Orbán: a közép-európai vezetők meg fogják védeni országaikat

Orbán Viktor a találkozó után előrelépésnek minősítette, hogy a balkáni útvonal védettebb lett a törökökkel kötött megállapodásnak, a balkáni országok erőteljes fellépésének és a magyar állhatatosságnak köszönhetően. Kiemelte ugyanakkor, hogy még nagyon sok bajjal kell megküzdeni, példaként említette, hogy a nyáron Olaszországot gyötrő "migránsbeáramlás" az ősz beálltával várhatóan visszaterelődik a balkáni útvonalra.

A miniszterelnök a közelmúlt újdonságként értékelte, hogy "az európai emberek felemelték a fejüket, és sokan meg is mernek szólalni".

"Negyven évnyi szocializmus után ahhoz voltunk szokva, hogy igazán szabadon beszélni tőlünk nyugatra lehet" - mutatott rá, majd hozzátette, ezzel szemben most, "ha a migránsügyben valaki elkezd beszélni tőlünk nyugatra, akkor érdekes módon egy tucatszor is meggondolja, hogy mit mondjon, és mit nem". A kormányfő szerint emellett ott "a hivatalosság vagy a kedveltebb nyilvánosság fórumain" is "szűrőmechanizmusok" vannak.

Orbán Viktor úgy látja, "az elmúlt egy évben számos országban az volt a szokás: bízz a vezetőidben, lehet, hogy most furcsállod a döntéseiket, de majd megoldják, neked ezzel nem kell törődnöd, majd jó lesz". Eltelt egy év és az emberek azt mondják, baj van, mert nem lett jó, nem született megoldás, sőt a baj csak napról napra nagyobb és elérte az emberek személyes életét is: a terrorizmus, a közbiztonság romlásán keresztül - fejtette ki.

A kormányfő szerint a nyugat-európai emberek most már úgy érzik, felvállalhatják a véleményüket, és ezt a jelenséget a politikusok sem tudják zárójelbe tenni. Az elit nem csukhatja be a szemét és fülét egy alapvető fontosságú kérdésben - mondta. A "demokráciának van számos gyenge pontja, de van néhány szépsége is: az egyik szépsége, ha rosszul kezelik a demokratikus hatalmat a vezetők, akkor az emberek azt vissza szokták venni" - jegyezte meg, hozzátéve: "és ezt senki sem szereti, elhiheti nekem, tapasztalatból beszélek, mindenki szereti tisztességesen és elismertség mellett végezni a munkáját".

Hangsúlyozta, hogy bár Nyugat-Európa nem lottón nyerte a jólétet, azért sokkal kényelmesebb volt az élet, mint Közép-Európában, és az ott élők ritkán találkoztak a jólétet kétségbe vonó dilemmákkal.

Orbán Viktor szerint az európaiaknak nem könnyű átlépni egy olyan világba, ahol mindig minden megkérdőjeleződik: miért csökken Európa gazdasági súlya, miért hanyatlanak a demográfiai mutatók, miért lépnek fel "együttélési zavarok" a migránsokkal.

Ezek mind olyan kérdések, amelyekkel a nyugat-európai embereknek nem kellett eddig foglalkozniuk, és amikor a magyarok "kiélesített ösztönrendszerű közép-európaiakként" azt mondták, "emberek, itt valami baj lehet", akkor nem adtak a véleményükre. "Most kiderült, hogy igazunk volt és azt mondják, néha a közép-európaiaknak is lehet igazuk" - összegzett.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy miniszterelnökként a befolyásolási kísérletek "szétfésülhetetlen hálózatában" éli az életét, de ezt sosem tekintette személyes ügynek. "A politikában a támadások nem személyes ügyek, még ha az ember személyét érintik, akkor sem" - fűzte hozzá.

Arról is beszélt, hogy az elmúlt egy évben Magyarországot támadók valójában attól féltek, hogy a magyar gondolkodásmód elterjed. A "mi véleményünknek nem volt kellő súlya az európai közgondolkodásban, de az elmúlt egy év az minket igazolt", a magyar kormány ugyanis bátran merte vállalni saját lelkiségét, és "egyre több ember ismer rá a magyar véleményben az ő saját véleményére is" - fejtette ki a kormányfő. Mint mondta, "meggyőződésem, hogy mi a politika síkján túl is jót tettünk Európának az elmúlt egy évben folytatott vitáinkkal".

A miniszterelnök kijelentette, a NATO- és EU-csatlakozásról döntő népszavazás nem, csak a kettős állampolgárságról szóló voksolás súlya mérhető össze történelmi jelentőségét tekintve az októberi kvótareferendummal, amely arról szól: "ki dönthet arról, hogy a magyarok kikkel élnek együtt a saját hazájukban".

Orbán Viktor ezért arra biztatott, hogy menjen el és szavazzon "nemmel" a népszavazáson mindenki, aki úgy gondolja, hogy "velünk csak az élhet együtt, akinek ezt az általunk választott parlament, kormány vagy valamely államhatalmi szerv megengedi, és nem fogadjuk el fölöttünk senkinek a szavát".

A kormányfő közölte, egy népszavazás nem maradhat közjogi következmények nélkül, az eldöntött kérdést valamilyen formában át kell ültetni a magyar jogrendszerbe. "Ez a minimum, ami bekövetkezik, márpedig ez a magyar jogrendszer egyik legfontosabb szabálya lesz majd a népszavazást követően" - tette hozzá.

Orbán: az emberiség most lép át egy új korszakba

Egész Európa sorsfordító időszakot él át, az emberiség most lép át egy új korszakba, a korábbi kitörésszerű fordulópontok helyett azonban lassabb, nehezebb folyamatok útján - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kurír katolikus hírportálnak nyilatkozva.

A kormányfő a szombaton megjelent interjúban elmondta, a gazdaságban a versenyképesség megőrzése ad feladatokat, a szakmai felkészültség területén az a kérdés, hogy egy régi típusú felfogást felvált-e egy korszerű, digitális technikára épülő tudás, a társadalmi folyamatokat tekintve pedig arra kell válaszolni: "vajon képesek leszünk-e visszafordítani a népesség csökkenését?".

A miniszterelnök a további kérdések között említette, hogy sikerül-e megmenteni a hit közösségeit, vagy "mindenütt eluralkodik az individualizmus", továbbá azt is, hogy a mesterséges intelligencia kikísérletezésének milyen hatása lesz.

"Ezek a kérdések még a mi életünkben el fognak dőlni" - mondta Orbán Viktor, aki szerint Magyarország olyan politikai kultúrával rendelkezik, amelyben lehetőség van nyílt és őszinte párbeszédet folytatni minden fontos kérdésről. "Európában sajnos már nem mindenhol van ez így" - tette hozzá.

A kormányfőt kérdezték arról is, hogy mit jelent számára az irgalmasság. Válaszában kiemelte, az irgalmasság legfontosabb üzenete, hogy "nyissuk meg a szívünket mások felé, mert az elzárkózó, önmagába fordult ember elveszett". A katolikus egyház is segíthet ebben, magabiztosságával, szilárdságával - szegletkőként - továbbra is vonatkoztatási pontja lehet életünknek - fejtette ki.

Orbán Viktor kérdésre válaszolva beszélt az Emberi Erőforrások Minisztériumában létrehozott keresztényüldözés elleni helyettes államtitkárságról is. Hangsúlyozta, Magyarország szakít azzal a megközelítéssel, hogy Európában csak olyan dokumentumot lehet megalkotni, amelyben értéksemleges megfogalmazás szerepel a hitük és a vallásuk miatt üldözöttekről. "Magyarország egy keresztény ország, ezért nekünk elsősorban azokon kell segítenünk, akik hozzánk a legközelebb állnak, ők pedig a keresztények" - emelte ki a kormányfő, majd megjegyezte, "a mi kormányunk keresztény ihletettségű, ebből pedig kormányzati kötelezettségek is adódnak".

A miniszterelnök népvándorlásnak nevezte az Európájában kialakult helyzetet, amely szerinte nem merül ki abban, hogy menekültek igyekeznek elhagyni a válság sújtotta övezeteket. A Nyugat-Európába áramló tömegek legnagyobb számban már nem is Szíriából, hanem Afganisztánból és Pakisztánból érkeznek, a jövőben pedig várhatóan azok okozzák a legnagyobb problémát, akik Afrika belsejéből indulnak el - folytatta Orbán Viktor, aki szerint mindez azt mutatja, hogy a gondok akkor sem szűnnek majd meg, ha Szíriában béke lesz.

Orbán Viktor a többi ember iránti felelősséget koncentrikus körök formájában képzeli el. "Elsősorban azokért tartozom felelősséggel, akik hozzám a legközelebb állnak: a családom, a barátaim, a hitbeli közösségem és a nemzetem" - sorolta, hozzátéve: "ezen túl is léteznek körök, ha lehetőségem van, rajtuk is segítenem kell, ugyanakkor nem a farizeusok módján". Példaként említette, hogy az egyszeri, nagy segélyakciók nem elegendőek, a szerencsétlen sorsú néptömegek egy részének a behívása országainkba pedig nem célravezető, sőt káros.