Ötödik alkalommal rendezték meg az Õsök Sarjai Ünnepet

Mede Ferenc, a Medvesalja Polgári Társulás elnöke portálunknak nyilatkozva hangsúlyozta, a rendezvény politikamentessége mellett arra is nagy hangsúlyt fektettek, hogy az Õsök Sarjai Ünnepe ne egyfajta fesztivál legyen, hanem a magyar lelki, szellemi értékeket őrizze meg. „Úgy érezzük, hogy ez eddig sikerült, mindenképpen ebben az irányban akarunk haladni. Ennek része az, hogy az egyes elcsatolt részekkel a kapcsolatot jelképesen is felvesszük az ünnepek által” – fűzte hozzá.

A Baranta-völgyben a környezetbe illő színpadot építettek újrahasznosítható anyagokból, amelyet körbe lehetett ülni, állni, táncolni. A legkisebbeknek bábos előadások, népi játékok sokasága, a felnőtteknek előadások, népzenei és kulturális rendezvények biztosították a jó hangulatot.

Az idei ünnepségen Kárpátalja, az Ung vidéke kiemelt szerepet kapott. Számos néptáncegyüttes, népi zenekar érkezett Gömörbe az ötödik napfordulós ünnepségre.

Kész Barnabás, kárpátaljai történész-néprajzkutató elmondta, első alkalommal vett részt a rendezvényen, de rengeteg magyarországi, felvidéki és kárpátaljai ismerőssel találkozott. „Otthon érzem magam, olyan hangulata van az egész völgynek, mint odahaza Kárpátalján Ugocsában, Beregben vagy Ungban. Nagyon hasonlóak az emberek, hasonlóan gondolkodnak” – jegyezte meg. Hozzátette, előadásában szeretné egy kicsit megismertetni Kárpátalját azokkal, akik még nem jártak náluk. „Nagyon sok közös vonás van, hiszen közös tájegység voltunk. Kárpátalja egy Trianon okozta kényszerközösség, azelőtt az észak-keleti Felvidék voltunk, tehát mi ugyan az a Felvidék vagyunk, mint a Szlovákiához tartozó rész” – fogalmazott Kész Barnabás.

Nem maradhattak el a baranta- és lovasíjász-bemutatók, a történelmi magyar fegyverek ismertetői sem. A magyarországi székhelyű Rovás Alapítvány sátrában az ősi magyar jelképes írást, a rovást népszerűsítették.

Mátyás Zoltán, a Rovás Alapítvány felvidéki területi képviselője arról tájékoztatott, hogy nagyon sokan érdeklődtek a rovás iránt. „Az alapítványunk céljául tűzte ki, hogy népszerűsítse őseink írását. Minden magyar embernek illene ismerni a rovást, a rovás jelkészletet. Nagyon kevesen ismerik, de egy pár éve egyre népszerűbb, egyre több embert érdekel, és nem is egy helyen találkoztam olyan emberekkel, akik már úgy jöttek hozzám, hogy én tudok róni” – mondta.

A kétnapos ünnepség záró rendezvénye a szer, amelyet idén is Pucskó Zsolt vezetett. A szer keretében a tavaly felállított Thury György, Nádasdy Ferenc és Zrínyi Miklós szobra mellett idén helyet kapott Zrínyi Ilona szobra is, amelyet a kárpátaljai Hidi Endre faragott.

Az alkotó elmagyarázta, a választás azért esett Zrínyi Ilonára, mert az idei ünnepség vendége Kárpátalja volt. „S ezért kerestek egy Kárpátaljához kötődő magyar történelmi személyiséget, Zrínyi Ilonát, illetve egy kárpátaljai szobrászt is a megfaragáshoz” – tett hozzá Hidi Endre.

Az esti órák sem teltek el tétlenül. A Csík zenekar koncertje, illetve hajnalig tartó táncház biztosította a Baranta-völgybe érkezők jó hangulatát és szórakozását.