Oroszország megerősíti csapatait és haderejét
MOSZKVA. Oroszország megerősíti csapatait és haderejét a stratégiai irányokban - közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a tárca pénteki állománygyűlésén.
Sojgu bejelentette, hogy módosították a tárca idei munkatervét azoknak a döntéseknek megfelelően, amelyeket "az ország vezetése hozott a fegyveres erők harci képességének növeléséről, tekintettel az Oroszország körül kialakult katonapolitikai helyzetre."
A miniszter nem részletezte, mit jelentenek a stratégiai irányok. Valerij Geraszimov vezérkari főnök mindazonáltal január közepén arról beszélt, hogy az orosz hadsereg alapvetően a tavaly Ukrajnától elcsatolt Krím félszigeten, a NATO-tagállamok közé ékelődő Kalinyingrádi területen és az Északi-sarkvidéken erősíti harci képességeit.
Vlagyimir Putyin államfő tavaly év végén hagyta jóvá az új orosz katonai doktrínát, amely szerint Oroszországra alapvető veszélyt jelent az európai rakétavédelmi rendszer fejlesztése, valamint a NATO tagállamok katonai erejének közeledése az orosz határokhoz. A megújított katonapolitikai irányelvek a további fenyegetések között említik az Oroszországgal és szövetségeseivel szembeni területi követeléseket, a belügyeikbe való beavatkozást, valamint katonai erő alkalmazását a velük határos országokban.
Szergej Sojgu pénteken kijelentette, végrehajtják az elnök, a hadsereg főparancsnoka által kiszabott feladatot, és nem engedik meg, hogy katonai erőfölény alakuljon ki Oroszországgal szemben. Sojgu idézte Putyin korábbi kijelentését, miszerint Oroszország nem szándékozik hosszú távú fegyverkezési versenybe bonyolódni, mindazonáltal kész az ország védelmi képességét biztosítani "az új körülmények közepette" is. Hozzátette, hogy 2020-ra az állami fegyverkezési programnak megfelelően 70 százalékban korszerű fegyverzetekkel látják el az orosz hadsereget. A miniszter hangsúlyozta, hogy a hadászati atomfegyverek minőségi állapota növelésére kell összpontosítani, és létre kell hozni a kozmikus haderőt Oroszországban.
Moszkva csalódással fogadta az európai uniós szankciók meghosszabbítását
Moszkvában csalódást váltott ki az Európai Unió külügyminiszteri tanácsának döntése az Oroszországgal szembeni szankciók hatályának meghosszabbításáról és a tiltólista kibővítéséről. Az orosz külügyminisztérium pénteken közleményben reagált a tagállamok külügyminisztereinek elhatározására.
A tárca szerint az EU tovább rontja az amúgy is feszült kapcsolatokat Oroszországgal, és Brüsszel annyira egyoldalúan látja az "ukrajnai belső konfliktust", hogy nem léphet fel "elfogulatlan ügynökként" a szemben álló felek között.
A tárca honlapján elhelyezett reagálás szerint Moszkvát meglepte az európai uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozásán sietősen hozott döntés. "Láthatóan attól féltek, hogy az (ukrajnai fegyveres konfliktus beszüntetését és a válság békés megoldását célzó) minszki folyamat megújul, és megismétlődhet a (tavaly) szeptemberi zavarodottság, amikor szigorították az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedéseket, egy nappal a (minszki) megállapodást követően" - bírálták az uniós tagállamok diplomáciájának vezetőit Moszkvában.
A fehérorosz külügyminisztérium csütörtökön jelentette be, hogy - hosszú idő után - pénteken Minszkben megtartják az ukrajnai szembenállás rendezéséről tárgyaló nemzetközi összekötőcsoport újabb ülését. Az Interfax orosz hírügynökség tudomása szerint a tanácskozás szombatra húzódhat.
Orosz külügyi vélemény szerint Kijev a brüsszeli rendezvényre időzítette a délkelet-ukrajnai konfliktus kiélezését. A tárcánál ezért úgy látják, hogy az európai uniós külügyminiszterek testülete "ismét az agresszív kisebbség túsza lett, amelynek számára az ukrán válság csak ürügy az oroszellenes politizálásra, valamint az Oroszország és az EU közötti "normális együttműködés" megakadályozására.
Moszkva a közleményben ismét a büntetőintézkedések megszüntetésére szólította fel Brüsszelt, mondván, hogy "ideje elgondolkodni a szankciókkal való szembenállás kilátástalanságáról", mert ez a politika az érintett országok lakosságának és gazdaságának egyaránt árt.
Az Európai Unió szeptemberig meghosszabbítja azoknak a büntető intézkedéseknek a hatályát, amelyeket az ukrajnai válság miatt rendelt el korábban orosz, illetve ukrajnai természetes és jogi személyekkel szemben, és amelyek márciusban járnának le. A tilalmi listát ki is bővítik, a kibővített új névsorról pedig február 9-én döntenek az EU-országok külügyminiszterei.
A miniszter nem részletezte, mit jelentenek a stratégiai irányok. Valerij Geraszimov vezérkari főnök mindazonáltal január közepén arról beszélt, hogy az orosz hadsereg alapvetően a tavaly Ukrajnától elcsatolt Krím félszigeten, a NATO-tagállamok közé ékelődő Kalinyingrádi területen és az Északi-sarkvidéken erősíti harci képességeit.
Vlagyimir Putyin államfő tavaly év végén hagyta jóvá az új orosz katonai doktrínát, amely szerint Oroszországra alapvető veszélyt jelent az európai rakétavédelmi rendszer fejlesztése, valamint a NATO tagállamok katonai erejének közeledése az orosz határokhoz. A megújított katonapolitikai irányelvek a további fenyegetések között említik az Oroszországgal és szövetségeseivel szembeni területi követeléseket, a belügyeikbe való beavatkozást, valamint katonai erő alkalmazását a velük határos országokban.
Szergej Sojgu pénteken kijelentette, végrehajtják az elnök, a hadsereg főparancsnoka által kiszabott feladatot, és nem engedik meg, hogy katonai erőfölény alakuljon ki Oroszországgal szemben. Sojgu idézte Putyin korábbi kijelentését, miszerint Oroszország nem szándékozik hosszú távú fegyverkezési versenybe bonyolódni, mindazonáltal kész az ország védelmi képességét biztosítani "az új körülmények közepette" is. Hozzátette, hogy 2020-ra az állami fegyverkezési programnak megfelelően 70 százalékban korszerű fegyverzetekkel látják el az orosz hadsereget. A miniszter hangsúlyozta, hogy a hadászati atomfegyverek minőségi állapota növelésére kell összpontosítani, és létre kell hozni a kozmikus haderőt Oroszországban.
Moszkva csalódással fogadta az európai uniós szankciók meghosszabbítását
Moszkvában csalódást váltott ki az Európai Unió külügyminiszteri tanácsának döntése az Oroszországgal szembeni szankciók hatályának meghosszabbításáról és a tiltólista kibővítéséről. Az orosz külügyminisztérium pénteken közleményben reagált a tagállamok külügyminisztereinek elhatározására.
A tárca szerint az EU tovább rontja az amúgy is feszült kapcsolatokat Oroszországgal, és Brüsszel annyira egyoldalúan látja az "ukrajnai belső konfliktust", hogy nem léphet fel "elfogulatlan ügynökként" a szemben álló felek között.
A tárca honlapján elhelyezett reagálás szerint Moszkvát meglepte az európai uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozásán sietősen hozott döntés. "Láthatóan attól féltek, hogy az (ukrajnai fegyveres konfliktus beszüntetését és a válság békés megoldását célzó) minszki folyamat megújul, és megismétlődhet a (tavaly) szeptemberi zavarodottság, amikor szigorították az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedéseket, egy nappal a (minszki) megállapodást követően" - bírálták az uniós tagállamok diplomáciájának vezetőit Moszkvában.
A fehérorosz külügyminisztérium csütörtökön jelentette be, hogy - hosszú idő után - pénteken Minszkben megtartják az ukrajnai szembenállás rendezéséről tárgyaló nemzetközi összekötőcsoport újabb ülését. Az Interfax orosz hírügynökség tudomása szerint a tanácskozás szombatra húzódhat.
Orosz külügyi vélemény szerint Kijev a brüsszeli rendezvényre időzítette a délkelet-ukrajnai konfliktus kiélezését. A tárcánál ezért úgy látják, hogy az európai uniós külügyminiszterek testülete "ismét az agresszív kisebbség túsza lett, amelynek számára az ukrán válság csak ürügy az oroszellenes politizálásra, valamint az Oroszország és az EU közötti "normális együttműködés" megakadályozására.
Moszkva a közleményben ismét a büntetőintézkedések megszüntetésére szólította fel Brüsszelt, mondván, hogy "ideje elgondolkodni a szankciókkal való szembenállás kilátástalanságáról", mert ez a politika az érintett országok lakosságának és gazdaságának egyaránt árt.
Az Európai Unió szeptemberig meghosszabbítja azoknak a büntető intézkedéseknek a hatályát, amelyeket az ukrajnai válság miatt rendelt el korábban orosz, illetve ukrajnai természetes és jogi személyekkel szemben, és amelyek márciusban járnának le. A tilalmi listát ki is bővítik, a kibővített új névsorról pedig február 9-én döntenek az EU-országok külügyminiszterei.
Forrás
MTI
