Orbán: nyugtával kell dicsérni a napot
BRÜSSZEL. A migráció kérdésében a EU-tagállamok vezetői között született megállapodás kérdésében "nyugtával kell dicsérni a napot" - válaszolta Orbán Viktor pénteken Brüsszelben arra a kérdésre, hogy elégedett-e a hajnalban kötött egyezséggel.
A kormányfő magyar újságíróknak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a végső szövegezés még hátra van, és "az a kérdés, hogy mindenki ugyanúgy emlékszik-e".
Az Európai Unió állam- illetve kormányfői abban állapodtak meg, hogy a tagállamok két év alatt összesen 60 ezer menekültet osztanak szét egymás között, önkéntes alapon, kétharmadukat az Olaszországba és Görögországba érkezettek közül, 20 ezret pedig polgárháborús konfliktusok elől menekülők soraiból fogadnak be az Európai Unión kívülről. Magyarország és Bulgária viszont külön elbírálás alá esik.
"Ami a szövegben benne van, az a magyar emberek érdekét védi és szolgálja" - fogalmazott a miniszterelnök.
Biztonságpolitikai kérdéseket tárgyaltak a zárónapon az állam- és kormányfők
Biztonságpolitikai kérdéseket tárgyaltak kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójuk zárónapján az EU-országok állam- és kormányfői.
A pénteki ülésnap az eredetileg tervezettnél valamivel később, délelőtt 11 óra után kezdődött, mert a résztvevők előző este kezdődött ülése a menekültügy témájában hajnali fél négyig elhúzódott.
Pénteken a megbeszéléshez csatlakozott Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is, aki az újszerű biztonsági kihívásokról beszél az uniós csúcsvezetőknek. A napirend egyik pontja a terrorizmus elleni küzdelem.
A csúcstalálkozón Magyarországot képviselő Orbán Viktor miniszterelnök a tanácskozás befejeztével sajtótájékoztatót tartott.:
Orbán: a magyar delegáció jól állta a sarat a migrációs vitában
A migrációs vitában a magyar delegáció jól állta a sarat, a megállapodás pedig megfelel Magyarország és a magyar emberek érdekeinek - foglalt állást Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek tanácskozását követően pénteken tartott nemzetközi sajtótájékoztatón.
A kormányfő közölte, hogy nem migrációs hullámról, hanem népvándorlásról van szó, amellyel hosszabb távon számolni kell.
A csúcstalálkozón született döntések közül a kormányfő elsőként azt emelte ki, szét kell választani a menekülteket és a gazdasági bevándorlóktól, és ennek még az unión kívül vagy legkésőbb az úgynevezett frontországokban, Olaszországban vagy Görögországban létrehozott befogadó központokban meg kell történnie. A miniszterelnök elmondta, hogy Magyarország esetében nem indokolt, hogy egy kosárba kerüljön a másik két országgal, miután az ide érkezők Bulgária vagy Görögország határán lépnek be először az EU-ba.
A legfontosabbnak a miniszterelnök azt nevezte, hogy mindenkit, aki nem menekült, távol kell tartani Európa határaitól. Rámutatott az EU és a származási, valamint a tranzitországok közötti együttműködés fontosságára. Kifejtette, az uniós fejlesztéspolitika segítségével elő kell segíteni, hogy akik Európába jönnének, azoknak ne legyen okuk elhagyni otthonaikat.
"A magyar delegáció világossá tette, hogy a határokat védeni kell" - szögezte le a miniszterelnök, hozzátéve, hogy ezt minden országnak a saját kötelessége megtenni. Az pedig, hogy Magyarország meg fogja védeni a saját határait, senki ellen, "szerb barátaink" ellen sem irányul. "Az egyetlen cél Magyarország és a magyar emberek megvédése" - hangoztatta a kormányfő.
Orbán Viktor tudatta, az uniós döntés része, hogy földrajzilag átfogó megközelítés kell, mert eddig elsősorban a földközi-tengeri útvonalról volt szó, a szárazföldi, a Balkán alig kapott figyelmet.
A menekültkvótákról a kormányfő elmondása szerint nagy vita alakult ki. Egyes országok ezt értelmes dolognak tartották, mások szerint ez kívülről nézve meghívásként értelmezhető az európai közösség területére. "Ezt a vitát nem sikerült eldönteni. Ez a levegőben maradt" - tudatta a miniszterelnök.
Görögország és Olaszország az uniós döntés értelmében segítséget kap, önkéntes alapon 40 ezer menedékkérőt fogad be onnan a többi tagállam, de Bulgária és Magyarország különleges megítélés alá esik. Orbán Viktor elmondta, hogy bár banálisnak tűnik, de annak elismertetéséért meg kellett küzdeni, hogy képtelen helyzet lenne, ha oda - Magyarországra - vinnék őket, ahova többen érkeztek, mint oda, ahonnan el akarják őket hozni.
Húsbavágónak és létkérdésnek nevezte Orbán Viktor, hogy a befogadási kvóta kötelező vagy önkéntes legyen, de az Európai Tanács áprilisban az önkéntes befogadás lehetősége mellett foglalt állást. A miniszterelnök azt a kérdést tette fel: ki dönti el, hogy kit engedünk be a házunkba, a lakásunkba, az országunkba? Mint mondta: ez húsbavágó nemzeti érdek és Magyarország csak maga döntheti el.
Ezt követően a kormányfő arról beszélt, hogy szembe kell nézni azzal, hogy az EU menekültügyi rendszere, a dublini rendszer nem működőképes, felül kell vizsgálni, ám Magyarország addig is alkalmazza a szabályokat, ám azok mielőbbi megváltoztatását sürgeti. Orbán Viktor arra is kitért, hogy ha minden tagállam megfelelően alkalmazná a dublini rendszert, radikálisan alacsonyabb lenne a Magyarországra érkezők száma, sokkal kevesebben, vagy egyáltalán nem érkeznének, és ennek a jövőben így is kell lennie.
A héten napvilágot látott, majd később cáfolt hírt, hogy Magyarország felfüggesztené a dublini rendelet alkalmazását, a miniszterelnök "nyelvi balesetnek" nevezte, mint mondta: közigazgatási szinten kezeltek egy olyan kérdést, amit politikai szinten kellett volna. "Magyarország nem mondott fel semmit" - szögezte le Orbán Viktor, kifejtve: arról van szó, hogy a magyar hatóságok néhány nap türelmet kértek a visszaszállítandó menekültek fogadásában, mert minden ember a déli határnál dolgozik. Tudatta a miniszterelnök azt is, 11 ország jelezte, hogy összesen 15 ezer, eredetileg Magyarországon regisztrált menekültet küldenének vissza. Közölte azt is, a kormányt most hatalmazza fel a parlamentet, hogy megállapíthassa, melyek a biztonságos származási országok, és Görögország is ilyen lesz.
A szerb határon felépítendő kerítésről a kormányfő azt mondta: a kormány nem lát más lehetőséget, mint az ideiglenes határzár. Tudatta: neki is fáj a szíve minden erre költendő forintért, "de a biztonság az első". "A kerítést meg fogjuk építeni" - jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a cél az áramlás "megakasztása", s ha annak útvonala módosul, akkor a kerítés is követni fogja.
A kormányfő közölte: "Magyarország nem határos Szíriával", szerinte pedig sem Görögországból, sem Szerbiából, sem Macedóniából nem kell elmenekülni, a Magyarországra érkezők közül 100-ból 8-9 esetben igazolható, hogy veszélyben lennének, ha visszaküldenék őket oda, ahonnan érkeztek. Egyúttal emlékeztetett: ha valaki, Magyarország tudja, milyen az, amikor tíz- és százezrek futnak az életükért, a délszláv háború idején mindenkit be is engedett.
Görögországgal kapcsolatban elmondta, a rájuk nehezedő adósságteher okán az együttérzés hangján kell szólni, de ebben a helyzetben is elvárjuk, hogy teljesítse azokat a kötelezettségeket, amelyek nélkül Magyarországot hozzák nehéz helyzetbe. "Ennek az árát mi nem tudjuk megfizetni" - közölte a kormányfő, tudatva, hogy az EU szívesen segít, Görögország is 130-160 millió eurót kapott erre a célra, Magyarország 1-1,5 milliót. Orbán Viktor szerint a különbség nem indokolatlan, de "akkor védjék is meg a határaikat".
Az Európai Unió állam- illetve kormányfői abban állapodtak meg, hogy a tagállamok két év alatt összesen 60 ezer menekültet osztanak szét egymás között, önkéntes alapon, kétharmadukat az Olaszországba és Görögországba érkezettek közül, 20 ezret pedig polgárháborús konfliktusok elől menekülők soraiból fogadnak be az Európai Unión kívülről. Magyarország és Bulgária viszont külön elbírálás alá esik.
"Ami a szövegben benne van, az a magyar emberek érdekét védi és szolgálja" - fogalmazott a miniszterelnök.
Biztonságpolitikai kérdéseket tárgyaltak a zárónapon az állam- és kormányfők
Biztonságpolitikai kérdéseket tárgyaltak kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójuk zárónapján az EU-országok állam- és kormányfői.
A pénteki ülésnap az eredetileg tervezettnél valamivel később, délelőtt 11 óra után kezdődött, mert a résztvevők előző este kezdődött ülése a menekültügy témájában hajnali fél négyig elhúzódott.
Pénteken a megbeszéléshez csatlakozott Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is, aki az újszerű biztonsági kihívásokról beszél az uniós csúcsvezetőknek. A napirend egyik pontja a terrorizmus elleni küzdelem.
A csúcstalálkozón Magyarországot képviselő Orbán Viktor miniszterelnök a tanácskozás befejeztével sajtótájékoztatót tartott.:
Orbán: a magyar delegáció jól állta a sarat a migrációs vitában
A migrációs vitában a magyar delegáció jól állta a sarat, a megállapodás pedig megfelel Magyarország és a magyar emberek érdekeinek - foglalt állást Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek tanácskozását követően pénteken tartott nemzetközi sajtótájékoztatón.
A kormányfő közölte, hogy nem migrációs hullámról, hanem népvándorlásról van szó, amellyel hosszabb távon számolni kell.
A csúcstalálkozón született döntések közül a kormányfő elsőként azt emelte ki, szét kell választani a menekülteket és a gazdasági bevándorlóktól, és ennek még az unión kívül vagy legkésőbb az úgynevezett frontországokban, Olaszországban vagy Görögországban létrehozott befogadó központokban meg kell történnie. A miniszterelnök elmondta, hogy Magyarország esetében nem indokolt, hogy egy kosárba kerüljön a másik két országgal, miután az ide érkezők Bulgária vagy Görögország határán lépnek be először az EU-ba.
A legfontosabbnak a miniszterelnök azt nevezte, hogy mindenkit, aki nem menekült, távol kell tartani Európa határaitól. Rámutatott az EU és a származási, valamint a tranzitországok közötti együttműködés fontosságára. Kifejtette, az uniós fejlesztéspolitika segítségével elő kell segíteni, hogy akik Európába jönnének, azoknak ne legyen okuk elhagyni otthonaikat.
"A magyar delegáció világossá tette, hogy a határokat védeni kell" - szögezte le a miniszterelnök, hozzátéve, hogy ezt minden országnak a saját kötelessége megtenni. Az pedig, hogy Magyarország meg fogja védeni a saját határait, senki ellen, "szerb barátaink" ellen sem irányul. "Az egyetlen cél Magyarország és a magyar emberek megvédése" - hangoztatta a kormányfő.
Orbán Viktor tudatta, az uniós döntés része, hogy földrajzilag átfogó megközelítés kell, mert eddig elsősorban a földközi-tengeri útvonalról volt szó, a szárazföldi, a Balkán alig kapott figyelmet.
A menekültkvótákról a kormányfő elmondása szerint nagy vita alakult ki. Egyes országok ezt értelmes dolognak tartották, mások szerint ez kívülről nézve meghívásként értelmezhető az európai közösség területére. "Ezt a vitát nem sikerült eldönteni. Ez a levegőben maradt" - tudatta a miniszterelnök.
Görögország és Olaszország az uniós döntés értelmében segítséget kap, önkéntes alapon 40 ezer menedékkérőt fogad be onnan a többi tagállam, de Bulgária és Magyarország különleges megítélés alá esik. Orbán Viktor elmondta, hogy bár banálisnak tűnik, de annak elismertetéséért meg kellett küzdeni, hogy képtelen helyzet lenne, ha oda - Magyarországra - vinnék őket, ahova többen érkeztek, mint oda, ahonnan el akarják őket hozni.
Húsbavágónak és létkérdésnek nevezte Orbán Viktor, hogy a befogadási kvóta kötelező vagy önkéntes legyen, de az Európai Tanács áprilisban az önkéntes befogadás lehetősége mellett foglalt állást. A miniszterelnök azt a kérdést tette fel: ki dönti el, hogy kit engedünk be a házunkba, a lakásunkba, az országunkba? Mint mondta: ez húsbavágó nemzeti érdek és Magyarország csak maga döntheti el.
Ezt követően a kormányfő arról beszélt, hogy szembe kell nézni azzal, hogy az EU menekültügyi rendszere, a dublini rendszer nem működőképes, felül kell vizsgálni, ám Magyarország addig is alkalmazza a szabályokat, ám azok mielőbbi megváltoztatását sürgeti. Orbán Viktor arra is kitért, hogy ha minden tagállam megfelelően alkalmazná a dublini rendszert, radikálisan alacsonyabb lenne a Magyarországra érkezők száma, sokkal kevesebben, vagy egyáltalán nem érkeznének, és ennek a jövőben így is kell lennie.
A héten napvilágot látott, majd később cáfolt hírt, hogy Magyarország felfüggesztené a dublini rendelet alkalmazását, a miniszterelnök "nyelvi balesetnek" nevezte, mint mondta: közigazgatási szinten kezeltek egy olyan kérdést, amit politikai szinten kellett volna. "Magyarország nem mondott fel semmit" - szögezte le Orbán Viktor, kifejtve: arról van szó, hogy a magyar hatóságok néhány nap türelmet kértek a visszaszállítandó menekültek fogadásában, mert minden ember a déli határnál dolgozik. Tudatta a miniszterelnök azt is, 11 ország jelezte, hogy összesen 15 ezer, eredetileg Magyarországon regisztrált menekültet küldenének vissza. Közölte azt is, a kormányt most hatalmazza fel a parlamentet, hogy megállapíthassa, melyek a biztonságos származási országok, és Görögország is ilyen lesz.
A szerb határon felépítendő kerítésről a kormányfő azt mondta: a kormány nem lát más lehetőséget, mint az ideiglenes határzár. Tudatta: neki is fáj a szíve minden erre költendő forintért, "de a biztonság az első". "A kerítést meg fogjuk építeni" - jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a cél az áramlás "megakasztása", s ha annak útvonala módosul, akkor a kerítés is követni fogja.
A kormányfő közölte: "Magyarország nem határos Szíriával", szerinte pedig sem Görögországból, sem Szerbiából, sem Macedóniából nem kell elmenekülni, a Magyarországra érkezők közül 100-ból 8-9 esetben igazolható, hogy veszélyben lennének, ha visszaküldenék őket oda, ahonnan érkeztek. Egyúttal emlékeztetett: ha valaki, Magyarország tudja, milyen az, amikor tíz- és százezrek futnak az életükért, a délszláv háború idején mindenkit be is engedett.
Görögországgal kapcsolatban elmondta, a rájuk nehezedő adósságteher okán az együttérzés hangján kell szólni, de ebben a helyzetben is elvárjuk, hogy teljesítse azokat a kötelezettségeket, amelyek nélkül Magyarországot hozzák nehéz helyzetbe. "Ennek az árát mi nem tudjuk megfizetni" - közölte a kormányfő, tudatva, hogy az EU szívesen segít, Görögország is 130-160 millió eurót kapott erre a célra, Magyarország 1-1,5 milliót. Orbán Viktor szerint a különbség nem indokolatlan, de "akkor védjék is meg a határaikat".
frissítve 17:37
Forrás
MTI
