Õry Tusványoson: A kisebbségi helyzetjelentés olyan, mint a vegetáriánus farkas esete
A Pro Civis Társulás elnöke a Kárpát-medencei nyelvhasználati kérdésekkel kapcsolatban, a többi régióval ellentétben, pozitív eredményekről is be tudott számolni. „A jogérvényesítés a többi régióban másképpen jelenik meg. Inkább bírósági perekkel próbálkoznak, nyomásgyakorlással és olyan civil kezdeményezésekkel, amelyek nem biztos, hogy a hivatali ügyintézést tudják segíteni” – mondta Õry.
Beszélt arról is, hogy a szlovák kormányzat által készített kisebbségi helyzetjelentés a nyelvhasználat és egyéb kisebbségi jogokról azt mutatja, hogy minden szép és jó. „Ugyanakkor ez a jelentés olyan, mint a vegetáriánus farkas esete. Ilyen ugyanis nincs. A leírtak merőben mások, mint a valós állapot” – mutatott rá. A Pro Civis Társulás elnöke a valós állapotot abszurd helyzetek bemutatásával szemléltette.
Mint Õry Péter elmondta, sokan ugyanis nem értik, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény kizárólag lehetőség, így csak a polgár szintjén jelenik meg. Az állami nyelvhasználati törvény ugyanakkor kötelező és intézményi szintű. Példaként említette, hogy ha egy magyar polgármester a magyar tannyelvű iskolában tanévnyitót tart, akkor azt a ma hatályos törvények értelmében szlovákul kellene megtennie. Hiszen polgármesterként egy intézményt jelenít meg, nem magánszemélyként van jelen. „Ez óriási különbség” - hangsúlyozta Õry. Előadásában olyan abszurd helyzetekre is rámutatott, mint az egyik gútai üzemanyagtöltő-állomás esete, ahol a törvény szerint vannak kötelező megfogalmazások a vész és veszélyhelyzeti feliratokra vonatkozóan, 19 nyelven feltüntetve. Egyetlen nyelven nincs: magyarul. Pedig törvény írja elő.
A beszélgetés során felmerült a Pro Civis és az MKP felé, hogy a fiatal jogászok számára, akik nyelvhasználati, jogérvényesítési kérdésekkel szeretnének foglalkozni, egy szövetségét kellene létrehozni, hogy tudjanak egymásról, valamint tudják oldani a határon túli régiókban a közös ügyeket.
