véres gyilkosságnak ösztönzően kellene hatnia arra, hogy az európai politikusok a bevándorlást kiemelt problémaként kezeljék. "A külföldiek bevándorlására már csak azért is szükségünk van, mert társadalmunk kihalófélben van. Az azonban elképzelhetetlen, hogy mérgezett kígyót melengessünk a mellünkön" - jegyzi meg a Mladá Fronta Dnes.
A Hospodárské Noviny című gazdasági és politikai napilap felhívja a figyelmet arra, hogy Európa gyakorlatilag minden országa tanácstalan a bevándorlással felmerült iszlám probléma megoldásában. Miután a probléma mindenkit érint szükség van arra, hogy mihamarabb megszülessen a megoldás - írja az újság.
A szólásszabadság határairól és gyűlöletbeszédről is ír a lengyel sajtó
A szólásszabadság határairól és gyűlöletbeszédről alakult ki élénk vita a lengyel sajtóban csütörtökön a Charlie Hebdo című szatirikus lap hetilap párizsi szerkesztőségében elkövetett vérengzéssel összefüggésben, az újságok elítélték a rémtettet.
A Gazeta Wyborcza című baloldali-liberális napilapnak nyilatkozó Bernard Guetta, a Le Monde volt varsói tudósítója egyenlőséget tett a párizsi vérengzés és a 2001. szeptember 11-ei amerikai terrortámadások között, de Aleksander Smolar, a varsói Batory Alapítvány elnöke ezt túlzásnak minősítette. Smolar a TOK FM rádiónak nyilatkozva rámutatott arra, hogy az Iszlám Állam elleni harc elleni szerepvállalás miatt Franciaországban már hosszabb ideje tartottak a szerdaihoz hasonló merénylettől. A párizsi vérengzés miatt szerinte francia szélsőjobboldal megerősödése várható. Smolar arra is rámutatott, Lengyelországban nehezen elképzelhető a vallásos témákban oly élesen szatirikus lap működése, mint amilyen a Charlie Hebdo.
A Gosc Niedzielny című katolikus hetilap ezzel szemben arra mutat rá, hogy a merénylők nem az egész muzulmán világot képviselik, a meggyilkolt karikaturisták pedig nem a szólásszabadság megszemélyesítői. A gyilkosok a vallásos fanatizmus nevében cselekedtek, a határozottan elítélendő szörnytettük áldozatai viszont egy olyan lapnál dolgoztak, amelynek gúnyrajzai „a Nyugat eszmei sivárságára” vallanak.
A wSieci konzervatív című lap kommentátora, Piotr Zaremba is rámutat arra, a meggyilkoltak nemcsak az iszlám, hanem a nyugati civilizáció értékeit is gúnyolták. Zaremba azonban - utalva a keresztény kegyelemtanra - az iszlám fundamentalisták által elkövetett borzalmas tettet „kegyetlen, a keresztények számára teljesen elfogadhatatlan bosszúnak” minősíti. A szerző azt is megjegyzi, a jelenleg a Közel-Keleten lemészárolt keresztények sokkal többen vannak, mint a párizsi vérengzés áldozatai, a velük vállalt szolidaritás pedig csekély.
Forrás
MTI
