Oktatásügy: a szakmai, a civil szervezetek és a pártok ismét tanácskoztak

A pozitívumként értékelendő, oktatási együttműködést szolgáló újabb találkozón a házigazda Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségét (SZMPSZ) Jókai Tibor elnök, Vörös Mária alelnök és Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója, a Csemadokot Bárdos Gyula elnök, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségét Mézes Rudolf elnök és Takács Zsuzsa, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalát Tokár Géza szóvivő, a Magyar Közösség Pártját (MKP) Berényi József elnök, A. Szabó László oktatási és kulturális alelnök, valamint Szigeti László volt oktatási miniszter, OT-elnök, a Most-Híd vegyespártot pedig Solymos László alelnök, továbbá Érsek Árpád és Vörös Péter képviselte, jelent volt Vojtek Katalin, a petíciós bizottság tagja is.

Arról már korábban beszámoltunk: bár Juraj Draxler június 4-én az oktatásügyi minisztériumban fogadta az SZMPSZ küldöttségét, de elutasította azokat a magyar tannyelvű iskolákat érintő követeléseket, amelyeket a találkozó során a küldöttség terjesztett a tárcavezető elé. A szakmai szervezet egyrészt azt kérte: a szaktárca szüntesse meg a szeptembertől hatályos kerettanterv által előidézett azon aránytalanságot, hogy a magyar nyelvű általános iskolák alsó tagozatain jóval alacsonyabb (5 óra) lesz az anyanyelv oktatására megszabott óraszám, mint a szlovák intézményekben (9). Ugyanezt kérte a hazai civilek egy csoportja is. A Fibi Sándor, Vojtek Katalin és Filip Zacher nevével fémjelzett kezdeményezés szervezői ez ügyben több mint 26 ezer aláírással megtámogatott petícióval fordultak a minisztériumhoz.

A Pedagógusszövetség küldöttsége azt is szerette volna elérni, hogy szeptembertől ne lépjen érvénybe a közoktatási törvénynek az a rendelkezése, amely kötelező jelleggel minimális osztálylétszámokat (17) vezet be, s ezzel veszélybe sodorja a vidéki kis létszámú iskolákat. Ez az intézkedés száz szlovákiai magyar kisiskolát veszélyeztet, ami a 261 magyar oktatási intézmény több mint egyharmada. A tervezet jövő héten kerül a parlament elé második olvasatban.

A Pedagógusszövetség küldöttsége szakmai szempontokat szem előtt tartva magyarázta el, hogy mit miért helytelenítenek. Draxler azt állította, hogy az SZMPSZ a vonatkozó szabályozás előkészületi szakaszában nem véleményezte mindazt, ám ezt az állítást a pedagógusok tényekkel cáfolták. A tárcavezető ezt követően a civilek petícióját nehezményezte, amit politikai indíttatásúnak minősített. Végül leszögezte: az intézkedés szeptembertől mindenképp életbe lép. Az elkeserítően eredménytelenül végződő pozsonyi látogatás után, a tanév végének közeledtével az SZMPSZ szükségesnek tartotta az ügyben érintett szakmai és civil szervezetek, valamint az MKP és a Most-Híd összehívását.

„Miután öten csalódottan jöttünk ki a minisztertől, feltettük a kérdést: hogyan tovább szlovákiai magyar közoktatás, mi legyen a következő lépésünk. Arra jutottunk, hogy össze kell hívnunk az érintett felek újabb megbeszélését. Kedden tehát meghívó levelet küldtünk az MKP és a Híd, valamint a civil és szakmai szervezetek elnökének, hogy az oktatásügyi helyzet súlyosságára való tekintettel beszéljük meg a következő lépést. Egyrészt a miniszteri rendelettel szabályozott kerettantervvel kapcsolatban, másrészt a minimális osztálylétszámok bevezetése kapcsán, hiszen még nem tudhatjuk, hogy a második parlamenti olvasat kapcsán a képviselők jövő héten milyen döntést hoznak. Draxler miniszter ugyanis megerősítette, hogy a második olvasat kapcsán további módosítások várhatók“ – magyarázta a Hírek.sk-nak Jókai Tibor.

A dél-szlovákiai térségben nem csupán a magyar tannyelvű középiskolákra, hanem a szlovák tannyelvűekre is sanyarú sors vár, a Pedagógusszövetség tudomása szerint az ügyben érintett szlovák szakmai szervezetek mégis tétlenül figyelik a fejleményeket. “Persze, meglehet, hogy ezektől a szervezetektől, pedagógusoktól már a szlovák kormánypárti képviselők is kaptak bizonyos visszajelzéseket, ezért nagy érdeklődéssel várjuk a második olvasat tárgyalását, ami változásokhoz vezethet. Javasolták azon módosítással a törvény kiegészítését, hogy ha a diákok létszáma majd nem éri el a minimálisan megszabottat, ám az önkormányzatok rendelkeznek forrásokkal, amelyekből ki tudnák egészíteni az adott iskolák működéshez szükséges támogatását, akkor az iskolák a jövőben akár kisebb létszámal is működhetnek. Kérdés, hogy ez a javaslat bekerül-e majd, vagy sem...“ – fejtette ki portálunknak az SZMPSZ országos elnöke.

Jókai Tibor pozitívan értékelte a megfelelő légkörben zajló pénteki találkozó megvalósulását. „Szigorúan hangsúlyoztuk, hogy a következő lépéseinket csak széleskörű társadalmi összefogásban tudjuk elképzelni, mert csak ily´módon érhetünk el eredményt. Kimondtuk, hogy a jelenlevő szakmai és civil szervezetek, illetve pártok között egyformán kell szétosztani a feladatokat. El kell kerülni, hogy valamiféle versengés alakuljon ki az érintett felek között, csak a gyerekek érdekeit kell szem előtt tartanunk!“ – emelte ki.

Minden jelenlevő egyetértett abban, hogy hosszú távon beláthatatlan következménye lenne annak, ha az említett, diszkriminatív órakeret megmaradna, mert az a magyar gyerekek tudásának és iskoláinknak a leépüléséhez is vezetne. Megvitatták tehát, hogy a jövőben milyen szakmai és jogi lépéseket tehetnek majd, ez tehát egy rövidtávú cselekvési terv lenne.

"Úgy döntöttünk, hogy a találkozónknak 7-10 napon belül, tehát a parlamenti szavazás után folytatása lesz. Addig minden jelenlevő alaposan átgondolhatja a pénteki összejövetelünkön elhangzottakat és az esetleges törvénymódosításokat" - mondta Jókai Tibor, hozzátéve, arról is szó esett, hogy az égető gondokkal levélben forduljanak az Állami Tanfelügyelethez. "Válaszoljanak a kérdésünkre, hogy 5 órában miként is lehetne az anyanyelvi ismereteket megfelelőképpen elsajáttítatni a tanulókkal".

A jogi lépések kapcsán arról is szó volt, hogy bár az Alkotmányban szerepel a művelődéshez való jog, ám a hazai magyar gyermekeknek mégsincs joguk saját anyanyelvi ismereteinek a megfelelő szintű elsajátításához. "Jogászokkal kell megvizsgáltatnunk, hogy a bevezetésre kerülő hátrányos intézkedések nem alkotmányellenesek-e, érdemes-e beadvánnyal fordulnunk a bírósághoz. A parlamenti szavazás és a várható módosítások előtt tehát érdemi döntéseket még nem hozhattunk, a következő találkozón azonban már a meg kell fogalmazni a konkrét lépéseinket. Pénteken úgy tűnt, hogy az iskoláink jövője érdekében mi, mindnyájan tudunk közösen gondolkodni és fellépni“ - mondta portálunknak Jókai Tibor.