Párizsi klímacsúcs - Áder: Párizs nem a végállomás

Úgy vélte, aki azt várta, hogy minden problémát megoldanak a hétfőn kezdődött és december 11-ig tartó tárgyalássorozaton, az rosszul mérte fel az erőviszonyokat, és valószínűleg csalódni fog.

"Mi nem ezzel a várakozással érkeztünk ide, hanem azzal, hogy kilépjünk abból a politikai totyorgásból, amely az elmúlt éveket jellemezte (...) és hogy a további politikai cselekvés ütemét és célját illetően egyetértés szülessen a különösen szennyező országok között, és ebből aktív politikai cselekvés következzen" - tette hozzá.

"Úgy látom, hogy ezt a célt elértünk és biztos vagyok abban, hogy a következő hónapokra és évekre is marad még munka bőségesen" - mutatott rá az államfő, a technológiaváltási és a pénzügyi mechanizmus kidolgozásának kérdéseire utalva.

Áder János emlékeztetett arra, hogy a hétfői nyitónapon a mintegy 150 állam- és kormányfő egybehangzó véleményeket fogalmazott meg a veszély mértékét, a cselekvés szükségességét és az idő szorítását illetően. A korábbi klímakonferenciákkal ellentétben itt most mindenki egyetértett abban, hogy a veszély valós - emelte ki.

A klímacsúcson egyértelművé vált, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a természet jelzéseit a természeti katasztrófák, aszályok, árvizek, a tengerszint-emelkedés terén, és mindazt, amit néhány évtizede tudunk a széndioxid-koncentráció növekedéséről a légkörben.

Nincs idő további halogatásra, "véget kell venni a meddő vitáknak, a sehova nem vezető ünnepélyes deklarációknak", és mostantól cselekedni kell - emelte ki Áder János.

"A kibontakozó klímaforradalom támogatása" aktív politikai felelősségvállalást és politikai fellépést igényel a nemzeti kormányoktól és nemzetközi szervezetektől - mondta, hozzátéve, hogy ehhez különböző eszközei vannak a kormányoknak, amelyeket alkalmazni kell Kínában és az Egyesült Államokban is. Példaként említette a technológiaváltást az iparban, a mezőgazdaságban, a vízgazdálkodásban és a szennyvíztisztításban.

Áder János szerint a fejlett országoknak - elismerve történelmi felelősségüket az üvegházhatású gázok koncentrációjában -, kompenzálniuk kell a fejlődő országok vonatkozásában azt, hogy ez utóbbiak is ragaszkodnak egy olyan fejlődési pálya befutásához és életszínvonal eléréséhez, amilyen a fejlett országoké. Ha a fejlődő országok nem kapnak a technológiai váltáshoz megfelelő pénzügyi segítséget, akkor ezt csak a fosszilis energiahordozók révén tudják elérni.

A dilemma feloldásához a fejlett országoknak, az Egyesült Államoknak, a nyugat-európai országoknak és az Európai Uniónak össze kell rakni egy 100 milliárd dolláros pénzügyi hitelkeretet, amelyből a fejlődő országoknak a technológiaváltása biztosítható - mondta a köztársasági elnök.

"A végeredményt még nem tudhatjuk, hiszen tíz nap van hátra, de jól jel, hogy néhány ország már továbblépett a korábbi vállalásánál" - fogalmazott. Példaként említette az egyik legjelentősebb környezetszennyezőnek tekinthető Japánt, valamint Kanadát, amelynek új kormánya már a nyitónapon sokkal elkötelezettebbnek mutatkozott az előzőhöz képest.
 

Éghajlatkutató: Magyarország a jobban melegedő régiókhoz tartozik

A klímaváltozás tekintetében Magyarország "kevésbé sérülékeny", ugyanakkor a jobban melegedő régiókhoz tartozik, a változás hatásait már most is érzékelni lehet az országban. Erről Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója beszélt az M1 aktuális csatornán.

Lakatos Mónika az M1 műsorában elmondta: az iparosodás kezdete óta már mostanáig 1 fokot emelkedett a globális hőmérséklet. A grönlandi jégtakaró évente átlagosan 250 milliárd tonnát veszít a tömegéből - emelte ki a szakértő, hozzátéve: ezek már beindult folyamatok, reális veszélyek, amelyek a 2 fok elérésével fokozódnak. Kiemelte továbbá, hogy a 2 fok globálisan értendő, vannak régiók - ilyen területen fekszik Magyarország is - amelyek jobban melegszenek.

Kifejtette továbbá, hogy ha még ennél is nagyobb lenne a globális földfelszín hőmérsékletemelkedése, akkor az igazán nagy gondot az jelentené, ha az antarktiszi kontinentális talapzaton nyugvó jég elkezd olvadni, mert ez többméteres, akár 5 méteres tengerszint emelkedést okozna - emelte ki a szakértő, aki szerint már egyméteres tengerszint emelkedés is a világ népességének több mint felét érintené, akik a partokon élnek. Mindez olyan éghajlati menekültáradatot indítana el, amelyet nagyon nehéz lenne kezelni - hívta fel a figyelmet az éghajlatkutató. Emellett vannak olyan területek - mint például a Közel-Keleten, Közép-Ázsia egyes régióiban, Észak-Afrikában - ahol az ivóvízhez való korlátozott hozzáférés már jelenleg is probléma - tette hozzá.

Lakatos Mónika azt mondta: bízik abban, hogy a mostani csúcson sikerül megállapodni a résztvevőknek. Ezzel együtt viszont meg kell kezdeni a felkészülést is, például alkalmazkodási stratégiák kidolgozásával - hangsúlyozta. Ebben a felkészülésben a szakértő szerint az Európai Unió és Magyarország is jól halad. Az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója elmondta, hogy Magyarországnak már van éghajlatváltozási, azon belül egy alkalmazkodási stratégiája. Lakatos Mónika úgy tudja, a kormány ezzel kapcsolatos javaslata elkészült, és bíznak abban, hogy az mielőbb a parlament elé kerül.