Ötvenhét afgán migránsra bukkantak a rendőrök Budapesten

A tájékoztatás szerint a rendőrök lakossági bejelentés alapján intézkedtek Budapesten, a Ferencvárosi pályaudvaron, valamint a IX. kerületben, a Soroksári út és az Illatos út kereszteződésében.

A rendőrök a pályaudvaron a vasúti szerelvények átvizsgálása során 45, elsődleges adatok szerint afgán állampolgárt, köztük több kiskorút találtak. A IX. kerületben, a Soroksári út és Illatos út kereszteződésében további 12 fő, magát afgán állampolgárnak valló személlyel - köztük szintén több kiskorúval - szemben intézkedtek.

Az emberek nem rendelkeztek Magyarország területére való belépésre vagy tartózkodásra feljogosító érvényes útiokmányokkal, így őket a további eljárás lefolytatása céljából a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra előállították - közölte a BRFK.

Több mint száz határsértőt tartóztattak fel a hétvégén

Péntektől vasárnapig 124 határsértőt tartóztattak fel az ország területén - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság hétfőn az MTI-t.

A rendőrség honlapján olvasható statisztika szerint pénteken 12, szombaton 10, vasárnap 35 migránst tartóztattak fel és kísértek át az ideiglenes biztonsági határzáron a szerb-magyar határnál szolgálatot teljesítő rendőrök és katonák. Az ország belső területén és más külső határszakaszokon 67 határsértőt fogtak el a hétvégén.

A július 5-én hatályba lépett új szabályok szerint azokat a migránsokat, akiket a szerb vagy a horvát határtól számított nyolc kilométeres távolságon belül feltartóztatnak, visszakísérik a kerítésen található kapukig és útbaigazítják a legközelebbi tranzitzóna felé. Azok ellen, akik esetében bizonyítható, hogy átlépték vagy megrongálták a határzárat, illetve embercsempészettel gyanúsíthatók, továbbra is büntetőeljárás, a román és az ukrán határszakaszon elfogottak esetében idegenrendészeti eljárás indul.

Az elmúlt héten a szerb-magyar határ térségében összesen 225 migránst tartóztattak fel és kísértek vissza az egyenruhások, a megelőző héten - november 1-jétől 6-ig - ez a szám 350 volt. Más külső határszakaszon és az ország belső területén a héten 110 határsértőt fogtak el - derül ki a rendőrségi összesítésből.

Bakondi: veszélyes, hogy nincs változás az unió migrációs politikájában

A magyar kormány veszélyesnek tartja, hogy nincs érdemi változás az Európai Unió migrációs politikájában - mondta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója hétfői budapesti sajtótájékoztatóján. A főtanácsadó hangsúlyozta: a magyar kormány migrációs politikájának középpontjában a védekezés, a határok megerősítése, az állampolgárok és a belbiztonság garantálása áll.

Erőfeszítéseink ellenére az Európai Unió bevándorlási politikájában továbbra is a meghívás, a szétterítés, a hibás és már számos országban súlyos következményekkel járó migrációs politika folytatása a jellemző - mondta.     Hozzátette: mindezek alapján a kormány komoly vitákra készül a decemberben aktuális miniszterelnöki tanácsülésén, ahol várhatóan döntenek az uniós migrációs politikáról.

A főtanácsadó emlékeztetett: az eredeti tervekkel ellentétben november 15-én mégsem állítják vissza a schengeni határőrizeti rendszert, hanem további három hónappal meghosszabbítják az Ausztria, Dánia, Németország és Svédország által ideiglenes jelleggel visszaállított belső határellenőrzéseket. Mint mondta, ez rossz hír, ami ellentétes a magyar érdekekkel és azokkal a kezdeményezésekkel, amelyeket a magyar kormány az elmúlt másfél évben tett a schengeni vívmányok visszaállítása, a külső határőrizet erősítése érdekében.

Megjegyezte: bár a közös uniós határ- és parti őrséget október 6-án létrehozták, Magyarország nem szavazta meg a szervezet profilját, amelyben meghatározták volna az 1500 fős szervezet személyi összetételét, technikai felszereltségét és feladatkörét. Mint mondta, nem érte el az 500-at azok száma, akik ténylegesen határőrizeti feladatot tudnának ellátni, a többség vízumszakértő, vagyis a jelek szerint nem a külső határok védelme lett volna a szervezet fő célja, hanem az érkezők gyorsabb bejuttatása az unióba. Utalt arra is, hogy az Európai Bizottság felhívást tett közzé, amelyben a kvótalemaradások ügyében szólította fel a tagországokat a lemaradások gyors pótlására. Megjegyezte: ez azért érdekes, mert ellenzéki körök Magyarországon és Európában is felvetették, hogy nincs is kvótadöntés, nem is kell fellépni ellene.

A menekültek áttelepítéséről szólva elmondta: az EB 2015. júliusában döntött arról, hogy önkéntes alapon 22 504 menekültet szétosztanak a tagországok között, végül 21 tagállamban 11 852-t tudtak áttelepíteni. Az EU-Törökország megállapodás alapján április 4. óta 2217 szír állampolgárt telepítettek át Törökországból uniós tagállamba, ez jóval több, mint amennyit a megállapodás alapján ténylegesen visszaküldtek Görögországból Törökországba. Hozzátette: 2015. szeptemberében született döntés 160 ezer ember áthelyezéséről, ezt a döntést támadta meg Magyarország az Európai Unió Bíróságán. Mint mondta, a 160 ezerből 1212 áthelyezés történt meg, ugyanakkor Görögországban 24 ezer, Olaszországban 20 400 olyan ember van, akinek elvileg befejeződött az ellenőrzése, és most arra vár, hogy a relokációs döntés alapján a vállalást tett országok valamelyike befogadja őket.

Bakondi György hangsúlyozta: fontos időpont december 16., amikor az Európai Tanács ülésén ismételten naprendre tűzik a kvóta hosszú távú, új megoldását, amely jogszabályi szinten, felső korlát nélkül vezetné be - mint a hivatalos migrációs politika alapelemét - a migránsok automatikus szétosztását.

Bakondi György kiemelte: 2015-ben 177 135 menekültkérelmet nyújtottak be, ebből 508 esetben adták meg a menekültstátuszt, idén november 13-ig pedig 28 407 menekültkérelmet nyújtottak be, ebből 396 kérelmező kapott menekültstátuszt. Vagyis - mint mondta - a magyar jogalkalmazó hatóságok mindazok számára, akik valóban menekültstátuszra, oltalmazotti státuszra jogosultak, kedvező döntést hoztak.

Bakondi György a Jobbik alkotmánymódosítási javaslatáról szólva egy kérdésre válaszolva azt mondta, ő maga még nem látta a javaslatot, nem ismeri a részleteit, azonban "furcsa játéknak" gondolja, hogy a párt előbb nem szavaz meg valamit, aztán meg igen. Mint mondta, ha a Jobbik benyújtja a javaslatát, azt a kormány és a frakció megvizsgálja, ugyanakkor - mint fogalmazott - ő maga nem hiszi, hogy a kormány "belemenne egy ilyen furcsa játékba".