Õry Péter: akkor vagyunk közösségként életképesek, ha ügyeinket saját kezünkbe vesszük

A tavaly decemberben elkészült és nyilvános vitára bocsátott koncepciót a magyarság 110 ezres fogyása teszi indokolttá – mondta Õry Péter, a Magyar Közösség Pártjának alelnöke. Számokkal bizonyítható, hogy 2010-től a mindenkori hatalom mostohagyerekként bánik Dél-Szlovákiával, hiszen a déli járások alig részesülnek központi támogatásban, és a térségbe semmilyen központi beruházás nem érkezett, miközben a 10 munkanélküliségtől leginkább sújtott járásból 7 délen van. A koncepció 27 európai önrendelkezési modellt is bemutat, s az európai minták is azt mutatják, hogy egy-egy térség csak akkor lehet sikeres, ha önálló forrásokkal is rendelkezik, illetve, ha a helyben megtermelt javak helyben maradnak. „A déli járásokat kiéheztetik, ezért a leszakadás útját járják” – mondta Õry Péter. „Kizárólag akkor vagyunk életképesek, ha ügyeinket saját kezünkbe vesszük” – fogalmazott az alelnök.

Horony Ákos jogász arra emlékeztetett, hogy a 90-es évek elején még mindenkinek nyilvánvaló volt, hogy a magyarságnak szüksége van az önrendelkezés valamilyen módjának a megvalósítására, aztán az ezredfordulóra ez az elvárás a háttérbe szorult, mert az uniós tagságban bíztunk, majd miután ez sem hozta meg a kívánt gyümölcsöt, azzal kellett szembesülni, hogy az MKP kiesett a parlamentből, újra felerősödött a magyarellenes hangulat, és megkezdődött a jognyirbálás időszaka. Ezek után természetes a felismerés, hogy vagy elkezdődik a közösség lassú elhalása, vagy megoldást kell találni a fogyás megállítására. A dokumentum a szórvány és a perem számára a személyi elvű modellt kínálja, míg a tömbmagyarság önrendelkezését területi alapon oldaná meg. Horony Ákos a koncepció egyik kidolgozójaként elmondta, hogy elsősorban a dél-tiroli autonómiamodellre fókuszáltak, mert az olaszországi osztrák közösség helyzete sokban hasonlít a felvidéki magyarságéhoz. A személyi elvű autonómia esetében azonban a magyarországi nemzetiségi önkormányzatok működését vették alapul, az ugyanis azt mutatja, hogy az utóbbi években még növekedni is tudott Magyarországon a szlovákság számaránya.

A zárófórum résztvevői abban is egyetértettek, hogy a koncepció a szlovákok támogatása nélkül elképzelhetetlen, ezért a dokumentum azzal is részletesen foglalkozik, hogy a modell bevezetése hogyan befolyásolná a délen élő szlovákok helyzetét. Az osztott arányosság elvén a döntéshozatalban való részvételt számukra is biztosítaná. „Ha sikerül meggyőzni a szlovákokat, hogy a koncepció érvényesítése őket is segítené, hiszen a déli elszegényedés őket is érinti, az esélyt ad a koncepció jóváhagyásának is” – mondta Horony Ákos.

Mihók Gábor gazdasági szakértőként azt hangsúlyozta, hogy a nyugati példák is azt bizonyítják, hogy ha egy térség fejlődési pályára áll, akkor a kisebbség fejlődése is elindul. „Ez azonban akkor érhető el, ha a helyben megtermelt javakról, így például az adókról is helyben döntenek, s azokat helyi fejlesztések forrásaiként használják” – mondta Mihók Gábor rámutatva a természetes régiók összekapcsolódásának fontosságára.

A zárófórum résztvevői arra is felhívták a figyelmet, hogy a mai megyerendszer nem felel meg a természetes régióknak, így a szlovák térségeket is hátrányosan érinti. Õry Péter szerint ezt egyébként már egyre több szlovák szakértő és a Szlovák Tudományos Akadémia valamint a belügyminisztérium munkaanyagaiban is elismerték, ez tehát segítheti a magyar érvrendszert.

Ugyanakkor a beszélgetés résztvevői abban is egyetértettek, ahhoz, hogy esélyt kapjon a dokumentumban felvázolt modell megvalósítása a többségtől, előbb a magyar közösségnek kell mögéje állni. Az MKP ezért nagy hangsúlyt fektet arra, hogy minél többen megismerjék és megértsék az elképzelést. Ezt szolgálja az a sorozat is, amelyet a párt korábban kezdeményezett Beszéljük meg címmel, s melynek keretében már közel ötven találkozót tartottak, ahol részletesen is ismertetik az önkormányzatiság koncepcióját.

A zárófórumot megelőzően a közönség találkozott Gubík Ági színésznővel, aki az elmúlt időszakban filmszerepei alapján sok rangos elismerésben részesült, legutóbb a Televíziós Újságírók Díját kapta meg a Barátok közt sorozatban játszott szerepéért.

Szerelmes Kárpát-medence címmel hirdették meg azt a beszélgetést, melyben Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, grafikus, kultúrtörténész és író, valamint Duray Miklós politikus és közíró mondta el véleményét nemzetről, nemzettudatról, a megállíthatatlannak tűnő fogyásról, a megtartó erő fontosságáról, a gyökerekhez való ragaszkodásról – mindezt történelmi és kulturális kontextusba helyezve. A beszélgetés végén – meglepetésként – a tábor főszervezője Gubík László és Berényi József az MKP elnöke köszöntötték a jövő héten 70 éves Duray Miklóst. Nincs Martosi Szabadegyetem Esterházy János nélkül, idén sem volt, és nincs Márai Sándor nélkül sem, ő idén a tábor mottóját szolgáltatta. „És nincs martosi fesztivál Duray Miklós nélkül sem, Duray Miklós ugyanis ebbe a körbe, szellemi vezérlőink körébe tartozik“ – mondta a fiatalok nevében Gubík László. Berényi József az MKP nevében egy emlékplakettet adományozott az ünnepeltnek, s elmondta, „Duray Miklóssal lehet vitatkozni, lehet vele egyet nem érteni, de nem lehet figyelmen kívül hagyni, mit ír, mit mond, hiszen gondolataival irányt mutat“.

A martosi fesztivál sokak által leginkább várt vendége Böjte Csaba atya volt, aki – mint ahogy elhangzott a köszöntésében – megteremtette a szeretet nyelvét a Kárpát-medencében. A ferences szerzetes előadásában a csíksomlyói Mária-kegyszobor kapcsán Mária példájával szólt a kitartás, a tartás, a vállalás, a soha fel nem adás, az összefogás fontosságáról. „Ma könnyen feladjuk az álmainkat, az elképzeléseinket, holott Mária életének az az üzenete, hogy soha nem adhatjuk fel“ – mondta a ferences rendi szerzetes a több száz fős hallgatóságának, a környék minden tájáról érkezett hívőknek. Mint mondta, a mai emberből hiányzik a Mária-féle kitartás. Böjte Csaba ezidáig ötezer gyermeket fogadott be, s úgy véli, minden egyes gyermek a feladásnak a jele. "Van-e bennem akaraterő? Tudok-e küzdeni azért, ami az enyém, ami fontos nekem?" - szóltak szembesítő kérdései. A humorral tűzdelt, ám rendkívül mély gondolatiságot megjelenítő előadásban a szerzetes úgy fogalmazott, „mernünk kell álmodni, mernünk kell álaminkat megfogalmazni és mernünk kell álaminkért küzdeni. Ezt tanulhatjuk meg Máriától, a Magyarok Nagyasszonyától, a mi példaképünktől“.