Október 23. - Megemlékezés és ünnepi menet a Műegyetemnél
BUDAPEST. Mintegy ezer ember részvételével elindult az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett fáklyás menet hétfő délután Budapesten a Műegyetemtől.
A felvonulás résztvevői - sokan fáklyával és nemzeti színű zászlóval - az után indultak el a Műegyetem elől, hogy ott befejeződött az 1956. október 22-i nagygyűlésre emlékező rendezvény.
A Rákóczi Szövetség által szervezett hagyományos menet részvevői a Műegyetem rakpart - Szent Gellért tér - Döbrentei tér - Várkert rakpart - Ybl Miklós tér - Clark Ádám tér - Fő utca - Jégverem utca - Bem rakpart útvonalon jutnak el a Bem József térre.
A menetbe megemlékező beszéde után beállt Hende Csaba honvédelmi miniszter, és jelen volt Szőcs Géza korábbi kulturális államtitkár is.
Hende Csaba a Műegyetemen, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékünnepségén az alábbiakat mondta: "A szabadság azt jelenti, hogy kézbe vesszük az életünket, és magunk alakítjuk; 1956-ban a műegyetemi fiatalok a szabadság útját járták. 1956-ban ezeknek fiúknak és lányoknak köszönhetően megmozdult az ország, hogy visszahódítsa a szabadságot, és kezébe vegye a saját életét."
"Kalandunk a szabadsággal, a nagy közös utazás nem ért véget sem nekünk, sem Európa szerencsésebb felének" - fogalmazott a miniszter. Hangoztatta: ami most Európában történik, nem a pénzről, hanem a szabadságról szól.
Hende Csaba azt mondta: 1956-ban a Műegyetem falai közül indult el az a forradalom, amellyel újjászületett a magyar nemzet, "a nemzet, amely együtt kereste a szabadságot". "Ne feledjük soha ezt a pillanatot, a pillanatot, ami megmutatta, hogy összetartozunk. Összetartozunk, mert csak együtt lehetünk szabadok" - fogalmazott.
Péceli Gábor, az egyetem rektora az egyetemi autonómia fontosságát hangsúlyozta, ami - mondta - a szabadság alapvető eszköze. 1956-ban is az volt, és most, 56 évvel később is az kell hogy legyen - hangsúlyozta.
Hajtó Ödön, a Műegyetem 1956 Alapítvány elnöke beszédében azt mondta: a megemlékezés 1956 minden egyetemistájáról szól, akik megfogalmazták gondolataikat, majd október 22-én a Műegyetemen pontokba foglalták a konkrét követeléseiket.
Kovács András, a Műegyetem hallgatói képviseletének elnöke köszönetet mondott az 1956-os forradalom hőseinek, hogy "tettükkel megalapozták azt a szabadságot", amelynek következményeként a ma fiataljai szabadon járhatnak a világban, szabadon szólhatnak, és szabad választásokon vehetnek részt.
A felsőoktatás átalakítása kapcsán Kovács András azt mondta: nem tudnak olyan megoldásokat elfogadni, amelyekben csak a fiskális szempontok érvényesülnek, és amelyek nem veszik figyelembe a nemzet, s ezáltal a magyar ifjúság érdekeit.
A beszédeket követően koszorút helyezett el az egyetem hősi halottjainak emléktáblájánál többek között Hende Csaba, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Sólyom László volt köztársasági elnök, Tarlós István, Budapest főpolgármestere és Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke.
A Budapesti Műszaki Egyetem diákgyűlésén 56 évvel ezelőtt, 1956. október 22-én fogalmazták meg azt a 16 pontos kiáltványt, amely elindítója lett az október 23-i eseményeknek.
A Rákóczi Szövetség által szervezett hagyományos menet részvevői a Műegyetem rakpart - Szent Gellért tér - Döbrentei tér - Várkert rakpart - Ybl Miklós tér - Clark Ádám tér - Fő utca - Jégverem utca - Bem rakpart útvonalon jutnak el a Bem József térre.
A menetbe megemlékező beszéde után beállt Hende Csaba honvédelmi miniszter, és jelen volt Szőcs Géza korábbi kulturális államtitkár is.
Hende Csaba a Műegyetemen, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékünnepségén az alábbiakat mondta: "A szabadság azt jelenti, hogy kézbe vesszük az életünket, és magunk alakítjuk; 1956-ban a műegyetemi fiatalok a szabadság útját járták. 1956-ban ezeknek fiúknak és lányoknak köszönhetően megmozdult az ország, hogy visszahódítsa a szabadságot, és kezébe vegye a saját életét."
"Kalandunk a szabadsággal, a nagy közös utazás nem ért véget sem nekünk, sem Európa szerencsésebb felének" - fogalmazott a miniszter. Hangoztatta: ami most Európában történik, nem a pénzről, hanem a szabadságról szól.
Hende Csaba azt mondta: 1956-ban a Műegyetem falai közül indult el az a forradalom, amellyel újjászületett a magyar nemzet, "a nemzet, amely együtt kereste a szabadságot". "Ne feledjük soha ezt a pillanatot, a pillanatot, ami megmutatta, hogy összetartozunk. Összetartozunk, mert csak együtt lehetünk szabadok" - fogalmazott.
Péceli Gábor, az egyetem rektora az egyetemi autonómia fontosságát hangsúlyozta, ami - mondta - a szabadság alapvető eszköze. 1956-ban is az volt, és most, 56 évvel később is az kell hogy legyen - hangsúlyozta.
Hajtó Ödön, a Műegyetem 1956 Alapítvány elnöke beszédében azt mondta: a megemlékezés 1956 minden egyetemistájáról szól, akik megfogalmazták gondolataikat, majd október 22-én a Műegyetemen pontokba foglalták a konkrét követeléseiket.
Kovács András, a Műegyetem hallgatói képviseletének elnöke köszönetet mondott az 1956-os forradalom hőseinek, hogy "tettükkel megalapozták azt a szabadságot", amelynek következményeként a ma fiataljai szabadon járhatnak a világban, szabadon szólhatnak, és szabad választásokon vehetnek részt.
A felsőoktatás átalakítása kapcsán Kovács András azt mondta: nem tudnak olyan megoldásokat elfogadni, amelyekben csak a fiskális szempontok érvényesülnek, és amelyek nem veszik figyelembe a nemzet, s ezáltal a magyar ifjúság érdekeit.
A beszédeket követően koszorút helyezett el az egyetem hősi halottjainak emléktáblájánál többek között Hende Csaba, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Sólyom László volt köztársasági elnök, Tarlós István, Budapest főpolgármestere és Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke.
A Budapesti Műszaki Egyetem diákgyűlésén 56 évvel ezelőtt, 1956. október 22-én fogalmazták meg azt a 16 pontos kiáltványt, amely elindítója lett az október 23-i eseményeknek.
Forrás
MTI
