Októbertől igényelhető támogatás a Baross Gábor Terv keretében

A felvidéki gazdaságélénkítő csomag kapcsán idén nyáron került sor a Baross Gábor Terv társadalmi kommunikációjának megvalósításáért felelő Baross Alapítvány hivatalos bejegyzésére. Annak kuratóriumi tagjai is bemutatkoztak a szeptember 18-án a komáromi Tiszti pavilon dísztermében tartott Gazdaságfejlesztési Párbeszéd című tanácskozáson. Ez első állomása volt annak a fórumsorozatnak, amely résztvevői október 11-ig további 22 helyszínen is megismerkedhetnek majd a jelenlegi gazdasági viszonyokkal összhangban frissített, korszerűsített Baross Gábor Terv részleteivel, valamint tájékoztatást kapnak a hazai vállalkozásokat érintő fejlesztési lehetőségekről.

A mai nyitófórum elején Iván Tamás, a Baross Alapítvány ügyvezetője üdvözölte a jelenlevő vendégeket, köztük a magyar kormány stratégiai partnerének számító Magyar Közösség Pártja (MKP) Országos Elnökségének több tagját Menyhárt József elnök és Õry Péter, az MKP Országos Tanácsa elnöke vezetésével, illetve Farkas Iván gazdasági alelnököt – aki az eredeti Baross Gábor Terv 18 tagú szerkesztőbizottságának munkáját koordinálta –, valamint Stubendek Lászlót, Komárom polgármesterét és helyettesét, Knirs Imrét, továbbá a Magyar Nemzeti Kereskedőház irodáinak képviselőit és a Tiszti Pavilon dísztermét zsúfolásig megtöltő vállalkozókat.

Miután méltatta a hajdanán a Felvidék gazdasági, szociális és kulturális felvirágoztatásáért is fáradhatatlanul munkálkodó Baross Gábor (1848 – 1892) „vasminiszter” tevékenységét, a fórumsorozat mai elindítása kapcsán Iván Tamás hangsúlyozta: „társadalmi kommunikációra kell bocsátani a Baross Gábor Tervet, segítve a felvidéki magyarság felemelkedését, gazdasági-szociális jólétét”. Hozzáfűzte, hogy további 22 településen, Félen, Pereden, Párkányban, Érsekújvárban, Ipolyságon, Apátújfalun, Füleken, Rimaszombatban, Kőrösön, Szepsiben, Nagykaposon, Királyhelmecen, Tornalján, Somorján, Nagymegyeren, Bősön, Gútán, Ógyallán, Zselízen, Kolonban, Galántán és Dunaszerdahelyen folytatódik a gazdaság-, illetve vállalkozásfejlesztésről szóló párbeszéd, mert minél több vállalkozóhoz szeretnének eljutni, véleményüket kikérni.

Menyhárt József, az MKP országos elnöke kiemelte, a párt új vezérkara olyan felkészült szakemberekből álló csapat, amely több fontos területen akar dolgozni és bizonyítani. Hangsúlyozta: egyéb prioritásaik mellett a hazai magyar kis- és középvállalkozókról sem szabad megfeledkezni. Úgy véli, hogy csak gazdasági fejlesztésekkel érhető el az, hogy a fiataljaink idehaza akarjanak maradni, családot alapítani, illetve itt tudjanak boldogulni.

„Csak így érhető el az, hogy ők büszke és bátor építői legyenek szülőföldjüknek. Ha ugyanis mindezért most nem teszünk, akkor 15-20 év múlva már nem lesz kiért-miért küzdenünk. Akkor fiataljaink nem maradnak majd idehaza, nem mernek gyerekeket vállalni, s az óvodáinkban, iskoláinkban nem lesz elég gyermek. A mi feladatunk elérni azt, hogy ne távozzanak külföldre” – fogalmazott Menyhárt József.

Az MKP elnöke hangsúlyozta, a mai nap azért is nagyon fontos, mert végre kimondjuk: nem nyugodhatunk bele abba az áldatlan helyzetbe, hogy a magyarlakta déli térségek „elfelejtett”, leszakadó régiók legyenek.

„Ki kell törnünk ebből a helyzetből, ki kell húzni magunkat 27 év mocsarából, ki kell találnunk saját térségi gazdaságpolitikánkat! Párbeszédet kell folytatnunk egymással a lehetséges kitörési pontokról! Alanyi jogon, Szlovákia adófizető polgáraiként a jussunkat kell követelni a szlovák kormánytól! Fel kell emelni a szavunkat az ellen, hogy a déli régiókat ne szegényítse el, mert az asszimilációhoz, belső migrációhoz is vezethet. Gazdasági vonalon megerősödve, a saját anyanyelvünket, kultúránkat, identitásunkat megtartva merjünk magyarok maradni a Felvidéken!” – mondta Menyhárt József, egyúttal köszönetet mondott a magyar kormány újszerű, korszerű nemzetpolitikájáért és jelentős anyagi támogatásáért.

A rendezvényen bemutatkoztak a Baross Alapítvány kuratóriumi tagjai is, akik a következők: Mészáros Győző volt mezőgazdasági államtitkár, Lelkes Gábor, a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság elnöke, Komzsík Attila, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem volt dékánja és Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspök-helyettese.

Ezt követően Farkas Iván, a hajdani 18 tagú szerkesztőbizottság elnöke ismertette a hozzávetőleg egy évnyi munka után 2014 májusában bemutatott Baross Gábor Tervet, s örömét fejezte ki annak időszerűbbé tétele, felújítása és amiatt is, hogy az a magyar kormány támogatásának köszönhetően a megvalósíthatósági szakaszába ért. Hangsúlyozta: a gazdaságfejlesztési terveket minden dél-szlovákiai régióban a helyi viszonyok és igények figyelembe vételével kell megvalósítani. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy „Dél-Szlovákia 20 év alatt az ország leggazdagabb térségéből a legszegényebbé vált. A régió stratégiai fejlesztése és a Kárpát-medence gazdasági térségben gondolkodása azonban meghatározó változást hoz” – mondta, bízva a közös sikerben.

A fórum első részét követően Menyhárt József, Farkas Iván és Iván Tamás sajtótájékoztatón válaszolt az újságírói kérdésekre, majd zártkörű vállalkozói megbeszéléssel folytatódott a rendezvény. Egyebek mellett elhangzott, hogy a magyar kormány 2015-ben indította be gazdaságfejlesztési programját a Kárpát-medence határon túli, magyarlakta területein. Kárpátaljára eddig több mint 100 millió euró jutott erre a célra, a Vajdaságba pedig 210 millió euró érkezett. A Felvidékre tehát idén hozzávetőleg 5 milliárd forint jut, de további Magyarországról érkező pénzcsomagokra is kilátás van. Mivel a program célja a vidék fejlesztése, ezért Pozsony és Kassa vállalkozói nem pályázhatnak, de a 18 magyarlakta járásban élő és tevékenykedő vállalkozóknak zöldet adnak. Menyhárt József leszögezte: a bírálóbizottság – eddig még nem publikus – összetétele szavatolja azt, hogy a pályázatok elbírálása során pártpolitikától független döntések szülessenek.

Iván Tamás a Hírek.sk kérdésére elmondta: egy-egy projektre legfeljebb 15 ezer euró igényelhető, miközben minden pályázónak legalább 30 százalékos önrészt kell biztosítania. „A vonatkozó pályázatokat október elején írjuk majd ki, a futamidő pedig október 20-ig fog tartani. A pályázati kiírások kapcsán külön weboldalat hozunk létre, a részletekről, gyakorlati tudnivalókról pedig a médián keresztül időben értesítjük az érdeklődőket. Annyit azonban már most is elárulhatok, hogy az anyagi támogatás a kis- és középvállalkozásokhoz szükséges eszközök, gépi berendezések vásárlására fordítható” – fejtette ki.