Õrizetbe vették Biszku Bélát: háborús bűntettel gyanúsítják
BUDAPEST. Az 1956-os forradalmat követő megtorlásokat irányító egykori belügyminisztert, Biszku Bélát több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított háborús bűntettel gyanúsítják.
A hírt Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész jelentette be. Budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: ezért a bűncselekményért életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható. Az ügyészség kezdeményezi Biszku Béla házi őrizetbe helyezését - válaszolta az MTI kérdésére. Ibolya Tibor elmondta: a 91 éves gyanúsított esetében nem indokolt a legszigorúbb kényszerintézkedés. Közlése szerint Biszku Béla együttműködő volt, ugyanakkor tagadta, hogy elkövette a terhére rótt bűncselekményt és nem tett vallomást.
Ibolya Tibor kimondta azt is, hogy az MSZMP ideiglenes intézőbizottságának valamennyi tagja, ha élne, gyanúsítható lenne ezzel a bűncselekménnyel - de már csak Biszku Béla él közülük. A főügyész a rendszerváltás utáni magyar büntető igazságszolgáltatás jelentős mérföldkövének nevezte a gyanúsítást. Ibolya Tibor szerint Biszku Béla együttműködő volt, ugyanakkor tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, és vallomást nem tett. Tájékoztatott arról is, hogy Biszku Bélától lőszereket foglaltak le, ez azonban nem képezi a gyanúsítás tárgyát.
Biszku Béla ellen jobbikos képviselők tettek feljelentést a tavaly elfogadott, az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvény alapján. Az ügyészség a feljelentés nyomán március elején indította el a nyomozást több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított, emberiesség elleni bűncselekmény gyanújával.
A gyanúsítás az 1956. december 6-án, a fővárosi Nyugati téren történt vörös zászlós tüntetésen, illetve december 8-án Salgótarjánban a polgári lakosságra leadott sortüzekkel kapcsolatban történt.
Ibolya Tibor felidézte: 1956. november 4-én a szovjet és a magyar csapatok között fegyveres összeütközés alakult ki. Kádár János 1956 elején megalakította az illegitim Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt, mely november 7-én esküt tett. Ugyancsak 1956 november elején megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), melynek a központi, operatív, irányító és döntéshozó testületének, az Ideiglenes Intéző Bizottságnak a tagja volt Biszku Béla.
Az 1956. november 7-ei kormányülésen döntés született a karhatalom létrehozásáról, a határozathozatallal és szervezéssel Münnich Ferencet bízták meg, erről azonban jogszabályt sosem adtak ki. Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága 1956. november 21-én tartott ülésének első napirendjén a karhatalom megszervezése szerepelt, az ülésen Biszku Béla is jelen volt, és megszavazta azt a határozatot, amely egyebek mellett arról szólt, hogy "egyes gócokat erőteljesebben kell karhatalommal védeni".
Az ügyészségnek a sajtó számára átadott sajtóanyaga szerint Biszku Béla az MSZMP Ideiglenes Központi Vezetősége ülésén 1956 december 3-án többek közt azt mondta: "egyetértek azzal, hogy a munkástanácsokkal szemben olyan politikát kell vinni, hogy a tulajdonképpeni feladatokra kell irányítani a figyelmet, de ezt karhatalmi, rendőrségi fellépés nélkül nem lehet sikeresen megoldani, mert az utóbbi napok azt mutatják, hogy mert ilyen fellépés nem volt, az ellenforradalmi nyomás rajtuk keresztül erősödött".
Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága által irányított karhatalom vezetősége, a Katonai Tanács 1956. december 4-én ült össze, amelyen többek között meghatározták, hogy az ellenséggel szemben határozottan fel kell lépni, továbbá gyorsan és kegyetlenül le kell számolni velük. Ezután következtek a karhatalmi alakulatok által a polgári lakosságra leadott sortüzek, köztük az 1956. december 6-án, a fővárosi Nyugati téren történt vörös zászlós tüntetésen és december 8-án Salgótarjánban.
Az ügyészség szerint az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága amelynek Biszku Béla döntési joggal rendelkező tagja volt közvetlenül irányította a karhatalom operatív vezető testületét, a Katonai Tanácsot, feladatokat határozott meg és célokat tűzött ki neki, amelyeket a karhatalmi erők végrehajtottak. Biszku Béla ezzel a hatóság szerint rábírta a karhatalmi erőket a háborús bűntettek elkövetésére, valamint társaival ezekre a bűncselekményekre szövetkezett.
"Talán a történészek konszenzusban vannak abban, hogy az 1956-ot követő megtorlásokban Biszku Béla, mint belügyminiszter befolyásolta az igazságszolgáltatást, és konkrét büntetőeljárásokban is szerepe volt, ez azonban a jelen nyomozás tárgya szerint még a megalapozott gyanút nem éri el" fogalmazott a főügyész. Hozzátette ugyanakkor: nehezen bizonyíthatók ezek a bűncselekmények, de "nem tettünk le arról (), hogy ezen cselekményeket is bizonyítani tudjuk Biszku Bélával szemben".
Ibolya Tibor kimondta azt is, hogy az MSZMP ideiglenes intézőbizottságának valamennyi tagja, ha élne, gyanúsítható lenne ezzel a bűncselekménnyel - de már csak Biszku Béla él közülük. A főügyész a rendszerváltás utáni magyar büntető igazságszolgáltatás jelentős mérföldkövének nevezte a gyanúsítást. Ibolya Tibor szerint Biszku Béla együttműködő volt, ugyanakkor tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, és vallomást nem tett. Tájékoztatott arról is, hogy Biszku Bélától lőszereket foglaltak le, ez azonban nem képezi a gyanúsítás tárgyát.
Biszku Béla ellen jobbikos képviselők tettek feljelentést a tavaly elfogadott, az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvény alapján. Az ügyészség a feljelentés nyomán március elején indította el a nyomozást több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított, emberiesség elleni bűncselekmény gyanújával.
A gyanúsítás az 1956. december 6-án, a fővárosi Nyugati téren történt vörös zászlós tüntetésen, illetve december 8-án Salgótarjánban a polgári lakosságra leadott sortüzekkel kapcsolatban történt.
Ibolya Tibor felidézte: 1956. november 4-én a szovjet és a magyar csapatok között fegyveres összeütközés alakult ki. Kádár János 1956 elején megalakította az illegitim Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt, mely november 7-én esküt tett. Ugyancsak 1956 november elején megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), melynek a központi, operatív, irányító és döntéshozó testületének, az Ideiglenes Intéző Bizottságnak a tagja volt Biszku Béla.
Az 1956. november 7-ei kormányülésen döntés született a karhatalom létrehozásáról, a határozathozatallal és szervezéssel Münnich Ferencet bízták meg, erről azonban jogszabályt sosem adtak ki. Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága 1956. november 21-én tartott ülésének első napirendjén a karhatalom megszervezése szerepelt, az ülésen Biszku Béla is jelen volt, és megszavazta azt a határozatot, amely egyebek mellett arról szólt, hogy "egyes gócokat erőteljesebben kell karhatalommal védeni".
Az ügyészségnek a sajtó számára átadott sajtóanyaga szerint Biszku Béla az MSZMP Ideiglenes Központi Vezetősége ülésén 1956 december 3-án többek közt azt mondta: "egyetértek azzal, hogy a munkástanácsokkal szemben olyan politikát kell vinni, hogy a tulajdonképpeni feladatokra kell irányítani a figyelmet, de ezt karhatalmi, rendőrségi fellépés nélkül nem lehet sikeresen megoldani, mert az utóbbi napok azt mutatják, hogy mert ilyen fellépés nem volt, az ellenforradalmi nyomás rajtuk keresztül erősödött".
Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága által irányított karhatalom vezetősége, a Katonai Tanács 1956. december 4-én ült össze, amelyen többek között meghatározták, hogy az ellenséggel szemben határozottan fel kell lépni, továbbá gyorsan és kegyetlenül le kell számolni velük. Ezután következtek a karhatalmi alakulatok által a polgári lakosságra leadott sortüzek, köztük az 1956. december 6-án, a fővárosi Nyugati téren történt vörös zászlós tüntetésen és december 8-án Salgótarjánban.
Az ügyészség szerint az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága amelynek Biszku Béla döntési joggal rendelkező tagja volt közvetlenül irányította a karhatalom operatív vezető testületét, a Katonai Tanácsot, feladatokat határozott meg és célokat tűzött ki neki, amelyeket a karhatalmi erők végrehajtottak. Biszku Béla ezzel a hatóság szerint rábírta a karhatalmi erőket a háborús bűntettek elkövetésére, valamint társaival ezekre a bűncselekményekre szövetkezett.
"Talán a történészek konszenzusban vannak abban, hogy az 1956-ot követő megtorlásokban Biszku Béla, mint belügyminiszter befolyásolta az igazságszolgáltatást, és konkrét büntetőeljárásokban is szerepe volt, ez azonban a jelen nyomozás tárgya szerint még a megalapozott gyanút nem éri el" fogalmazott a főügyész. Hozzátette ugyanakkor: nehezen bizonyíthatók ezek a bűncselekmények, de "nem tettünk le arról (), hogy ezen cselekményeket is bizonyítani tudjuk Biszku Bélával szemben".
Forrás
MTI
