Nyugat-balkáni konferencia - Főszerepben a menekültválság

Sebastian Kurz szerint az egyoldalú lépések "nem fognak működni, és mindenekelőtt még veszélyeztetik is a nyitott határok európai elvét".

"Biztosan központi feladat lesz a külső határaink hatékonyabb védelme" - hangoztatta az Európai Bizottság bővítési felelőse, a konferencia résztvevői előtt beszélve. Johannes Hahn azt is elmondta, hogy újra beszélni kell majd a bevándorlóknak a tagállamok közötti jobb elosztását célzó kvótarendszer ügyéről. "Azt remélem, hogy a legújabb fejlemények tükrében most már mind a 28 tagállam kész lesz ebben megállapodni" - tette hozzá.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter hasonló véleményének adott hangot. Kijelentette, hogy a menekültek igazságos elosztására van szükség a válság által leginkább érintett országok tehermentesítéséhez, s hangsúlyozta, hogy Németország pénzügyi segítséget nyújt a nyugat-balkáni országoknak a migrációs válság kezeléséhez.

A német diplomácia vezetője a konferencián elmondott beszédében kiemelte: Berlinben tudják, hogy a térségén átvonuló menekültek nagy száma súlyos teher a közigazgatási rendszer, a közlekedési hálózat és a helyi közösségek számára. Bejelentette, Németország egymillió euró azonnali pénzügyi támogatást nyújt a térség országainak, ebből 600 ezer eurót Szerbiának és Macedóniának. A pénzből élelmiszert és tisztasági csomagokat vásárolnak a menekülteknek, és javítják egészségügyi ellátásuk körülményeit.

Steinmeier az Európai Unióban kialakult menekültügyi helyzetről vallott német kormányzati nézeteket összefoglalva kijelentette: "emberségesen kell bánni a menekültekkel, akárhová vezet is az útjuk", és ki kell dolgozni egy közös európai menekültügyi politikát. Ehhez "a dublini rendszer reformjára van szükség, hogy méltányosan oszthassuk el a menekülteket az EU-ban". Továbbá megállapodásra kell jutni abban, hogy biztonságos származási országnak tekintendő valamennyi állam, amely megfelel az uniós tagjelöltekkel szemben támasztott követelményeknek - fejtette ki Frank-Walter Steinmeier, aki sajtótájékoztatóján elmondta: "nem gondoljuk, hogy határkerítések megoldják a migráció témáját".

Az osztrák kancellár beszédében az embercsempészek elleni küzdelmet szorgalmazta. Werner Faymann hangsúlyozta: "közös kötelességünk, hogy tegyünk azok ellen, akik hasznot húznak mások szenvedéséből". A kancellár igazságos menekültelosztást, uniós kvótát és az uniós határok védelmét sürgette.

Vesna Pusiæ horvát külügyminiszter arról beszélt, hogy az Európai Uniónak azokban az országokban kell kezelnie a menekültproblémát, amelyekben az jelenleg létezik, ha már ott nem tudja, ahonnét valójában ered. A tárcavezető szerint az EU-nak szakértőket, tudást, továbbá humán és pénzügyi támogatást kell küldeni ezekbe az országokba, Görögországba, Macedóniába és Szerbiába.

Kijelentette, hogy Horvátország nem kíván falakat építeni, amennyiben a migránsok arra felé vennék az irányt. Azokról, akik pedig ezt teszik, "semmi jót nem gondol". Országa felkészülten várja a menekülteket, akiknek az úti célja inkább Németország és Svédország - mondta, majd hozzátette: a megoldás pedig nem az, hogy ezeket az embereket különböző országokon keresztül engedjük eljutni a végcéljukig, csak azért, hogy a probléma másokra háruljon át.

Az Európai Uniót a szerb és a macedón külügyminiszter is cselekvésre szólította fel a menekültválság kezelése érdekében. A két ország a menekültáradat által leginkább sújtott tranzitországok között van. A nyugat-balkáni útvonalat választó menekültek tízezrei vonulnak át Szerbián és Macedónián útban Nyugat felé.

"A legnagyobb menekültválsággal állunk szemben a második világháború óta" - jelentette ki sajtótájékoztatóján Ivica Daèiæ szerb külügyminiszter. "Úgy gondolom, az Európai Uniónak elő kellene állnia egy cselekvési tervvel, és fel kellene kérnie minket az ahhoz való csatlakozásra".

Nikola Poposzki, a macedón diplomácia vezetője megjegyezte, hogy országa rendkívül sajátos problémával áll szemben, a menekültek többsége ugyanis EU-tagországok felől érkezik Macedóniába. Elmondta, az utóbbi időben naponta mintegy négyezer ember lépte át illegálisan az ország határát, s ez a szám az előrejelzések szerint a következő időszakban is csak háromezerre fog csökkeni. "Senki nem ringhatja magát abban az illúzióban, hogy európai válasz nélkül megoldható ez a válság" - mondta a külügyminiszter.

A konferencián elfogadtak egy hatszázmillió eurós csomagot, amellyel a tervek szerint energetikai, közúti és vasúti fejlesztéseket valósítanak meg a balkáni államokban. Ebből az összegből összesen tíz projektet támogatnak, köztük a Ništől Pristinán át egészen az albániai Durresig haladó autópálya építését, valamint a Belgrád és Szarajevó közötti vasútvonal felújítását. A hatszázmillió eurós összeg kétszázmillió euró uniós és négyszázmillió euró egyéb intézményi támogatásból áll össze.

A bécsi Nyugat-Balkán konferencián a térség országainak kormányképviselői mellett Angela Merkel német kancellár, Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője és osztrák állami vezetők is részt vettek. A tanácskozáson egyebek mellett a menekültkérdésről, a szélsőségesek elleni küzdelemről és a nyugat-balkáni államok uniós integrációjáról esett szó.