Orosz lapvélemény: a tűzszüneti megállapodás senkit sem kötelez
MOSZKVA. Senkit semmire sem kötelez a kelet-ukrajnai harcok beszüntetését célzó minszki tűzszüneti megállapodás - írta hétfői kommentárjában a Vedomosztyi című orosz napilap. Vezető orosz újságoknak nyilatkozó politológusok kényszerhelyzetben hozott, előzetes egyezségnek tekintik a minszkit.
A Vedomosztyi ironikusan "új diplomáciai remekműnek" nevezte a pénteken aláírt megállapodást, amely szerinte "minden konfliktusban érintett félnek megfelel, mert senkit semmire sem kötelez". Hozzáteszi ugyanakkor, hogy bár a Minszkben aláírt jegyzőkönyv "nem teremti meg az ukrán válság teljes értékű rendezésének feltételeit, még a törékeny béke is jobb a mindkét oldalon tömeges áldozatokkal járó nagyszabású háborúnál".
A Kremltől független orosz napilap (a brit Financial Times, az amerikai The Wall Street Journal újságok és a holland alapítású Sanoma Independent Media közös oroszországi kiadványa) szerkesztőségének véleményét tartalmazó cikk megállapítja: bár Kijev számára fontos, hogy a minszki megállapodás jogilag elismeri területi egységét, a diplomáciai győzelem értékét csökkenti számára, hogy a délkelet-ukrajnai szakadárok csak köztes szakasznak tartják az egyezséget. A lap emlékeztetett arra, hogy Ihor Plotnyickij, az úgynevezett luhanszki népköztársaság vezetője vasárnap máris kijelentette, a jegyzőkönyv aláírása nem jelenti azt, hogy lemondanának a függetlenségükről.
A minszki megállapodás a kívánt változások előzetes tervének tekinthető, amely sem a konkrét cselekvési tervet, sem a határidőket, sem a felek kötelezettségvállalásait nem tartalmazza - értékelte az egyezséget Mihajlo Pohrebinszkij tekintélyes ukrán politológus a Kommerszant című orosz napilapnak. Szerinte az ukrán vezetés és a szakadárok az EBESZ és Moszkva közvetítésével azért állították össze a 12 pontos megállapodást, hogy elkezdhessék az ukrán lakosság megmentését a katasztrófától, s hogy felkészülhessenek a télre Ukrajnában és a valódi tárgyalásokat későbbre halasszák.
A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilapnak Konsztantyin Bondarenko, az Ukrán Politikai Intézet nevű elemző cég igazgatója úgy vélekedett, hogy Kijev rákényszerült a békekötésre, mert "meggyőződtek arról, hogy katonai erővel nem képesek megoldani a (délkelet-ukrajnai) problémát". Szerinte még évekig elhúzódhatnak a tárgyalások az önkényesen kikiáltott szakadár "népköztársaságok" státusáról. Mikola Szungurovszkij, a kijevi Razumkov Központ katonai kutatásainak vezetője attól tart, hogy a minszki megállapodás célja a szakadárok és Moszkva részéről a Donyec-medencében a bizonytalanság fenntartása és a Dnyeszteren túli területhez hasonló helyzet alakulhat ki Délkelet-Ukrajnában is.
A Novaja Gazeta című ellenzéki orosz lap kommentárja szerint a minszki tárgyalások végleg törvényesítették a donyec-medencei szakadárokat azzal, hogy nem csak tárgyalási, hanem aláírási jogot is kaptak.
Európai lapok a tűzszüneti megállapodásról
A hétfői európai lapkommentárok általában Vlagyimir Putyin orosz elnök győzelmeként értékelték a pénteken megkötött - máris "ingatagnak" bizonyult - kelet-ukrajnai tűzszüneti megállapodást.
A német konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kommentárja szerint "a szakadárok és patrónusuk, Putyin nagyot léptek előre céljuk felé. Az +Új-Oroszország+ megteremetéséért folytatott küzdelem szakaszgyőzelmeként ünnepelik majd a harcokban érintett területek decentralizációját és különleges státusát, amiről rendelkezik a fegyvernyugvásról kötött megállapodás. Az egyetlen izgalmas kérdés az, hogy meddig tart majd ez a közbeeső, két szakasz közötti szünet" - emelte ki a FAZ.
A német liberális Süddeutsche Zeitung szerint a Minszkben megkötött 12 pontos megállapodás "újabb robbanás veszélyét hordozza", hiszen egyebek mellett arról rendelkezik, hogy Ukrajnának autonómiát kell biztosítania a donyecki és luhanszki régiónak, és a lázadók vezérei büntetlenek maradnak, mindez azonban "az önálló Ukrajna feladásával lenne egyenlő".
A megállapodás szerint ki kell vonni Ukrajna területéről +a törvénytelen fegyveres csoportokat, a hadieszközöket, a fegyvereseket és a zsoldosokat+, holott a szakadárok erőszakos uralma éppen ezekre támaszkodik - tette hozzá a müncheni lap. Hangsúlyozta: a Kreml az irányítása alatt álló lázadók kivonásával elveszítené a lehetőséget arra, hogy nyomást gyakoroljon Kijevre, ezért a megállapodás e pontjának végrehajtása is "teljes mértékben valószínűtlennek tűnik", és végeredményben a megállapodás azt mutatja, hogy "Ukrajna nagyon távol van még az igazi békétől".
A Handelsblatt című német üzleti lap értékelése szerint "a tűzszünet kapituláció Putyin előtt", mert azt jelenti, hogy "a Krím-félsziget elcsatolása után most megtörténik a kelet-ukrajnai nehézipari központok elcsatolása is". Hangsúlyozták: "senki sem lehet annyira naiv, hogy azt higgye, Putyin megáll Donyecknél és Luhanszknál".
A francia baloldali Libération szerint "kétértelmű" a megállapodás, mert "gyakorlatilag bebetonozza Ukrajna de facto felosztását".
A konzervatív Le Figaro le is írta a felrajzolódó térkép körvonalait: "a Donyec-medence egy olyan újabb fantomtérség lehet, amelyet bár nem ismer el a nemzetközi közösség, de gyakorlatilag orosz protektorátus alá kerül". A térségnek Putyin már új nevet is adott, azaz "másképpen mondva játék, szett és talán meccs is a Kreml urának" - írta a Le Figaro.
A balliberális Le Monde szerint Putyin mostantól még inkább diktálhatja a játékszabályokat, ahogyan azt a válság kezdete óta teszi, szemben "egy nagyon gyenge helyzetben lévő Ukrajnával". A megállapodás még nem old meg semmit, csak megnyitotta a szélesebb körű tárgyalás lehetőségét Kijev és az orosz ajkú régiók között. A lap szerint Moszkva célja, miután már megszerezte a Krímet, Ukrajnára "erőszakolni egy föderális berendezkedést, amely széles körű autonómiát biztosít az orosz ajkú keleti résznek. Ezzel pedig Putyinnak az célja, hogy megakadályozza Kijevet a társulási szerződés aláírásában az Európai Unióval és a NATO-hoz való esetleges csatlakozásban".
A pénteki NATO-csúcson született döntés - új gyorsreagálású erő létrehozásáról lengyelországi központtal állandó csapatok telepítése helyett az orosz határ közelében - azt jelzi, hogy a nyugati hatalmak normalizálni szereznék a viszonyukat Moszkvával, mivel "Ukrajna jövője - még akkor is, ha szoros kapcsolatot tart fenn az Európai Unióval - az Oroszországgal való megegyezésen keresztül valósulhat meg. De semmi nem garantálja, hogy Putyin, a Nyugat-ellenes orosz pán-nacionalizmus agresszív hírnöke, hajlandó lesz komoly tárgyalásra" - írta a Le Monde.
"A Kreml a kelet-ukrajnai események egyedüli nyertese" - véli Stanislaw Koziej tábornok, a lengyel Nemzetbiztonsági Hivatal (BBN) főnöke, akinek a véleményét a Gazeta Wyborcza hétfői kiadása idézi. "A nagy Oroszország és az elgyötört Ukrajna konfrontációja nem is alakulhatott másként". Oroszország "ma arra a következtetésre juthat, hogy a Nyugat nem eléggé határozott” Ukrajna támogatásában. Ezért Moszkva folytatni fogja agresszív politikáját, hogy szárazföldi összeköttetésre tegyen szert Krímhez. A tábornok szerint Ukrajna részéről a legésszerűbb magatartás a "csendes kapituláció" lenne.
A Rzeczpospolita hasábjain Jedrzej Bielecki, az ukrán válságot jól ismerő szerkesztő azt írja, hogy rendkívül nehéz lesz a minszki tűzszüneti megállapodás megvalósítása. Utal arra, hogy a megállapodás egyik pontja a katonai alakulatok és a hadi felszerelés visszavonását feltételezi Ukrajna területéről. De "az oroszok nemcsak hogy nem vonják vissza a haditechnikát, hanem további nehéz harci járműveket küldenek át a határon" - írja Bielecki. A megállapodás egy másik része arra kötelezi az ukrán elnököt, hogy a donyecki és a luhanszki megyéknek különleges státus biztosítson, az országot decentralizálja. A szerző szerint ez rendkívül népszerűtlen kezdeményezés lehet az ukrán parlamentben, hiszen a Krím félsziget elcsatolását is megkönnyítette a különleges státus.
Ukrajnában hallgatnak a fegyverek és ez jól is van így - írta a Neue Zürcher Zeitung című svájci konzervatív napilap vasárnapi számában. A lap szerint ez nem az Oroszországra gyakorolt nyugati nyomás eredménye, mint ahogyan Barack Obama amerikai elnök a walesi NATO-csúcs után mondta, hanem éppen az ellenkezője történt: a Nyugat ismét meghajolt Vlagyimir Putyin orosz elnök akarata előtt. A szerző szerint a NATO elfogadja, hogy Ukrajnában befagyasztanak egy konfliktust, akárcsak korábban Moldovában és Örményországban. A fegyverszünetet a lap keserűnek nevezi, hiszen Ukrajna kiszolgáltatott marad Moszkvának.
A Kremltől független orosz napilap (a brit Financial Times, az amerikai The Wall Street Journal újságok és a holland alapítású Sanoma Independent Media közös oroszországi kiadványa) szerkesztőségének véleményét tartalmazó cikk megállapítja: bár Kijev számára fontos, hogy a minszki megállapodás jogilag elismeri területi egységét, a diplomáciai győzelem értékét csökkenti számára, hogy a délkelet-ukrajnai szakadárok csak köztes szakasznak tartják az egyezséget. A lap emlékeztetett arra, hogy Ihor Plotnyickij, az úgynevezett luhanszki népköztársaság vezetője vasárnap máris kijelentette, a jegyzőkönyv aláírása nem jelenti azt, hogy lemondanának a függetlenségükről.
A minszki megállapodás a kívánt változások előzetes tervének tekinthető, amely sem a konkrét cselekvési tervet, sem a határidőket, sem a felek kötelezettségvállalásait nem tartalmazza - értékelte az egyezséget Mihajlo Pohrebinszkij tekintélyes ukrán politológus a Kommerszant című orosz napilapnak. Szerinte az ukrán vezetés és a szakadárok az EBESZ és Moszkva közvetítésével azért állították össze a 12 pontos megállapodást, hogy elkezdhessék az ukrán lakosság megmentését a katasztrófától, s hogy felkészülhessenek a télre Ukrajnában és a valódi tárgyalásokat későbbre halasszák.
A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilapnak Konsztantyin Bondarenko, az Ukrán Politikai Intézet nevű elemző cég igazgatója úgy vélekedett, hogy Kijev rákényszerült a békekötésre, mert "meggyőződtek arról, hogy katonai erővel nem képesek megoldani a (délkelet-ukrajnai) problémát". Szerinte még évekig elhúzódhatnak a tárgyalások az önkényesen kikiáltott szakadár "népköztársaságok" státusáról. Mikola Szungurovszkij, a kijevi Razumkov Központ katonai kutatásainak vezetője attól tart, hogy a minszki megállapodás célja a szakadárok és Moszkva részéről a Donyec-medencében a bizonytalanság fenntartása és a Dnyeszteren túli területhez hasonló helyzet alakulhat ki Délkelet-Ukrajnában is.
A Novaja Gazeta című ellenzéki orosz lap kommentárja szerint a minszki tárgyalások végleg törvényesítették a donyec-medencei szakadárokat azzal, hogy nem csak tárgyalási, hanem aláírási jogot is kaptak.
Európai lapok a tűzszüneti megállapodásról
A hétfői európai lapkommentárok általában Vlagyimir Putyin orosz elnök győzelmeként értékelték a pénteken megkötött - máris "ingatagnak" bizonyult - kelet-ukrajnai tűzszüneti megállapodást.
A német konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kommentárja szerint "a szakadárok és patrónusuk, Putyin nagyot léptek előre céljuk felé. Az +Új-Oroszország+ megteremetéséért folytatott küzdelem szakaszgyőzelmeként ünnepelik majd a harcokban érintett területek decentralizációját és különleges státusát, amiről rendelkezik a fegyvernyugvásról kötött megállapodás. Az egyetlen izgalmas kérdés az, hogy meddig tart majd ez a közbeeső, két szakasz közötti szünet" - emelte ki a FAZ.
A német liberális Süddeutsche Zeitung szerint a Minszkben megkötött 12 pontos megállapodás "újabb robbanás veszélyét hordozza", hiszen egyebek mellett arról rendelkezik, hogy Ukrajnának autonómiát kell biztosítania a donyecki és luhanszki régiónak, és a lázadók vezérei büntetlenek maradnak, mindez azonban "az önálló Ukrajna feladásával lenne egyenlő".
A megállapodás szerint ki kell vonni Ukrajna területéről +a törvénytelen fegyveres csoportokat, a hadieszközöket, a fegyvereseket és a zsoldosokat+, holott a szakadárok erőszakos uralma éppen ezekre támaszkodik - tette hozzá a müncheni lap. Hangsúlyozta: a Kreml az irányítása alatt álló lázadók kivonásával elveszítené a lehetőséget arra, hogy nyomást gyakoroljon Kijevre, ezért a megállapodás e pontjának végrehajtása is "teljes mértékben valószínűtlennek tűnik", és végeredményben a megállapodás azt mutatja, hogy "Ukrajna nagyon távol van még az igazi békétől".
A Handelsblatt című német üzleti lap értékelése szerint "a tűzszünet kapituláció Putyin előtt", mert azt jelenti, hogy "a Krím-félsziget elcsatolása után most megtörténik a kelet-ukrajnai nehézipari központok elcsatolása is". Hangsúlyozták: "senki sem lehet annyira naiv, hogy azt higgye, Putyin megáll Donyecknél és Luhanszknál".
A francia baloldali Libération szerint "kétértelmű" a megállapodás, mert "gyakorlatilag bebetonozza Ukrajna de facto felosztását".
A konzervatív Le Figaro le is írta a felrajzolódó térkép körvonalait: "a Donyec-medence egy olyan újabb fantomtérség lehet, amelyet bár nem ismer el a nemzetközi közösség, de gyakorlatilag orosz protektorátus alá kerül". A térségnek Putyin már új nevet is adott, azaz "másképpen mondva játék, szett és talán meccs is a Kreml urának" - írta a Le Figaro.
A balliberális Le Monde szerint Putyin mostantól még inkább diktálhatja a játékszabályokat, ahogyan azt a válság kezdete óta teszi, szemben "egy nagyon gyenge helyzetben lévő Ukrajnával". A megállapodás még nem old meg semmit, csak megnyitotta a szélesebb körű tárgyalás lehetőségét Kijev és az orosz ajkú régiók között. A lap szerint Moszkva célja, miután már megszerezte a Krímet, Ukrajnára "erőszakolni egy föderális berendezkedést, amely széles körű autonómiát biztosít az orosz ajkú keleti résznek. Ezzel pedig Putyinnak az célja, hogy megakadályozza Kijevet a társulási szerződés aláírásában az Európai Unióval és a NATO-hoz való esetleges csatlakozásban".
A pénteki NATO-csúcson született döntés - új gyorsreagálású erő létrehozásáról lengyelországi központtal állandó csapatok telepítése helyett az orosz határ közelében - azt jelzi, hogy a nyugati hatalmak normalizálni szereznék a viszonyukat Moszkvával, mivel "Ukrajna jövője - még akkor is, ha szoros kapcsolatot tart fenn az Európai Unióval - az Oroszországgal való megegyezésen keresztül valósulhat meg. De semmi nem garantálja, hogy Putyin, a Nyugat-ellenes orosz pán-nacionalizmus agresszív hírnöke, hajlandó lesz komoly tárgyalásra" - írta a Le Monde.
"A Kreml a kelet-ukrajnai események egyedüli nyertese" - véli Stanislaw Koziej tábornok, a lengyel Nemzetbiztonsági Hivatal (BBN) főnöke, akinek a véleményét a Gazeta Wyborcza hétfői kiadása idézi. "A nagy Oroszország és az elgyötört Ukrajna konfrontációja nem is alakulhatott másként". Oroszország "ma arra a következtetésre juthat, hogy a Nyugat nem eléggé határozott” Ukrajna támogatásában. Ezért Moszkva folytatni fogja agresszív politikáját, hogy szárazföldi összeköttetésre tegyen szert Krímhez. A tábornok szerint Ukrajna részéről a legésszerűbb magatartás a "csendes kapituláció" lenne.
A Rzeczpospolita hasábjain Jedrzej Bielecki, az ukrán válságot jól ismerő szerkesztő azt írja, hogy rendkívül nehéz lesz a minszki tűzszüneti megállapodás megvalósítása. Utal arra, hogy a megállapodás egyik pontja a katonai alakulatok és a hadi felszerelés visszavonását feltételezi Ukrajna területéről. De "az oroszok nemcsak hogy nem vonják vissza a haditechnikát, hanem további nehéz harci járműveket küldenek át a határon" - írja Bielecki. A megállapodás egy másik része arra kötelezi az ukrán elnököt, hogy a donyecki és a luhanszki megyéknek különleges státus biztosítson, az országot decentralizálja. A szerző szerint ez rendkívül népszerűtlen kezdeményezés lehet az ukrán parlamentben, hiszen a Krím félsziget elcsatolását is megkönnyítette a különleges státus.
Ukrajnában hallgatnak a fegyverek és ez jól is van így - írta a Neue Zürcher Zeitung című svájci konzervatív napilap vasárnapi számában. A lap szerint ez nem az Oroszországra gyakorolt nyugati nyomás eredménye, mint ahogyan Barack Obama amerikai elnök a walesi NATO-csúcs után mondta, hanem éppen az ellenkezője történt: a Nyugat ismét meghajolt Vlagyimir Putyin orosz elnök akarata előtt. A szerző szerint a NATO elfogadja, hogy Ukrajnában befagyasztanak egy konfliktust, akárcsak korábban Moldovában és Örményországban. A fegyverszünetet a lap keserűnek nevezi, hiszen Ukrajna kiszolgáltatott marad Moszkvának.
Forrás
MTI
