Nyílt vita a cseh szociáldemokratáknál a párt további irányvonaláról
Míg Milan Chovanec, a párt első alelnöke, belügyminiszter vasárnap azt mondta, segítene a szociáldemokratáknak, ha rendeznék viszonyukat Miloš Zeman államfővel, és közelebb kerülnének annak politikai irányvonalához, Bohuslav Sobotka pártelnök-kormányfő ezt hétfőn elutasította.
"Ha Miloš Zeman nézeteit figyelem, akkor ő az utóbbi években távolodik a baloldali és a szociáldemokrata nézetektől. Nem hiszem, hogy ha közelebb kerülnénk Miloš Zeman nézeteihez, azzal új választókat tudnánk szerezni" - mondta Bohuslav Sobotka abban az interjúban, amelyet hétfőn közölt a Právo című cseh baloldali napilap.
Álláspontjának bizonyítására a kormányfő-pártelnök rámutatott: a választásokon olyan ismert szociáldemokrata politikusok vallottak kudarcot, mint Michal Hašek dél-morvaországi elöljáró vagy Zdenek Skromach, a szenátus alelnöke, akik nyilvánvalóan nagyon közel állnak Miloš Zemanhoz. A pártelnök szerint az egyetlen helyes út új témákkal megnyerni a fiatal választókat a ÈSSD számára, és javítani a jelöltek kiválasztásán.
Bohuslav Sobotka szavaira Jirí Ovèáèek elnöki szóvivő hamarosan reagált. "A ÈSSD skizofréniában szenved. Milan Chovanec felszólította a pártot, hogy térjen vissza Zemanhoz, mire Bohuslav Sobotka rémületében azonnal keresztet vetett. Ki fogja meggyógyítani a pártot?" - írta az elnöki szóvivő a Twitter közösségi portálon megjelent bejegyzésében.
Miloš Zeman jelenlegi államfő a kilencvenes évek végén választást nyert a szociáldemokratákkal, és négy évig kormányfő volt, majd önként távozott a párt éléről. 2006-ban megpályázta az államfői tisztséget, de győzelmét a ÈSSD egyik szárnya, amelyhez akkor Bohuslav Sobotka is tartozott, megakadályozta. Zeman ezért később kilépett a ÈSSD-ből, és ma is komoly feszültség van közte és Sobotka között. A ÈSSD pedig megosztott, egy jelentős része továbbra is inkább Zeman híve, ami nehezíti Sobotka helyzetét.
Zeman a Csehországban 2013-ban rendezett első közvetlen elnökválasztáson a Polgári Jogok Pártja-Zemanék (SPOZ) parlamenten kívüli párt jelöltjeként nyerte el az államfői tisztséget.
