Obama: A tervezettnél több amerikai katona marad Afganisztánban
Az eredeti tervek szerint az év végéig 5500 főre csökkent volna az Afganisztánban szolgálatot teljesítő amerikai katonák létszáma, az elnök azonban úgy döntött, 2017 elejéig 8400 katona marad az ázsiai országban. Az Egyesült Államok jelenleg 9800 katonát állomásoztat Afganisztánban.
Rövid nyilatkozatában az elnök leszögezte: Afganisztánban változatlanul rendkívül ingatag a biztonsági helyzet, a tálibok változatlanul fenyegetést jelentenek, néhány vidéken még meg is erősödtek. "Ez a helyes döntés" - szögezte le az elnök.
Hozzátette: "országunk nemzetbiztonsági érdeke, hogy afgán partnereinknek a legjobb lehetőségeket adjuk meg sikerük érdekében".
Obama emlékeztetett, hogy Afganisztán a világ egyik legszegényebb országa. "Időbe telik még, amíg megteremtik maguknak azt az alapvető katonai képességet, amit mi néha magától értetődőnek tartunk. Tekintettel az óriási kihívásokra, amelyekkel szembe kell néznie, az afgán népnek még sok évig szüksége lesz - az Egyesült Államok vezetésével - a világ támogatására" - hangsúlyozta az elnök.
Obama hangsúlyozta, hogy elnöksége idején véget vetett az Egyesült Államok harci tevékenységének Irakban és Afganisztánban, az utóbbi országban maradó csapatok feladata pedig továbbra sem a harci cselekményekben való részvétel lesz, hanem az afgán rendőrség és katonaság kiképzése, tanácsadás és a terrorellenes küzdelem támogatása a tálibok és más terrorista csoportok ellen.
Az amerikai elnök bejelentését szinte azonnal üdvözölte John McCain republikánus szenátor.
Obama csütörtökön Lengyelországba utazik a NATO varsói csúcsértekezletére, ahol előzetes információk szerint arra ösztökéli majd Washintgon partnereit, hogy vállaljanak nagyobb szerepet Afganisztán stabilizálásában.
Kerry több amerikai katonai segítséget ígért Grúziának
Több amerikai katonai segítséget ígért szerdán John Kerry a volt szovjet tagköztársaságnak, Grúziának mindössze néhány nappal a varsói NATO-csúcsot megelőzően, amelynek középpontjában az Oroszország jelentette fenyegetés áll.
Az amerikai külügyi tárca vezetőjeként Kerry először látogatott Grúziába, ahol Giorgi Margvelasvili grúz miniszterelnökkel közösen aláírták a megállapodásról szóló memorandumot, amelyben Washington elkötelezte magát a grúz védelmi képességek fokozása mellett a kaukázusi országot érő potenciális fenyegetésekkel szemben.
A dokumentumban foglaltak szerint Washington és Tbiliszi szorosabban együttműködik katonai és biztonsági területen, fokozzák az információk megosztásának mértékét, és az Egyesült Államok segíti a grúz védelmi kapacitások megerősítését, beleértve a harckészültség javítását és a katonai közbeszerzések támogatását.
"Elfogadhatatlan a grúz terület egyes részeinek Oroszország általi elfoglalása és militarizációja" - mondta Kerry. "Arra szólítjuk fel Moszkvát, hogy tartsa be a 2008-as fegyverszüneti megállapodás előírásait" - tette hozzá.
Grúzia, amelyet stratégiailag jelentős olaj- és gázvezetékek szelnek át, 2008-ban rövid ideig háborút vívott Oroszországgal, amely támogatta Dél-Oszétia és Abházia szakadár törekvéseit. A grúz vezetés 2008 nyarán offenzívát indított Dél-Oszétia visszafoglalására, amire válaszul orosz csapatok nyomultak be a területre, s utána mélyen Grúziába is, de onnan később kivonultak. Moszkva később elismerte a két oroszbarát, grúz térség függetlenségét.
Grúzia, illetve olyan korábbi szovjet tagköztársaságok, mint Moldova vagy Ukrajna, a balti államokkal együtt egyre inkább fenyegetve érzik magukat Oroszország miatt. Főként azután nőtt az aggodalom Európa keleti részén és a Kaukázus országaiban, miután 2014 márciusában a Kreml Oroszországhoz csatolta a Krím félszigetet, majd tavaly légicsapásokba kezdett Szíriában.
Moszkva többször is azt hangoztatta, hogy ezek nem megalapozott, hanem az "oroszellenes hisztéria" keltette félelmek.
Az amerikai külügyminiszter csütörtökön Ukrajnába látogat, ahonnan a Varsóban pénteken kezdődő NATO-csúcstalálkozóra utazik.
