Óvodai beiratkozások: a magyar gyermek magyar óvodába való!

„Azért tartottam rendkívül fontosnak az óvodákról szóló cikksorozat indítását, mert sajnos egyre többször tapasztaljuk azt, hogy a felvidéki magyar szülők nem magyar nevelési nyelvű óvodába íratják gyermekeiket. Azok a magyar nemzetiségű szülők pedig, akik szlovák iskolába jártak, a településeken gyakran azt követelik, hogy működtessenek szlovák óvodát vagy legalább szlovák óvodai csoportot, holott elsősorban az anyanyelvüket, a magyar nyelvet kellene megfelelőképpen megtanítaniuk a csemetéikkel“ – mondta a Hírek.sk-nak Szanyi Mária.

A nyugalmazott pedagógus közölte, az óvodai beiratkozások kapcsán az egyik szeme sír, a másik nevet. Ennek az az oka, hogy bár nőtt a magyar óvodák iránti érdeklődés, de azok gyakran helyhiánnyal küszködnek, így egyes intézmények kénytelenek elutasítani a hozzájuk bebocsátást kérő kicsiket.

„Az elmúlt 15 évben rettenetes mértékben csökkent a gyermeklétszám, ám most úgy tűnik, hogy egy hullámhegy felé tartunk: egyre többen érdeklődnek a magyar óvodák iránt. Ez örvendetes, a legtöbb óvodában azonban kevés a férőhely, ami két okra vezethető vissza. Az egyik az, hogy úgy a tartós munkaviszonyban levő, mint az idénymunkákat vállaló szülők igényt tartanak az óvodákra. A másik pedig az, hogy a közegészségügyi hivatalok munkatársai újabban elég szigorúan vizsgálják, hogy egy-egy gyermeknek mekkora hely jusson az óvodákban, ami korlátozza a férőhelyek számát. Mivel a községek kis költségvetésből kénytelenek gazdálkodni, emiatt fokozatosan leépítik a kisiskolákat és az óvodákat. Ahhoz, hogy egyre több gyermeket tudjanak felvenni, legalább fél állásban további óvónőket kellene alkalmazniuk, erre azonban nem jut pénz. Előfordul, hogy mivel a magyar óvodáknak több gyermeket el kell utasítaniuk, ők jobb híján a helyi szlovák óvodába vagy egy szomszédos település óvodájába kerülnek. Ezzel kapcsolatban a kátyúból kivezető sürgős megoldásokra lenne szükség! A szülő ugyanis nem tud munkába állni, ha nincs hová tenni a gyermekét, akit viszont óvodai hely hiányában nem tudnak beiskolázni. Tapasztaljuk, hogy nagyon nehezen szocializálódnak azok a gyermekek, akik ilyen-olyan okból kifolyólag csak 5 évesen kerülhetnek óvodába“ – fejtette ki Szanyi Mária.

Mint elmondta, a Pedagógusfórumban indított sorozatban egy tucat kérdést fogalmaztak meg. „A többi között arról érdeklődtünk, hogy ki az óvoda fenntartója, milyen igazgatású az intézmény, és mire számítanak az idei óvodai beiratkozások során. Ennyire behatóan most első ízben foglalkozunk az óvodákkal, ezért örülünk annak, hogy 30 óvoda visszaküldte a kérdéseinkre adott feleleteit. Elcsodálkoztam azonban azon a szinte egyhangú válaszukon, hogy a „mi óvodánkból minden gyermek magyar tanítási nyelvű alapiskolába jelentkezik“. Ez igaz lehet, csak arról nem szólnak, hogy hány család íratja eleve szlovák óvodába a gyermekét, ha erre lehetősége van. Nagyon nehéz tehát megjósolni az arányt, hogy idén hány szülő választ magyar, illetve nem magyar ovit gyermeke számára. Több óvodaigazgató telefonon közölte velem azt, hogy az irántam való tiszteletből ugyan szívesen válaszolnának a kérdéseinkre, de féltik a munkahelyüket, tartanak a szlovák és az elszlovákosodott magyar szülőktől. Sőt, azt is megtudtam, hogy az egyik magyar faluban, ahol sok betelepült szlovák család él, az egykor szlovák iskolába járó magyar szülők azt követelik, hogy gyermekeikkel csak szlovákul beszéljenek az óvodában. Amikor a gyermekük elárulta nekik azt, hogy az óvónők egymás között magyarul beszélnek, ezt szóvá tették. Rettenetes, hogy már a kisgyermekkorban elkezdődő káros agymosásnak vagyunk tanúi. Mindez vélhetően negatívan befolyásolja majd az óvodáink jövőjét is. Elszomorító tény, hogy az óvodákra évtizedeken át nem fordítottunk kellő figyelmet“ – hangsúlyozta.

Szanyi Mária elmondta: a cikksorozat fő célja – az SZMPSZ Óvodapedagógiai Társaságával együtt – az óvodák láthatóvá tétele, illetve az aktuális helyzet felmérése. „Egyúttal a pedagógustársadalom és a települések figyelmét is rá akartuk irányítani az óvodákra. Kérdéseinkben az egyes óvodák saját, példaértékű programjairól is érdeklődtünk. Sajnos, az oktatási minisztérium minden előzmény és kellő felkészítés nélkül találta ki, hogy az iskolákhoz hasonlóan minden óvodának legyen komplex programja, így alig jutott idő azok alapos kidolgozására. Ennek ellenére kiderült: vannak olyan óvodáink, amelyek nagyon komolyan veszik azt, hogy tartalmas programjuk legyen, amellyel meg tudják szólítani a szülőket és saját környezetüket. Ekképp az adott településen közüggyé válhat az óvoda helyzete és további sorsa“ – fűzte hozzá.

Az óvodai beiratkozások jelentős mértékben befolyásolják majd a következő évi alapiskolai beiratkozási eredményeket. Mindezt annak ellenére is, hogy a későbbiekben nem mindegyik magyar óvodába járó gyermek számára választanak magyar tannyelvű alapiskolát a szülei.„Ezzel kapcsolatban hatalmas az óvónők és az alapiskolai pedagógusok felelőssége. Tőlük függ az, hogy mennyire tudnak együttműködni, képesek-e egy közös célért dolgozni, milyen tartalmas programok megvalósításával tudják megszólítani, és óvodájukba, iskolájukba csalogatni a szülőket” – húzta alá Szanyi Mária. „A felvidéki magyar óvodák és alapiskolák léte a tét. Az óvodáknak az is a feladatuk, hogy a térségünkben egymás mellett élő nemzetek és nemzetiségek között hidat verjenek, miközben hivatástudattal felvértezve, hatékony programokat alkalmazva a magyarságtudatot és a magyarsághoz való kötődést is erősítsék a legifjabb nemzedékben“ – üzente végül az óvodaválasztással kapcsolatban még habozó szülőknek a több évtizedes szakmai tapasztalattal és egészséges azonosságtudattal rendelkező szakember.