Obama és Merkel Moszkvát hibáztatta az erőszakért
WASHINGTON. Barack Obama amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár csütörtöki telefonbeszélgetésükben egyetértett abban, hogy Oroszország felelős a kelet-ukrajnai erőszakért.
Ezt az amerikai elnök közölte a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján. Rámutatott, hogy Oroszország ukrajnai beavatkozása következtében már annyira elszigetelődött, mint a hidegháború óta soha, és arra figyelmeztette Moszkvát, hogy a "folytatódó behatolásért" további árat kell majd fizetnie. Elmondta, Amerika és szövetségesei mérlegelni fogják a szankciók kiterjesztését.
Az elnök hangsúlyozta, hogy az ukrán válságnak nincs katonai megoldása. Álláspontja szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök elszalasztotta azokat az alkalmakat, amikor lehetőség volt a krízis diplomáciai úton történő rendezésére.
Obama bejelentette, hogy szeptemberben a Fehér Házban fogadja Petro Porosenko ukrán elnököt. Közölte, hogy a küszöbön álló, jövő heti észtországi látogatásán és az észak-atlanti szövetségnek a szeptember 4-én és 5-én Walesben megrendezendő csúcstalálkozóján meg fogja erősíteni az Egyesült Államoknak a NATO-szövetségesek biztonsága melletti rendíthetetlen elkötelezettségét.
Az elnök elismerte, hogy az Egyesült Államoknak még nincs stratégiája az Irak és Szíria jelentős területeit az ellenőrzése alá vonó Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista erővel szemben. Ezzel lehűtötte az azzal kapcsolatos várakozásokat, hogy szíriai területen is hamarosan elrendeli az IÁ-célpontok elleni légicsapásokat. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy fő prioritásnak tartja az IÁ iraki térnyerésének visszaszorítását.
Barack Obama hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a terrorszervezet ellen létrejöjjön egy regionális koalíció. Bejelentette, hogy ennek elősegítése érdekében a térségbe küldi tárgyalni John Kerry külügyminisztert. Egyúttal ígéretet tett arra, hogy az IÁ elleni katonai fellépés ügyében konzultálni fog a kongresszussal, amelynek tagjai a nyári szünet után, szeptemberben térnek vissza Washingtonba.
Ismét elmondta, hogy az IÁ okozta válságot nem lehet pusztán katonai eszközökkel megoldani, és hangsúlyozta annak fontosságát, hogy olyan kormány alakuljon meg Bagdadban, amely nem kirekesztő.
A sajtótájékoztatót követően Obama tanácskozásra vonult vissza nemzetbiztonsági kabinetjének tagjaival.
Washington újabb szankciókat helyezett kilátásba Moszkvával szemben
Az Egyesült Államok kész további szankciókat bevezetni Oroszország ellen, mivel beavatkozott a kelet-ukrajnai harcokba a Moszkvához húzó szakadárok oldalán - közölte csütörtökön Washingtonban Jen Psaki, az amerikai külügyminisztérium szóvivője.
Psaki szerint Washington több rendelkezésére álló lehetőséget mérlegel, amelyek közül a gazdasági büntetőintézkedések jelentik "a leghatásosabb eszközt, a legjobb eszközt".
"A katonai megoldás szerintünk nem a megfelelő megközelítés" - hangoztatta a külügyi szóvivő, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok kormánya ehelyett inkább olyan eszközöket mérlegel, amelyek elvezetnek a diplomáciai megoldáshoz.
"Nyilvánvaló, hogy Oroszország nemcsak megerősítette kelet-ukrajnai jelenlétét, de harci alakulatokkal, páncélozott járművekkel, föld-levegő rendszerekkel közvetlenül be is avatkozott, aktívan harcol az ukrán erőkkel és közvetlen támogatás nyújt a szakadár megbízottjainak és a zsoldosoknak" - mondta Jen Psaki.
Mint mondta, az Egyesült Államok Oroszország fokozódó agressziójának tanúja Ukrajnában. Kitért rá, hogy Washington több európai kormányhoz hasonlóan halált nem okozó katonai eszközökkel támogatja Kijevet.
A Krím félsziget orosz elcsatolását követően az Egyesült Államok és európai szövetségesei több lépésben szankciókat vezettek be Moszkva ellen, amelyek egyebek között korlátozták a szénhidrogén-kiviteltől függő Oroszországnak a nyugati pénzeszközökhöz és a modern olajipari berendezésekhez való hozzáférését.
Az elnök hangsúlyozta, hogy az ukrán válságnak nincs katonai megoldása. Álláspontja szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök elszalasztotta azokat az alkalmakat, amikor lehetőség volt a krízis diplomáciai úton történő rendezésére.
Obama bejelentette, hogy szeptemberben a Fehér Házban fogadja Petro Porosenko ukrán elnököt. Közölte, hogy a küszöbön álló, jövő heti észtországi látogatásán és az észak-atlanti szövetségnek a szeptember 4-én és 5-én Walesben megrendezendő csúcstalálkozóján meg fogja erősíteni az Egyesült Államoknak a NATO-szövetségesek biztonsága melletti rendíthetetlen elkötelezettségét.
Az elnök elismerte, hogy az Egyesült Államoknak még nincs stratégiája az Irak és Szíria jelentős területeit az ellenőrzése alá vonó Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista erővel szemben. Ezzel lehűtötte az azzal kapcsolatos várakozásokat, hogy szíriai területen is hamarosan elrendeli az IÁ-célpontok elleni légicsapásokat. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy fő prioritásnak tartja az IÁ iraki térnyerésének visszaszorítását.
Barack Obama hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a terrorszervezet ellen létrejöjjön egy regionális koalíció. Bejelentette, hogy ennek elősegítése érdekében a térségbe küldi tárgyalni John Kerry külügyminisztert. Egyúttal ígéretet tett arra, hogy az IÁ elleni katonai fellépés ügyében konzultálni fog a kongresszussal, amelynek tagjai a nyári szünet után, szeptemberben térnek vissza Washingtonba.
Ismét elmondta, hogy az IÁ okozta válságot nem lehet pusztán katonai eszközökkel megoldani, és hangsúlyozta annak fontosságát, hogy olyan kormány alakuljon meg Bagdadban, amely nem kirekesztő.
A sajtótájékoztatót követően Obama tanácskozásra vonult vissza nemzetbiztonsági kabinetjének tagjaival.
Washington újabb szankciókat helyezett kilátásba Moszkvával szemben
Az Egyesült Államok kész további szankciókat bevezetni Oroszország ellen, mivel beavatkozott a kelet-ukrajnai harcokba a Moszkvához húzó szakadárok oldalán - közölte csütörtökön Washingtonban Jen Psaki, az amerikai külügyminisztérium szóvivője.
Psaki szerint Washington több rendelkezésére álló lehetőséget mérlegel, amelyek közül a gazdasági büntetőintézkedések jelentik "a leghatásosabb eszközt, a legjobb eszközt".
"A katonai megoldás szerintünk nem a megfelelő megközelítés" - hangoztatta a külügyi szóvivő, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok kormánya ehelyett inkább olyan eszközöket mérlegel, amelyek elvezetnek a diplomáciai megoldáshoz.
"Nyilvánvaló, hogy Oroszország nemcsak megerősítette kelet-ukrajnai jelenlétét, de harci alakulatokkal, páncélozott járművekkel, föld-levegő rendszerekkel közvetlenül be is avatkozott, aktívan harcol az ukrán erőkkel és közvetlen támogatás nyújt a szakadár megbízottjainak és a zsoldosoknak" - mondta Jen Psaki.
Mint mondta, az Egyesült Államok Oroszország fokozódó agressziójának tanúja Ukrajnában. Kitért rá, hogy Washington több európai kormányhoz hasonlóan halált nem okozó katonai eszközökkel támogatja Kijevet.
A Krím félsziget orosz elcsatolását követően az Egyesült Államok és európai szövetségesei több lépésben szankciókat vezettek be Moszkva ellen, amelyek egyebek között korlátozták a szénhidrogén-kiviteltől függő Oroszországnak a nyugati pénzeszközökhöz és a modern olajipari berendezésekhez való hozzáférését.
Forrás
MTI
