Nyílt vitát sürgetett a kommunista múlttal kapcsolatos felelősségről a német "Stasi-hivatal" elnöke
A hatóság élére a közelmúltban kinevezett volt NDK-beli polgárjogi aktivista, Roland Jahn egy interjúban úgy vélekedett: sokan nem értik, hogy még az alkalmazkodással is segítették az egykori diktatúra stabilizálódását. Az alkalmazkodásnak - mint fogalmazott - ára volt, amelyet többnyire másoknak kellett megfizetniük.
Az akkori NDK-s hatóságok által üldözött, 57 éves Roland Jahn Marianne Birthlert váltotta fel az egyesülés után Helmut Kohl volt kancellár által létrehozott hivatal élén. A tavalyi elnökválasztáson is eséllyel induló, volt evangélikus lelkész, Joachim Gauck, valamint Birthler után ő a Stasi iratait kezelő hatóság harmadik elnöke.
Roland Jahn állást foglalt amellett, hogy az újrakezdést azok számára is biztosítani kell, akik a kommunista diktatúra idején a hatalmi apparátus részesei voltak. Ugyanakkor annak a nézetnek adott hangot, hogy ezeknek az embereknek előbb szembe kell nézniük saját múltjukkal, akkori magatartásukkal, illetve felelősségükkel. Nézete szerint ezt kevesen teszik meg.
Jahn közölte: információi szerint az egykori keletnémet állambiztonsági minisztérium hivatalos munkatársai közül 47 a jelenlegi, az ő vezetése alatt álló szövetségi hivatalban áll alkalmazásban. Bejelentette: vizsgálatot indít az ezzel kapcsolatos munkajogi lehetőségek tisztázására, és valamennyi érintettel beszélni kíván. A legfontosabb számára a hivatal hitelessége - hangsúlyozta Roland Jahn.
A legtöbben közülük - mint elmondta - biztonsági őrként dolgoznak. "Ha egy Stasi-áldozat felkeresi a hivatalt, a bejáratnál egy volt Stasi-alkalmazottal találkozhat" - fogalmazott Jahn, megismételve azt a korábbi kijelentését, amely szerint "minden ilyen személy foglalkoztatása az áldozatok arcul csapását jelenti."
Öt éve Németországban nagy felháborodást keltett a die Welt konzervatív napilap információja, miszerint a Stasi-múlt kutatásában Stasi-munkatárs vesznek részt. Akkor több mint ötven korábbi keletnémet állambiztonsági, illetve hírszerzési alkalmazottat foglalkoztatott a kommunista állambiztonság tevékenységét dokumentáló és kutató hivatal. Közülük tizenegy személy annak idején a keletnémet állambiztonsági minisztérium főmunkatársa volt, míg negyvenegyen a Stasi úgynevezett megfigyelő részlegében teljesítettek szolgálatot.
Az ügyben megszólaltak a hivatal korábbi és aktuális vezetői is. A die Welt állítását egyikük sem cáfolta. Joachim Gauck volt hivatali vezető védelmébe vette a korábbi keletnémet kommunista állambiztonsági alkalmazottak foglalkoztatását, mondván, szükségük volt "ilyen bennfentesekre" a felderítő munka érdekében. Közöttük - tette hozzá - többen voltak olyanok, akik segítették az akkori ellenzékieket, s közvetlen környezetükben gyűlölték őket.
A német parlamenti pártok többsége 2006-ban elítélte a korábbi Stasi-alkalmazottak jelenlegi foglalkoztatását. A konzervatív CDU egyik illetékese megengedhetetlennek nevezte, hogy tizenhat évvel a német egység helyreállítása után korábbi Stasi-alkalmazottak dolgozzanak egy olyan hivatalnál, amelynek legfőbb feladata épp a Stasi bűncselekményeinek felderítése.
