2015. augusztus 15., 11:47

Öt államhoz tartoztak – A háborúhoz nem lehet hozzászokni

Minden háborúnak vége lesz egyszer. A kárpátaljai magyar közösség semmire sem vágyik jobban, mint hogy vége legyen már egyszer a vérontásnak, és visszatérhessenek mindennapi elfoglaltságaikhoz – mondta el Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, akivel Tusványoson beszélgetett a Székely Hírmondó munkatársa.

A kárpátaljai magyarság az egyik legnehezebb sorú kisebbség, a huszadik században nem kevesebb, mint öt államhoz tartozott. A lakosság többi részével együtt rendkívül nagyarányú gazdasági visszaesést élt át a kilencvenes évek elején, amikor Ukrajna függetlenné vált a volt Szovjetuniótól: a hiperinfláció következtében vagyonát elvesztette, és a gyárak üzemek nagy része is bezárt – eleveníti fel a „demokrácia” kezdeteit Brenzovics László.

Ezt követően Kárpátalja lakosságának egy része külföldön, elsősorban Magyarországon vállalt munkát, így viszonylag „jó állapotban” élte meg a kétezres évek elején bekövetkezett gazdasági stabilizációt, amikor – a korábbi gyakorlattól eltérően – kezdték kifizetni a nyugdíjakat, és emelkedni kezdtek a bérek. Ezt az állapotot verte szét a háború – fűzi tovább a KMKSZ elnöke.

– Ezt a mindennapi gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy a – mondjuk – nyolcvan eurónak megfelelő havi nyugdíj mára leesett húsz euróra. Ahhoz, hogy elfogadható módon éljen egy nyugdíjas, ennek legalább a tízszerese kellene – mutat rá.

Annak, hogy nem halnak éhen az emberek, alapvetően két oka van. Egyrészt, a falusi ember a mai napig képes arra, hogy megtermelje a magának szükséges élelmet. Másrészt, gyakorlatilag minden családban van legalább egy olyan személy, aki a határon túl vállal munkát, és a hazaküldött pénze döntően hozzájárul a családok költségvetéséhez. Ez ügyben nagy hasznukra van az, hogy a legtöbbjük rendelkezik magyar állampolgársággal is – magyarázza az elöljáró.

Az elvándorláshoz nagymértékben hozzájárul az is, hogy az emberek az életüket féltik, hiszen bármikor behívhatják katonának, és elküldhetik egy olyan háborúba, amihez semmilyen kötődést nem érez. Emiatt sokszor az olyanok is inkább elmennek, akik esetleg helyben is találnának munkát.

Ezzel együtt, az iskolák és a felsőoktatási intézmények csaknem zavartalanuk működnek.

– Nem igaz, hogy az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy háború van, mert a háborúhoz soha nem lehet hozzászokni, de azt megtanulták, hogy valamiféleképpen élni kell, és sem pánik, sem káosz nem tapasztalható – mondja Brenzovics László.

A kárpátaljai magyarság Ukrajnában többségében a magyar határ mellett, egy 25 kilométeres sávban él. A 2001-es népszámláláskor 150 ezer főt számlált. Legnagyobb részük vidéken él, egyetlen nagyobb város, ahol viszonylagos többségben élnek, az Beregszász.

 

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.