Orosz vadászgép - Obama és Hollande óvott a konfliktus élezésétől

Az orosz harci gépet kedden lőtte egy török F-16-os vadászép a szíriai határ közelében, Ankara szerint török légtérben, Moszkva álláspontja szerint Szíria területe felett.   

A rendkívüli amerikai-francia csúcstalálkozót, amelyen a két államfő a szíriai rendezésért tett erőfeszítések intenzívebbé tételéről tárgyalt, a november 13-i párizsi terrortámadást követően szervezték meg. Hollande csütörtökön Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is eszmecserét folytat az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet elleni összefogás reményében.   

Obama - oldalán Hollande-dal - a Fehér Házban kijelentette, hogy Törökországnak minden más országhoz hasonlóan joga van megvédenie területét és légterét. A politikus mindazonáltal megjegyezte, a legfontosabb dolog számára most annak biztosítása, hogy a konfliktus ne éleződjön tovább. "Remélhetőleg ez olyan pillanat, amikor mindegyik fél hátrább lép, hogy eldöntse, mi szolgálja legjobban az érdekeit" - tette hozzá. "Most nagyon fontos számunkra annak biztosítása, hogy az oroszok és a törökök egyaránt beszéljenek egymással, hogy megállapítsák, pontosan mi történt és olyan lépéseket tegyenek, amelyek elejét veszik az eszkalációnak" - jelentette ki az amerikai elnök. Mindkét vezető kitért arra, hogy az incidens részletei egyelőre tisztázatlanok.   

Obama rámutatott, hogy a "kívülálló" Oroszországot szívesen látná az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet legyőzése érdekében létrehozott nemzetközi koalícióban, de szavai szerint ez mindaddig kihívást jelent, amíg Moszkva a mérsékelt szíriai felkelőkre összpontosítja a figyelmét az IÁ helyett.   

Hollande hangsúlyozta, hogy a legfőbb cél az IÁ elleni harc, amelyben a katonai fellépését fokozó Franciaországhoz és az Egyesült Államokhoz hasonlóan Oroszországnak és Törökországnak részt kell vállalnia. "El kell kerülnünk az eszkalációt. Az rendkívül káros lenne" - szögezte le.   

Obama szerint az IÁ komoly fenyegetést jelent, amelyet nem szabad eltűrni és meg kell semmisíteni, és ezt közösen megtenni. Aláhúzta, Washington és Párizs között teljes az egység az elkövetők felelősségre vonása és a nemzetbiztonság kérdésében. "Mindannyian franciák vagyunk!" - jelentette ki franciául Obama, részletesen méltatva a két ország szövetségének történelmi pillanatait. "Franciaország célba vételével a terroristák a világot vették célba" - hangoztatta.   

A két vezető egyetértett abban, hogy az európai és más államoknak fokozniuk kell az amerikaiak vezette, IÁ elleni hadjárathoz történő hozzájárulásukat. Egybehangzóan arra az álláspontra helyezkedtek, hogy Bassár el-Aszadnak távoznia kell a szíriai konfliktus lezárása és az ottani politikai átmenet érdekében.   

Hollande szerint a legsürgetőbb katonai feladat jelenleg az IÁ által elfoglalt területek visszahódítása. Fontosnak nevezte az is, hogy a terroristák Európába áramlásának megakadályozása érdekében haladéktalanul lezárják a Törökország és Szíria közötti határt.   

Obama a légi utasok adatainak megosztásáról szóló egyezmény végrehajtását sürgette az Európai Uniótól. Egyúttal készségét fejezte ki arra, hogy az Egyesült Államok megossza Franciaországgal és többi európai partnerével a menekültek átvilágításának amerikai eszközeit. (Hollande szerint az amerikai elnök korlátlan támogatást ígért neki.) Méltatta, hogy Párizs továbbra is 30 ezer menekült befogadását tervezi az elkövetkező két évben.   

Az elnökök ígéretet tettek rá, hogy országaik intenzívebbé teszik az IÁ elleni harccal kapcsolatos hírszerzési értesülések cseréjét.

Amerikai elemzők szerint Aszad az incidens nagy nyertese

Az orosz harci gép Törökország általi lelövésének legnagyobb nyertese Bassár el-Aszad szíriai elnök - állapította meg a CNN televízió híroldalán megjelent kommentárjában Henri Barkey és William Pomeranz, a washingtoni Woodrow Wilson Nemzetközi Tudósközpontjának két vezető kutatója.

A szerzők indoklása szerint a szíriai rezsim egyik fő ellensége (Törökország) az incidens nyomán élesen szembefordult annak legfőbb védelmezőjével (Oroszországgal), ami tovább rontja annak esélyét, hogy nagykoalíció jöjjön létre az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezet legyőzésére és a szíriai válság megoldására, vagy hogy közeledés induljon meg Oroszország és a Nyugat között. Barkey és Pomeranz szerint Francois Hollande francia elnöknek eleve kevés esélye volt arra, hogy áthidalja a Washington és Moszkva között a kulcskérdésekben megmutatkozó szakadékot.   

A két amerikai szakértő úgy vélekedett, hogy az orosz gép lelövése valószínűleg a feszültség lassú, de határozott növekedéséhez vezet majd. Rámutattak, hogy Putyin megtorlást helyezett kilátásba és a világ az elmúlt másfél év alatt megtanulhatta, hogy az orosz elnök beváltja az ígéretét.   

"Putyin számára a probléma az, hogy az időzítés nem is lehetett volna rosszabb" - írták, rámutatva, hogy az ukrajnai válság kezd ismét elmélyülni, a Krím pedig sötétségbe borult, miután ismeretlenek felrobbantották az áramot szállító vezeték két tartóoszlopát.     

A szerzők Oroszország lehetséges Törökország elleni büntetőintézkedései között említették meg a törökök és az amerikaiak szíriai szövetségesei elleni támadásokat és annak a látszatnak a feladását, hogy Moszkva az IÁ ellen lép fel. Nem zárták ki annak lehetőségét sem, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök által ellenségnek tekintett szíriai kurdok képviseletet nyithatnak majd az orosz fővárosban és fegyvereket kaphatnak Putyintól. Retorziók várhatók továbbá a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban is, de a két szakértő szerint ezek fordítva is elsülhetnek.

A pilóták mentése közben megöltek egy orosz katonát