Oroszország az ENSZ BT-ben követeli az ukrajnai erőszak leállítását
Oroszország még hétfőn határozattervezetet nyújt be az ENSZ Biztonsági Tanácsában az ukrajnai erőszak azonnali leállítását és segélyfolyosók létrehozását sürgetve - jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy moszkvai sajtóértekezleten.
Lavrov szemére vetette a nyugati hatalmaknak, hogy arról biztosították Oroszországot, javulni fog a helyzet Ukrajnában a május 25-i elnökválasztás után, "de ennek pontosan az ellenkezője történik". Azt mondta, hogy Moszkvában "nagyon erősen aggódnak" az ukrajnai események miatt, ahol szerinte minden nap meghalnak emberek és a békés lakosság egyre többet szenved, és ellenük továbbra is harci repülőgépeket, és nehéztüzérséget vetnek be.
Az orosz külügyminiszter közölte, hogy az ukrán hadsereg lakótelepeket lő és mindezt gyakorlatilag élő adásban látni, s egyúttal azzal vádolta a nyugati sajtó nagy részét, hogy elhallgatja ezt az információt. Lavrov kiemelte az Euronews televíziót, amelynek több híradását megtekintette és meglepődött, hogy azokban "egy szó sincs Ukrajnáról".
Az orosz diplomácia vezetője hangsúlyozta "tényleges tárgyalások kezdését javasolják egy tartós és stabil tűzszünet megteremtése érdekében". Javaslatuk szerint humanitárius folyosókat kell létrehozni Délkelet-Ukrajnában, amelyeken keresztül a békés lakosság elhagyhatná a harci cselekmények övezetét, illetve segélyszállítmányokat juttathatnának el az érintett területekre.
Szergej Lavrov szerint arra kell most összpontosítani az erőfeszítéseket, hogy az április 17-én Ukrajna, Oroszország az Egyesült Államok és az Európai Unió képviselői által Genfben elfogadott nyilatkozatot előzetes feltételek támasztása nélkül megvalósítsák. Arra is, hogy végrehajtsák a genfi megállapodás alapján az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnöki tisztjét ellátó Svájc államfője és külügyminisztere által javasolt válságrendezési menetrendet.
Didier Burkhalter május 7-én tárgyalt Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz államfővel. A svájci politikus ezt követően terjesztette be javaslatait a genfi megállapodás aláíróinak. A délkelet-ukrajnai szembenállás azonban azóta egyre erőteljesebb fegyveres konfliktussá nőtt. A térségben egy nappal az ukrajnai elnökválasztás, május 25. előtt a szakadárok által önhatalmúlag kikiáltott "donyecki és luhanszki népköztársaság" közös független államot hozott létre "Novorosszija" (Új Oroszország) néven. A kijevi vezetés továbbra is arra törekszik, hogy visszaszerezze az ellenőrzést a délkelet-ukrajnai régiókban.
Az Egyesült Államok, Oroszország, Ukrajna és az EU által április 17-én tető alá hozott genfi megállapodás aláírói felszólították a konfliktusban érintett feleket, mondjanak le az erőszakról, megfélemlítésről és provokációkról. Elítélték a szélsőségesség, a rasszizmus és a vallási türelmetlenség minden formáját. Követelték az illegális fegyveres csoportok lefegyverzését, a megszállt épületek kiürítését. Azok a tiltakozók, akik leadják fegyvereiket és kiürítik az általuk megszállt épületeket, a nyilatkozat szerint amnesztiában részesülnek, kivéve a súlyos bűncselekményeket elkövetőket. Az EBESZ megfigyelői missziójának támogatnia kell az ukrán hatóságokat a genfi megállapodás megvalósításában, s ebben vezető szerepet kell vállalnia. Az Egyesült Államok, az EU és Oroszország kötelezettséget vállalt arra, hogy megfigyelők kiküldésével segíti a missziót.
