OECD-jelentés: kevesen rendelkeznek főiskolai végzettséggel Szlovákiában
Magasabb fokú szekundáris végzettséget 2014-ben Szlovákiában az adott korcsoport tagjainak 83 százaléka szerzett – derül ki az oktatási tárca Művelődéspolitikai Intézetének (IVP) összegzéséből, amely az Education at a Glance 2016 kiadványban összesíti az OECD-publikációkból kiválogatott oktatással összefüggő adatokat.
Szlovákia ugyancsak kitűnik a szakmai gyakorlattal párosuló szakképzettséget szerzők magas arányával. 2014-ben a beiratott 15-19 éves diákok általános oktatási programokban való részvétele 21, a szakmai programokban pedig 44 százalékos volt. Az OECD viszonylatában az elsőt illetően 35, a másikat illetően pedig 25 százalékos arányról beszélhetünk.
Ugyanakkor a terciáris, azaz főiskolai végzettséggel rendelkezők aránya Szlovákiában is alacsony, ám csaknem ugyanakkora, mint az OECD-hez tartozó országokban. Szlovákiában 2015-ben főiskolai végzettséggel a 25-64 év közti népesség 21 százaléka rendelkezett, míg az OECD-en belül ez az arány 35 százalékos volt. Jelenleg azonban az említett korú fiatalok 41 százaléka folytat felsőfokú tanulmányokat, míg az OECD-es átlag 45 százalék.
Az OECD-s publikáció azonban arra is rámutat, hogy közel minden 7. szlovákiai főiskolás külföldön tanul. Eközben új kulturális és személyes tapasztalatokat is szereznek, egyebek mellett a munkapiaci érvényesülés javítása érdekében. Szlovákia számára tehát az ún. agyelszívás jelenti az újabb kihívást, mert a sok saját diákjukat exportáló országokat saját tehetséges polgáraik elvesztése veszélyezteti.
Az OECD a pedagógusok oktatásának finanszírozásával és a pedagógusbérekkel is foglalkozik. 2013-ban az OECD-tagországok a primáris és a terciáris oktatásra átlagosan a GDP 5,2 százalékát költötték, míg Szlovákiában csupán 3,8 százalékot. Ez az adat magában foglalja a köz- és magánkiadásokat is. Ha csak az oktatással kapcsolatos közkiadásokat vesszük figyelembe, akkor megállapítható: 2013-ban az OECD viszonylatában az átlagosan a GDP 4,5, Szlovákiában pedig 3,4 százaléka volt.
Az eredmények a pedagógusok szerényebb jutalmazásával is összefüggnek. A hazai iskolák pedagógiai alkalmazottai az alacsonyabb fokú szekundáris oktatás terén 2014-ben a hasonló végzettségű alkalmazottak átlagos bérének 61 százalékában részesültek. Ezen adatot illetően az OECD tagországaiban Szlovákiától csak a Cseh Köztársaság volt rosszabb helyzetben (56 százalék). A vonatkozó OECD-es átlag 85 százalék volt. A pedagógusbérekkel kapcsolatos 2010-2014-es évre vonatkozó adatok egyúttal azt is jelzik, hogy az alacsonyabb szekundáris végzettségű, 15 éves szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógiai alkalmazottak táblázatokba foglalt bére az adott időszakban Magyarország után Szlovákiában emelkedett a legszembetűnőbben.
