Obama tanácstalan a külügyeket illetően?
WASHINGTON. Egyre élesebb támadásokat kap Barack Obama külpolitikája, mivel a kritikusok szerint a demokrata párti elnök semmiféle stratégiával nem rendelkezik, hogy az Egyesült Államoknak hogyan kellene viselkednie a 21. század második évtizedének megváltozott körülményei közepette.
Az utóbbi időszak botrányos eseményei és külföldi utazássorozatát követően az amerikai elnök két fontos kérdésre koncentrál ezen a nyáron: a bevándorlásra és a gazdaság helyzetére – írja a Washington Post. Ez a két terület azért különösen fontos, mivel alapjaiban határozhatják meg Obama második elnöki ciklusának sikerét vagy kudarcát.
A jövő évben úgynevezett félidős választások lesznek az Egyesült Államokban, amikor is újraválasztják a képviselőház összes tagját, valamint a szenátus egyharmadát. Az elnök korábban jelezte: az a célja, hogy 2014-ben a törvényhozás mindkét kamarája demokrata többségű legyen.
A gazdaság és a bevándorlás mellett az elnöknek a külpolitika területére is érdemes lenne összpontosítania, mivel egyre több támadás éri őt a republikánus ellenzék részéről e téren is. Bár Obama egyelőre nyugodt lehet, mivel támogatottsága és elutasítottsága hasonló szinten áll, még sok gondja származhat a pártjának abból, hogy Oszama bin Laden likvidálásán és az iraki kivonuláson kívül jelentős sikert nem tudott felmutatni.
Vajon Barack Obama rendelkezik-e megfelelő kormányzati eljárásrenddel, amikor a külpolitikai kérdésekkel foglalkozik, hogyan működik a fortélyos külpolitikai tervezés napjainkban a Fehér Házban? – tette föl a kérdést Taylor Dibbert, a The Commentator publicistája legfrissebb elemzésében. Úgy látja, hogy az amerikai elnök nem rendelkezik koherens stratégiával a külügyeket illetően. Bár a Bush-korszakban komoly problémák voltak a követendő stratégia kapcsán, akkor legalább voltak enyhén összefüggő elképzelések, hogy Amerikának hogyan kell közelítenie a világ többi része felé – hangsúlyozta a publicista.
Dibbert szerint úgy tűnik, Obama nem kíván ilyen korábbi elképzelés felé menni, mivel a háttérből vezetés egyáltalán nem tekinthető konkrét politikai irányvonalnak, sem stratégiának. A világ dolgaihoz egymással ellentétes fogalmak összekötésén keresztül próbál nyúlni, amelyet a történészek és a politikacsinálók nem igazán szeretnek – tette hozzá. Még Hillary Clinton is kevesebb naivitással és több pragmatizmussal viszonyulna a külügyi kérdésekhez, mint a mostani vezetés.
A publicista példaként hozta föl egyebek között Afrikát, ahol Kína óriási beruházásokat hajt végre, hogy magához kösse a térség országait, de Latin-Amerikát is teljesen elfelejtette az Obama-adminisztráció. „Ennél sokkal nyugtalanítóbb az, ahogyan a kormány a Közel-Kelettel és Dél-Ázsiával kapcsolatban viselkedik, a szó szoros értelemben semmilyen stratégia nincsen, ami az amerikai szempontokat érvényesítené.” A szíriai helyzet kapcsán is élesen bírálta a kabinetet Dibbert, mivel szerinte ott sem fedezhető fel semmilyen koherens elképzelés az irányvonalat illetően.
Mindezek alapján a szerző kiábrándítónak és aggasztónak nevezte azt, hogy Obama még három évig irányítani fogja az országot. A változásra nem sok esélyt lát, mivel John Kerry és Susan Rice sem bír akkora erővel, hogy stratégiai átalakulás következzen be. Mindezt tetézik az ország belső problémái, amelyek még több levegőt szívnak el a külpolitika elől – fűzte hozzá. A szakértő szerint az egyik legfőbb probléma, hogy éles ellentét mutatkozik az elnök fellengzős retorikája és annak konkrét politikai megvalósulása között. „Obama külpolitikája kevésbé lenne kiábrándító, ha az adminisztrációjának retorikája nem lenne ennyire messze a valóságtól” – zárul az elemzés.
A jövő évben úgynevezett félidős választások lesznek az Egyesült Államokban, amikor is újraválasztják a képviselőház összes tagját, valamint a szenátus egyharmadát. Az elnök korábban jelezte: az a célja, hogy 2014-ben a törvényhozás mindkét kamarája demokrata többségű legyen.
A gazdaság és a bevándorlás mellett az elnöknek a külpolitika területére is érdemes lenne összpontosítania, mivel egyre több támadás éri őt a republikánus ellenzék részéről e téren is. Bár Obama egyelőre nyugodt lehet, mivel támogatottsága és elutasítottsága hasonló szinten áll, még sok gondja származhat a pártjának abból, hogy Oszama bin Laden likvidálásán és az iraki kivonuláson kívül jelentős sikert nem tudott felmutatni.
Vajon Barack Obama rendelkezik-e megfelelő kormányzati eljárásrenddel, amikor a külpolitikai kérdésekkel foglalkozik, hogyan működik a fortélyos külpolitikai tervezés napjainkban a Fehér Házban? – tette föl a kérdést Taylor Dibbert, a The Commentator publicistája legfrissebb elemzésében. Úgy látja, hogy az amerikai elnök nem rendelkezik koherens stratégiával a külügyeket illetően. Bár a Bush-korszakban komoly problémák voltak a követendő stratégia kapcsán, akkor legalább voltak enyhén összefüggő elképzelések, hogy Amerikának hogyan kell közelítenie a világ többi része felé – hangsúlyozta a publicista.
Dibbert szerint úgy tűnik, Obama nem kíván ilyen korábbi elképzelés felé menni, mivel a háttérből vezetés egyáltalán nem tekinthető konkrét politikai irányvonalnak, sem stratégiának. A világ dolgaihoz egymással ellentétes fogalmak összekötésén keresztül próbál nyúlni, amelyet a történészek és a politikacsinálók nem igazán szeretnek – tette hozzá. Még Hillary Clinton is kevesebb naivitással és több pragmatizmussal viszonyulna a külügyi kérdésekhez, mint a mostani vezetés.
A publicista példaként hozta föl egyebek között Afrikát, ahol Kína óriási beruházásokat hajt végre, hogy magához kösse a térség országait, de Latin-Amerikát is teljesen elfelejtette az Obama-adminisztráció. „Ennél sokkal nyugtalanítóbb az, ahogyan a kormány a Közel-Kelettel és Dél-Ázsiával kapcsolatban viselkedik, a szó szoros értelemben semmilyen stratégia nincsen, ami az amerikai szempontokat érvényesítené.” A szíriai helyzet kapcsán is élesen bírálta a kabinetet Dibbert, mivel szerinte ott sem fedezhető fel semmilyen koherens elképzelés az irányvonalat illetően.
Mindezek alapján a szerző kiábrándítónak és aggasztónak nevezte azt, hogy Obama még három évig irányítani fogja az országot. A változásra nem sok esélyt lát, mivel John Kerry és Susan Rice sem bír akkora erővel, hogy stratégiai átalakulás következzen be. Mindezt tetézik az ország belső problémái, amelyek még több levegőt szívnak el a külpolitika elől – fűzte hozzá. A szakértő szerint az egyik legfőbb probléma, hogy éles ellentét mutatkozik az elnök fellengzős retorikája és annak konkrét politikai megvalósulása között. „Obama külpolitikája kevésbé lenne kiábrándító, ha az adminisztrációjának retorikája nem lenne ennyire messze a valóságtól” – zárul az elemzés.
Forrás
mno.hu, kitekinto.hu
