Orosz lapok szerint a külső nyomás csak növelte Putyin győzelmének arányát
Az orosz Központi Választási Bizottság a leadott szavazatok csaknem teljes feldolgozása után hétfőn azt közölte, hogy Putyin 67 százalékos részvétel mellett a szavazatok több mint 76,6 százalékát kapta.
A hivatalos Rosszijszkaja Gazeta azt emelte ki, hogy a többi jelölt előtt hatalmas előnnyel vezető, hivatalban lévő elnök jócskán túlszárnyalta a korábbi választásokon elért eredményeit.
A Kommerszant gazdasági napilap Győzelmes részvétel címmel jelentetett meg anyagot, amelyben idézte Andrej Kondrasovot, Putyin kampánystábjának sajtófőnökét, aki szerint "köszönetet kell mondani Nagy-Britanniának azért, mert ismét rosszul kalkulált az orosz mentalitással", és a Szkripal-ügy (az Angliában megmérgezett orosz volt kettős ügynök miatt kirobbant botrány) nyomán 8-10 százalékkal megnőtt a választói aktivitás. "Ismét abban a pillanatban kezdtek el ránk nyomást gyakorolni, amikor mozgósítanunk kellett magunkat" - mondta Kondrasov.
A legjelentősebb hatást a nemzetközi helyzet gyakorolta a választókra
A Vedomosztyi gazdasági napilapazt írta: Putyin magabiztosan újraválasztatta magát a negyedik ciklusra. A Társadalmi, Gazdasági és Politikai Tanulmányok Intézetét (ISzEPI) vezető Dmitrij Badovszkijnak a Vedomosztyi számára adott értékelése szerint az orosz választókra a legjelentősebb hatást az elmúlt hónapokban a nemzetközi helyzet gyakorolta, az orosz olimpiai részvétel korlátozásától az orosz-brit botrányig.
"Hirtelen felerősödött az az értelmezés, hogy a választásokra népszavazásként kell tekinteni, és össze kell fogni a vezér körül, ami mind a részvételre, mind a jelölt által kapott százalékokra hatással volt" - nyilatkozott Badovszkij. Hasonlóképpen vélekedett Andrej Koljagyin politológus, aki szerint "a külvilág Oroszországra gyakorolt példátlan nyomása arra késztette az oroszokat, hogy zárják soraikat és egyesüljenek a hatalom körül".
Az RBK a magas részvételi aránnyal kapcsolatban a külső ellenségkép mellett a hatalom aktív szervezőmunkáját emelte ki, amely nélkül Abbasz Galjamov politológus szerint a választási aktivitás nem haladta volna meg az 50 százalékot.
Kommentárjában a Vedomosztyi ugyanakkor rámutatott arra a paradoxonra is, hogy Putyin negyedik, kívülről nézve meggyőzőnek tűnő megválasztása, a stabil támogatottság érzete "nem szavatol a győztesnek könnyű hatévi kormányzást". A lap rámutatott, hogy a jelenlegi államfő az alkotmány által engedélyezett utolsó ciklusa előtt áll, amelynek végén vagy egy felkészített utódnak kell majd átadnia a hatalmat, vagy át kell alakítania az alkotmányt személyes hatalma megőrzése érdekében.
Alekszandr Kinyev politológus úgy vélekedett, hogy a többi jelölt közül "senkiért sem kár", mert színtelen, rosszul szervezett kampányt folytattak.
A Nyezaviszimaja Gazeta című napilap szintén arról cikkezett, hogy a részvétel a külpolitikai tényezőnek, a "hirtelen megnőtt külső fenyegetésnek" köszönhetően volt magas, ami hagyományosan a vezetés melletti összefogásra ösztönzi az oroszokat. A kommentár arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatalom sokat köszönhet a választás bojkottjáért kampányoló Alekszej Navalnij ellenzéki politikusnak. A Kreml azáltal, hogy megengedte neki a "választói sztrájk" szervezését, olyan helyzetbe kényszerítette őt, hogy ő legyen az Oroszországgal szembeni ellenséges törekvések közvetítője. Az efféle "árulást" a hatalomhoz kritikusan viszonyuló városi szavazók sem fogadták széles körben pozitívan.
A Kommerszant egyébként a választás másik győztesének Kszenyija Szobcsakot nevezte meg, aki az általa elért 1,6 százalékos eredménnyel az ország vezető liberális politikusává vált.
A lap rámutatott, hogy Vlagyimir Zsirinovszkij, akit a kampány előtt a dobogó második helyére jósoltak, a maga 5,6 százalékával feleannyi szavazatot sem kapott, mint a kommunisták jelöltje, Pavel Grugyinyin, és rosszabbul szerepelt, mint pártja a törvényhozási választáson. Szentpéterváron egyébként az országos szinten negyedik helyen végzett Szobcsak megelőzte Zsirinovszkijt, a nacionalista kijelentéseiről ismert liberális-demokrata jelöltet, aki a Krímben is a kommunisták által indított Pavel Grugyinyin mögé szorult.
The Washington Post: Putyin újraválasztásával erősödő feszültség várható Oroszország és a Nyugat között
A The Washington Post szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök újraválasztásával erősödő feszültség várható Oroszország és a Nyugat között. A napilap oroszországi tudósítói irodájának vezetője orosz elemzőket idézve jutott erre a megállapításra.
Gleb Pavlovszkij, aki korábban a Kreml tanácsadója volt, mára azonban Vlagyimir Putyin éles bírálója lett, azt nyilatkozta az amerikai lap tudósítójának, Anton Troianovskinak, hogy Putyin "szétrombolta a kormányzati rendszert" és ezért Moszkva "külföldön lesz aktívabb". Pavlovszkij azonban nem fejtette ki, hogy konkrétan mire is gondolt. Viszont azt állította, hogy Theresa May brit kormányfő "választás előtti ajándékot" nyújtott át Putyin elnöknek, amikor gyorsan Oroszországot vádolta meg a Dél-Angliában élő volt orosz kettős ügynök, Szergej Szkripal megmérgezésével, és ellentmondást nem tűrő válaszlépést foganatosított. London válasza feldühítette az oroszokat, és azok is elmentek voksolni, akik egyébként esetleg otthon maradtak volna - fogalmazott a The Washington Postnak Pavlovszkij.
Az amerikai Carnegie Intézet moszkvai központjának orosz belpolitikával foglalkozó vezető kutatója, Andrej Kolesznyikov azon véleményének adott hangot az amerikai lap hasábjain, hogy hat év múlva Putyin - kínai mintára - akár meg is hosszabbíttathatja elnöksége időtartamát.
Hétfői számában a The Wall Street Journal szerkesztőségi cikkben foglalkozott az orosz választási eredménnyel. Putyin következő hat éve című állásfoglalásában a lap a választást "a modern tekintélyelvű választás modelljének" minősítette. Megállapítása szerint Putyin "valamennyi komoly versenytársát eltávolította, s azoknak a jelölteknek, akik indultak, nem volt komoly pénzügyi hátterük és megfelelő hozzáférésük a médiához".
A The Wall Street Journal leszögezte: a Trump-kormányzat erőteljesebben lépett fel Moszkvával szemben, mint az előző elnök, Barack Obama adminisztrációja, hiszen például gyilkos fegyvereket küldött Ukrajnának. "De Putyin még mindig abban reménykedik, hogy úgy manipulálhatja Trumpot, hogy valamiképpen elfogadja a Kreml regionális uralmát. Trumpnak nem szabad ennek bedőlnie" - hangsúlyozta a konzervatív lap szerkesztőségi állásfoglalása.
Német sajtó: Európa hibája is, hogy a legtöbb orosz számára Putyin tűnik a legjobb választásnak
A német sajtó hétfői kommentárjai szerint szerint a minden oldalról fenyegetett haza védelmezőjének szerepe a hivatalban lévő Vlagyimir Putyin államfő mellett szólt az előző napi oroszországi elnökválasztáson, és Európa is hibás abban, hogy a legtöbb orosz számára Putyin tűnik a legjobb választásnak. Oroszország gazdasági és társadalmi problémái azonban az utóbbi években elmélyültek, és az újraválasztott orosz elnök adós a jólétre vonatkozó ígéreteinek beváltásával.
A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kommentárjában kiemelte, hogy Putyin hatalmának első éveiben sok orosz élete jobb lett, a kilencvenes évek káoszának helyét átvette a stabilitás és a biztonság, a kőolaj árának világpiaci emelkedése révén beindult gazdasági fellendülés pedig a lakosság jelentős részének számára érezhető volt. Mindez azonban már a múlt, Oroszország gazdasági és társadalmi problémái az utóbbi években elmélyültek", és a "minden oldalról fenyegetett haza védelmezőjének szerepe az egyetlen érv, ami még Putyin mellett szól" - írta a FAZ, felidézve, hogy a 2012-es elnökválasztáson "zuhanórepülésben" volt a népszerűsége, az ukrajnai Krím félsziget bekebelezésével viszont ismét "szédítő magasságba" emelkedett. Ennek a "nacionalista mámornak" az utóhatásában nem bízott, ezért egy "erősebb adagként" fel kellett villantania azt a lehetőséget, hogy országa közvetlen összeütközésbe kerül a Nyugattal - tették hozzá, kiemelve: most az a kérdés, hogy az újraválasztott elnök milyen messzire hajlandó elmenni ebben a konfliktusban.
A liberális Süddeutsche Zeitung kiemelte, hogy Putyin újabb győzelmével megérett az idő, hogy az elnök beváltsa a jólétre vonatkozó ígéreteit, amelyek teljesülésére régóta hiába várnak az oroszok. A lap rámutatott, hogy az életszínvonal az ipari államokhoz képest csökkent Oroszországban, és százezrek vándoroltak ki, főleg képzett középosztálybeliek, akikre nagy szükség lenne a gazdaság fellendítéséhez, a nyugati szankciók hatását pedig nem sikerült ellensúlyozni. Az Európai Unió nélkül nehéz lenne jólétet teremteni, "vagyis Putyin nagyon is lépéskényszerben van".
Az EU-hoz fűződő viszony javításához azonban meg kell változtatni azt a nagy munkával kialakított képet, miszerint Oroszországot "csupa gonosz ellenség veszi körül Nyugaton". Hosszabb távon pedig az a döntő kérdés, hogy Putyin és kormánya a társadalmat akarja-e erősíteni, vagy a társadalom ellenőrzését - írta a müncheni lap.
A Spiegel Online hírportál kiemelte, hogy a Kreml célja a szavazatok 70 százalékának megszerzése volt, 70 százalékos részvételi arány mellett, de az utóbbi a vasárnap esti adatok alapján nem sikerült, holott a nemzeti választási bizottság "agresszív" módon buzdított szavazásra, a közösségi portálok mellett írásban, sms-ben, plakátokon, a boltokban és a vendéglőkben, és még a szaunákban is mozgósított. A választópolgárok "szinte egy lépést sem tudtak tenni anélkül, hogy ne emlékeztették volna őket a választásra".
A ZDF országos köztelevízió főszerkesztő-helyettese, Elmar Thevessen kommentárja szerint a lehető legostobább kommentár az lenne, hogy "az autokrata győzött, a választásokat manipulálták, Putyin most még veszélyesebb, az orosz nép pedig oktalan, mert nem ismeri fel, hogy jobbat érdemel".
Mindez azért lenne nagy butaság, mert "mi vagyunk a hibásak azért, hogy a legtöbb orosz számára Putyin tűnik a legjobb választásnak". Európa úgy gondolja, hogy nyugodtan figyelmen kívül lehet hagyni egy országot, amelynek gazdasági ereje csupán a Benelux-államok gazdasági erejéhez fogható, nyugodtan lehet sajnálkozni lakosságán, és meg lehet alázni elnökét. Ez a hozzáállás azonban "mélyen megsérti az emberek büszkeségét", hiszen úgy tűnik, hogy Putyinnal együtt minden orosz vétkes a háborúért, a bűncselekményekért és még a doppingolásért is. Hozzátette: "félreértés ne essék, a Krím bekebelezése, a gyilkos Aszad-rezsim támogatása és az orosz állampolgárok elleni feltételezett merényletek Európában megbocsáthatatlanok", de arra az érzésre vezethetőek vissza, hogy sokan "politikailag silánynak", alacsony értékűnek tartják Oroszországot. Ezen változtatni kell, tudomásul kell venni, hogy Oroszország "katonai szuperhatalom, és jogos érdekei vannak az eurázsiai térségben" - emelte ki a ZDF főszerkesztő-helyettese, hozzátéve, hogy a régió gondjait nem szabad és nem is lehet "Moszkvával szemben megoldani".
