Óriási koalíciós dráma után már a kormányalakításnál megbukott Netanjáhu
Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek nem sikerült megalakítania ötödik kormányát a szerda éjfélig rendelkezésére álló határidőig, így az izraeli parlament, a kneszet megszavazta önmaga feloszlatását.
A híradások szerint 120 képviselőből hetvennégy támogatta az április 9-i választások után április 30-án felesküdött kneszet feloszlatásáról szóló törvényjavaslatot és az új választások kiírását, várhatóan szeptember 17-ére.
A koalíciós kormányt azért nem sikerült létrehozni, mert Avigdor Liberman, az Izrael a Hazánk (Jiszrael Béténu) párt elnöke ragaszkodott ahhoz, hogy a kneszet változatlan szöveggel fogadja el az első olvasatban már régebben megszavazott bevonulási törvényt, a vallásos pártok azonban ezt egységesen elutasították. A kudarcért Liberman a Likudot és az élén álló Benjámin Netanjahut, a Likud pedig Libermant vádolta.
A kneszet föloszlatását eldöntő szavazás után az izraeli tévéknek Benjámin Netanjahu azt nyilatkozta, hogy Liberman jobboldali szavazatokat szerzett meg, de amikor nem lépett be kormányába, akkor kiderült róla, hogy valójában a baloldalhoz tartozik.
Szerda este kiszivárgott, hogy az elmúlt napokban Benjámin Netanjahu a szociáldemokrata Munkapártot és a centrista Kék-fehér pártot is megpróbálta bevonni új kormányába, de mindkét párt elutasította, mert választási kampányukban megígérték szavazóiknak, hogy nem lépnek koalícióra a korrupciós vádakkal szembenéző kormányfővel.
Avi Gabbáj, a Munkapárt vezetője Twitter-üzenetben jelentette be, hogy a kedd esti ajánlatában Netanjahu megígérte, hogy megőrzi a demokratikus jogrendszert, és nem fog a jelenlegi bíráskodási rendszert megváltoztató törvényjavaslatokat előterjeszteni, valamint számos miniszteri tárcát is felajánlott, de a párt vezetői nemet mondtak.
A kormányalakítási nehézségeket az okozta a rendkívül tapasztalt Benjámin Netanjahu számára, hogy mozgástere a korrupciós ügyek miatt jelentősen beszűkült, valójában csak egyetlen kormánykoalíció létrehozására volt lehetősége: a vele továbbra is együttműködő jobboldali és vallásos pártokkal.
A centrista és a baloldali pártok ugyanis választási kampányukban megígérték szavazóiknak, hogy semmiképpen sem fogadják el őt kormányfőnek, amíg meghallgatásán Aviháj Mandelblitt főügyész előtt vagy a bíróságon nem tisztázta magát, miután a rendőrség és az ügyészség is vádemelést javasolt ellene a begyűjtött bizonyítékok és tanúvallomások alapján.
Korábban 1990-ben Simon Peresz is kudarcot vallott a képviselők többsége támogatásának megszerzésében, s akkor az elnök Jichák Samírt kérte fel helyette, aki kormányt is alakított.
