Országgyűlési javaslat: a Felvidékről kitelepítettek emléknapja lehet április 12
A kormánypárti politikus az Országgyűlés honlapján hétfőn közzétett javaslatát indokolva kiemelte: a nemzeteket, népcsoportokat ért tragédiák tárgyilagos feldolgozása alapvető követelmény. A II. világháború alatti és utáni népirtások, deportálások, kitelepítések okait, hatásait részben már megvitatták, bemutatták, elemezték felelős politikai erők. Teljessé akkor válhatna ez a munka, ha a benesi dekrétumok miatt meghurcolt, kifosztott
szlovákiai magyarság történetének teljes körű bemutatása is megtörténhetne - mutatott rá.
Kifejtette: a csehszlovákiai magyarokat a kollektív bűnösségükre hivatkozva megfosztották állampolgárságuktól, vagyonuktól, kultúrájuktól, kiűzték szülőföldjükről, kényszermunkára deportálták, megtiltották anyanyelvük használatát. A benesi dekrétumok ma is ható következményei mérgezik a szlovák és a magyar nép együttélését - vélekedett Molnár Attila.
A fideszes politikus indítványa szerint az Országgyűlés szükségesnek tartja méltóképp megemlékezni a benesi dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített mintegy 100 ezres magyarságról. A javaslat alapján a parlament tisztelettel adózik azon családoknak, akik állampolgárságuktól, közösségüktől megfosztva, szülőföldjükről elűzve kemény akarással otthont teremtettek maguknak, és támogatja olyan megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését, amelyek a Felvidékről való kitelepítéssel kapcsolatosak.
A parlamenti emléknap méltó dátuma lehetne április 12-e, mivel 65 esztendeje, 1947. április 12-én indult az első transzport Magyarország felé - írta, hozzátéve: az emléknap célja, hogy a magyarság elűzésével kapcsolatos érzelmek helyükre kerüljenek, történészek, jogászok és az érintett szervezetek képviselőinek részvételével.
