Orbán: a cél, hogy bármifajta menekültcsere kizárólag önkéntes alapon történjen
A magyar miniszterelnök a csúcsértekezletre megérkezve kifejtette, azzal a céllal ülnek le a tárgyalóasztalhoz, hogy "ha lesz is a törökökkel megállapodás, akkor abban csak olyan szakaszok szerepeljenek, amelyek a Törökországból érkezőknek a betelepítését önkéntes alapon és nem kényszer alapján akarják rendezni".
Orbán leszögezte, fontos, hogy megmaradjon Magyarország mozgástere, és majd nemzeti hatáskörben nemet lehessen mondani a kötelező jellegű "népességmozgatásra". Újságírói kérdésre a kormányfő azt válaszolta, hogy lát esélyt ezen cél elérésére.
Hozzátette, a vízumkérdésről szóló vitában Magyarország korábban is azt képviselte, hogy Ukrajnának minél hamarabb, de Törökországnál mindenképp előbb adják meg az uniós vízumkedvezményt, és úgy látja, hogy "ebbe az irányba mozdulnak el a dolgok ma és holnap itt Brüsszelben". "A magyar érdekeket meg tudjuk védeni, hogy azon felül mi lesz, azt meglátjuk" - összegzett Orbán Viktor.
A körvonalazódó egyezmény értelmében Ankara további pénzügyi támogatást kér az Európai Uniótól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására, továbbá a török EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását kéri, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkényszert a török állampolgárokkal szemben. A törökök cserébe visszafogadnák az országból az egyezmény hatályba lépése után illegálisan Görögországba érkező migránsokat. Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.
Lázár: Orbán Viktor a kötelező betelepítési kvóta ellen száll csatába Brüsszelben
A kötelező betelepítési kvóta ellen, a kvóta önkéntessége érdekében száll csatába Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtökön és pénteken zajló brüsszeli európai uniós csúcstalálkozón - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.
A magyar kormány álláspontja egyértelmű: "mi senkit nem szeretnénk Magyarországra betelepíteni" - jelentette ki a tárcavezető, hozzátéve: "ha kötelező lesz a kvóta, akkor nagy szükségünk lesz arra, hogy a népszavazáson megismerjük a magyar választópolgárok véleményét". Szerinte a referendum szeptember-november között tartható meg, és mindenképpen van értelme.
Lázár János arról is beszélt, hogy a balkáni határzár óta nem érkeznek bevándorlók, amit úgy értékelt: nem egy EU-török-megállapodás, hanem a határvédelem állította meg a migránsokat. A Balkán megvédte az EU-t, a minta pedig a magyar határzár volt - fogalmazott. Tudatta egyúttal, hogy a kormány úgy döntött, egyelőre nem épül kerítés a magyar-román határon. A következő lépéseket a görögországi helyzettől, az esetleges áttörésektől tette függővé. A készültséget fenn kell tartani, bármikor adódhat olyan helyzet, hogy például a magyar-román határszakaszon tíz nap alatt határzárat kelljen létesíteni. Megjegyezte azt is, hogy a kabinet nem azért építtetett kerítést a déli határra sem, mert jól esett neki, hanem mert szükség volt rá.
A Miniszterelnökség vezetője szerint most Görögországnak kell segíteni az ott rekedt bevándorlók ellátása érdekében. Az illegális bevándorlás témájában a politikus azt is közölte: 400 közfoglalkoztatott előtt nyitják meg annak lehetőségét, hogy belépjenek a honvédség szerződéses állományába.
A dublini menekültügyi rendszer tervezett reformjáról Lázár János azt mondta: Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy megtartsa szuverenitását, azaz például a határőrizet, belbiztonság nemzeti hatáskörben maradjon.
Az ukrán vízummentességgel kapcsolatos brüsszeli bejelentést a miniszter magyar sikerként is értékelte.
Lázár János kérdésre arról is beszélt, hogy a kormány felhatalmazta Pintér Sándor belügyminiszter a magyarországi befogadóállomások felszámolására, neki kell mérlegelnie, hogy van-e további szükség rájuk. A Miniszterelnökség vezetője hangsúlyozta továbbá: sem Szentgotthárdon, sem Körmenden nem hoznak létre befogadóállomást, e településeken "biztonságos őrzési pontokat" alakítanak ki arra az esetre, ha Magyarországon a jelenleginél nagyobb számú bevándorlót kellene elhelyezni.
A tárcavezető a német tartományi választásokat Németország belügyének nevezte és nem kívánta kommentálni. Megjegyezte: Magyarország a stratégiai partnerség fennmaradásában érdekelt. Mint mondta, az elmúlt hetekben a betelepítésre vonatkozóan voltak különbségek a két ország álláspontjában, s bízik abban, hogy Németország is belátja, hogy az önkéntesség lehet a megoldás bizonyos tagállamoknál.
