Oroszország harci repülőgépeket telepített a Krím félszigetre
BELBEK. Oroszország 14 harci repülőgépet telepített a Krím félszigeten lévő belbeki repülőtérre - tájékoztatott szerdán az orosz Déli Katonai Körzet sajtóosztálya.
A márciusban Ukrajnától elszakított területre tíz darab Szu-27-es nehéz elfogó vadászgépet és négy Szu-30M2 típusú nehéz vadászbombázót vittek.
A korszerű gépeket a dél-oroszországi Krasznodari határvidék támaszpontjairól telepítették a Szevasztopol közeli felújított belbeki repülőtérre, és az ott nemrég létesített harci repülő ezred gépeinek száma ezzel 30-ra bővült. Ebből hat oktatási célokat szolgál. A gyakorlórepüléseket a jövő hétfőn kezdik meg.
Az Interfax orosz hírügynökségnek korábban az orosz hadsereg vezérkaránál azt mondták, hogy a 4. számú légierő és légvédelmi parancsnokság keretében létrehoznak egy repülő hadosztályt, amelynek egy része a Krímben fog állomásozni. A TASZSZ orosz állami hírügynökség azt is megírta, hogy Belbekben, a 27. számú vegyes repülő hadosztály bázisán jelenleg a 62. számú katonai repülőezred található, amely az új hadosztály részét fogja alkotni.
A 62. ezredet még 1941-ben hozták létre az Azovi-tenger parti Jejszkben. 1942 májusában részt vett Szevasztopol védelmében. 1947 óta pedig folyamatosan a Szevasztopol közeli Belbeken állomásozik. Oroszország 2020-ig 1,75 milliárd eurónak megfelelő összeget szán arra, hogy fejlessze az elcsatolt Krím félszigeten állomásozó fekete-tengeri hadiflottát.
Az orosz jegybank újabb ukrajnai bankok működését tiltotta be a félszigeten
Újabb három ukrajnai pénzintézet működését tiltotta be a Krím félszigeten az orosz jegybank. A központi bank szerdai közlése szerint az Aranykapu, a NEOSZ bank és a Credit Agricol Bank képviseletei nem folytathatják tovább a tevékenységüket a március végére Ukrajnától Oroszországhoz csatolt területen.
A tájékoztatásban arra hivatkoznak, hogy az ukrajnai pénzintézetek gyakorlatilag már nem működtek a Krímben és nem volt kilátás arra, hogy újraindítják tevékenységüket. A számlatulajdonosoknak a betétesek érdekeit védő krími alapból fizetnek kártérítést.
Az ukrán bankok azt követően vonultak ki egymás után a Krím félszigetről, hogy azt március végére egyoldalúan Oroszországhoz csatolták. A területen megszűnt az ukrán hrivnya, mint fizetőeszköz, a lakosságot kiszolgáló ukrán bankokat is rövid idő alatt kiszorították az oroszok.
Mihail Szuhov, az orosz jegybank alelnöke hétfőn ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a krími lakosoknak előbb-utóbb ki kell fizetniük az ukrajnai bankoktól felvett kölcsönöket. A bank egyik első embere a félszigeten tett látogatása idején azt mondta, hogy amint javulás áll be az orosz-ukrán pénzügyi kapcsolatokban, találni fognak egy olyan pénzintézetet, amely közvetíteni fog a hitelfelvevők és a kölcsönt adó bankok között.
Az ukrán jegybank adatai szerint a Krím félsziget Oroszországhoz csatolása idején az ukrajnai bankoknak magánszemélyek és cégek körülbelül 1,8 milliárd dollárral tartoztak. A vezető ukrán bankok közlése szerint ezeknek a kintlévőségeknek a többsége úgynevezett rossz hitel, amelyek miatt nem tudják kifizetni a krími betéteseiknek járó pénzeket.
A korszerű gépeket a dél-oroszországi Krasznodari határvidék támaszpontjairól telepítették a Szevasztopol közeli felújított belbeki repülőtérre, és az ott nemrég létesített harci repülő ezred gépeinek száma ezzel 30-ra bővült. Ebből hat oktatási célokat szolgál. A gyakorlórepüléseket a jövő hétfőn kezdik meg.
Az Interfax orosz hírügynökségnek korábban az orosz hadsereg vezérkaránál azt mondták, hogy a 4. számú légierő és légvédelmi parancsnokság keretében létrehoznak egy repülő hadosztályt, amelynek egy része a Krímben fog állomásozni. A TASZSZ orosz állami hírügynökség azt is megírta, hogy Belbekben, a 27. számú vegyes repülő hadosztály bázisán jelenleg a 62. számú katonai repülőezred található, amely az új hadosztály részét fogja alkotni.
A 62. ezredet még 1941-ben hozták létre az Azovi-tenger parti Jejszkben. 1942 májusában részt vett Szevasztopol védelmében. 1947 óta pedig folyamatosan a Szevasztopol közeli Belbeken állomásozik. Oroszország 2020-ig 1,75 milliárd eurónak megfelelő összeget szán arra, hogy fejlessze az elcsatolt Krím félszigeten állomásozó fekete-tengeri hadiflottát.
Az orosz jegybank újabb ukrajnai bankok működését tiltotta be a félszigeten
Újabb három ukrajnai pénzintézet működését tiltotta be a Krím félszigeten az orosz jegybank. A központi bank szerdai közlése szerint az Aranykapu, a NEOSZ bank és a Credit Agricol Bank képviseletei nem folytathatják tovább a tevékenységüket a március végére Ukrajnától Oroszországhoz csatolt területen.
A tájékoztatásban arra hivatkoznak, hogy az ukrajnai pénzintézetek gyakorlatilag már nem működtek a Krímben és nem volt kilátás arra, hogy újraindítják tevékenységüket. A számlatulajdonosoknak a betétesek érdekeit védő krími alapból fizetnek kártérítést.
Az ukrán bankok azt követően vonultak ki egymás után a Krím félszigetről, hogy azt március végére egyoldalúan Oroszországhoz csatolták. A területen megszűnt az ukrán hrivnya, mint fizetőeszköz, a lakosságot kiszolgáló ukrán bankokat is rövid idő alatt kiszorították az oroszok.
Mihail Szuhov, az orosz jegybank alelnöke hétfőn ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a krími lakosoknak előbb-utóbb ki kell fizetniük az ukrajnai bankoktól felvett kölcsönöket. A bank egyik első embere a félszigeten tett látogatása idején azt mondta, hogy amint javulás áll be az orosz-ukrán pénzügyi kapcsolatokban, találni fognak egy olyan pénzintézetet, amely közvetíteni fog a hitelfelvevők és a kölcsönt adó bankok között.
Az ukrán jegybank adatai szerint a Krím félsziget Oroszországhoz csatolása idején az ukrajnai bankoknak magánszemélyek és cégek körülbelül 1,8 milliárd dollárral tartoztak. A vezető ukrán bankok közlése szerint ezeknek a kintlévőségeknek a többsége úgynevezett rossz hitel, amelyek miatt nem tudják kifizetni a krími betéteseiknek járó pénzeket.
Forrás
MTI
