Obama kizárja a katonai beavatkozást Ukrajnában
WASHINGTON. Barack Obama amerikai elnök kizárta, hogy az Egyesült Államok bármiféle katonai beavatkozást hajtson végre Ukrajnában.
Egy kaliforniai televíziónak adott interjúban az elnök kijelentette: "úgy gondolom, még az ukránok is elismerik, hogy számunkra nem lenne helyes lépés katonailag összetűzni Oroszországgal, és ez nem lenne jó Ukrajnának sem".
Obama hangoztatta, hogy diplomáciai téren viszont Washington mindent megtesz annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra krími politikájának megváltoztatása érdekében. Az Egyesült Államok egy szilárd nemzetközi koalíció kialakításán dolgozik, amely "világos üzenetet fog küldeni" Moszkvának - fogalmazott az elnök az NBC hálózathoz tartozó, San Diegó-i KNSD csatornának nyilatkozva.
Az Egyesült Államok - az Európai Unióhoz hasonlóan - szankciókkal sújtotta Oroszországot. Obama most úgy fogalmazott, hogy folyamatosan növelni kívánják a nyomást Moszkvára, hiszen az nem torpant meg a Krím magához ragadásának folyamatával.
Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkár egy szerdai washingtoni beszédben pedig arra figyelmeztetett, hogy Oroszország terjeszkedése Ukrajnában a legnagyobb fenyegetés Európa biztonságára és stabilitására a hidegháború óta. A főtitkár kiemelte: "Az ukrán fejlemények kijózanító erővel intenek arra, hogy Európa biztonságát nem lehet biztosra venni... Számolnunk kell az orosz agresszió hosszú távú stratégiai hatásával biztonságunkra."
Oroszország az ENSZ-beli együttműködés nehezítésével fenyegetőzik
Éles szóváltás zajlott le az ENSZ Biztonsági Tanácsában szerdán az amerikai és az orosz nagykövet között: Samantha Power lopáshoz hasonlította az Ukrajna részét képező Krím térségének Oroszország általi bekebelezését, mire Vitalij Csurkin azzal fenyegetőzött, hogy Moszkva más nemzetközi ügyekben sem fog együttműködni az Egyesült Államokkal.
A BT három hét alatt immár nyolcadszor foglalkozott az ukrán válsággal, ami megfigyelők szerint része a Moszkvára a Krímmel történtek miatt gyakorolt nemzetközi nyomásnak.
Az Oroszországot képviselő Csurkin a vitában azt hangoztatta, hogy a Krím orosznak nyilvánításáról szóló szerződés nem mond ellent a nemzetközi jog szabályainak. Az amerikai Power viszont lopáshoz hasonlította a Krím elcsatolását, és további nemzetközi szankciókat vetített előre Moszkva ellen.
Csurkin az országa elleni sértésnek minősítette Power szavait, és elfogadhatatlannak nevezte azokat. "Ha az Egyesült Államok küldöttsége együttműködést remél tőlünk a Biztonsági Tanácsban más témákban, Power asszonynak meg kell értenie ezt" - tette hozzá.
A gyakorlatban az ENSZ BT tehetetlen Oroszországgal szemben, hiszen Moszkva vétójoggal rendelkezik a testületben.
Felszólalt a vitában Ivan Simonovic, az ENSZ emberi jogi kérdésekért felelős főtitkárhelyettese is. Õ a krími etnikai kisebbségek, különösen a tatárok sorsa miatti aggodalmának adott hangot. Simonovic álláspontját Csurkin egyoldalúnak nevezte, és kijelentette, hogy a Krímben orvlövészek bevetésével több provokációs kísérletre is sor került.
Az orosz duma jóváhagyta a Krím félsziget csatlakozását
Jóváhagyta a Krím félsziget és Szevasztopol városának az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásáról szóló megállapodást és a területek új jogi alanyként befogadásáról szóló alkotmányos törvényt csütörtöki rendkívüli ülésén az orosz törvényhozás alsóháza.
A 450 fős duma elsöprő többséggel szavazta meg a dokumentumokat. 443 képviselő szavazott igennel, 1 képviselő tartózkodott a Moszkvában "államközinek" nevezett, kedden aláírt megállapodás elfogadásakor. A szakadár Krími Köztársaság és Szevasztopol szövetségi szintű városként való befogadásához szükséges orosz alkotmánytörvény módosítására 444-en mondtak igent, egy képviselő nemmel szavazott az orosz parlament alsóházában.
Obama hangoztatta, hogy diplomáciai téren viszont Washington mindent megtesz annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra krími politikájának megváltoztatása érdekében. Az Egyesült Államok egy szilárd nemzetközi koalíció kialakításán dolgozik, amely "világos üzenetet fog küldeni" Moszkvának - fogalmazott az elnök az NBC hálózathoz tartozó, San Diegó-i KNSD csatornának nyilatkozva.
Az Egyesült Államok - az Európai Unióhoz hasonlóan - szankciókkal sújtotta Oroszországot. Obama most úgy fogalmazott, hogy folyamatosan növelni kívánják a nyomást Moszkvára, hiszen az nem torpant meg a Krím magához ragadásának folyamatával.
Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkár egy szerdai washingtoni beszédben pedig arra figyelmeztetett, hogy Oroszország terjeszkedése Ukrajnában a legnagyobb fenyegetés Európa biztonságára és stabilitására a hidegháború óta. A főtitkár kiemelte: "Az ukrán fejlemények kijózanító erővel intenek arra, hogy Európa biztonságát nem lehet biztosra venni... Számolnunk kell az orosz agresszió hosszú távú stratégiai hatásával biztonságunkra."
Oroszország az ENSZ-beli együttműködés nehezítésével fenyegetőzik
Éles szóváltás zajlott le az ENSZ Biztonsági Tanácsában szerdán az amerikai és az orosz nagykövet között: Samantha Power lopáshoz hasonlította az Ukrajna részét képező Krím térségének Oroszország általi bekebelezését, mire Vitalij Csurkin azzal fenyegetőzött, hogy Moszkva más nemzetközi ügyekben sem fog együttműködni az Egyesült Államokkal.
A BT három hét alatt immár nyolcadszor foglalkozott az ukrán válsággal, ami megfigyelők szerint része a Moszkvára a Krímmel történtek miatt gyakorolt nemzetközi nyomásnak.
Az Oroszországot képviselő Csurkin a vitában azt hangoztatta, hogy a Krím orosznak nyilvánításáról szóló szerződés nem mond ellent a nemzetközi jog szabályainak. Az amerikai Power viszont lopáshoz hasonlította a Krím elcsatolását, és további nemzetközi szankciókat vetített előre Moszkva ellen.
Csurkin az országa elleni sértésnek minősítette Power szavait, és elfogadhatatlannak nevezte azokat. "Ha az Egyesült Államok küldöttsége együttműködést remél tőlünk a Biztonsági Tanácsban más témákban, Power asszonynak meg kell értenie ezt" - tette hozzá.
A gyakorlatban az ENSZ BT tehetetlen Oroszországgal szemben, hiszen Moszkva vétójoggal rendelkezik a testületben.
Felszólalt a vitában Ivan Simonovic, az ENSZ emberi jogi kérdésekért felelős főtitkárhelyettese is. Õ a krími etnikai kisebbségek, különösen a tatárok sorsa miatti aggodalmának adott hangot. Simonovic álláspontját Csurkin egyoldalúnak nevezte, és kijelentette, hogy a Krímben orvlövészek bevetésével több provokációs kísérletre is sor került.
Az orosz duma jóváhagyta a Krím félsziget csatlakozását
Jóváhagyta a Krím félsziget és Szevasztopol városának az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásáról szóló megállapodást és a területek új jogi alanyként befogadásáról szóló alkotmányos törvényt csütörtöki rendkívüli ülésén az orosz törvényhozás alsóháza.
A 450 fős duma elsöprő többséggel szavazta meg a dokumentumokat. 443 képviselő szavazott igennel, 1 képviselő tartózkodott a Moszkvában "államközinek" nevezett, kedden aláírt megállapodás elfogadásakor. A szakadár Krími Köztársaság és Szevasztopol szövetségi szintű városként való befogadásához szükséges orosz alkotmánytörvény módosítására 444-en mondtak igent, egy képviselő nemmel szavazott az orosz parlament alsóházában.
Forrás
MTI
