Novemberben eldől Ukrajna sorsa
Amennyiben az okokat keressük, számtalan tényezőt lehetne felsorolni: Ukrajna gazdasági helyzetét, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) követeléseinek figyelmen kívül hagyását, a reformok hiányát, az ellenzéki politikusok ügyét stb. Az integrációs folyamat lassulását egy másik szemszögből is megvizsgálhatjuk: az időhúzás Oroszországnak kedvez, ugyanis még körülbelül fél éve lesz arra, hogy meggyőzze Kijevet a vámunióhoz való csatlakozás előnyeiről.
Kicsit sem nevezhetőek átlagosnak azok a folyamatok, amelyeknek szemtanúi lehetünk az utóbbi hónapokban. Ukrajna két tömb közé kerülve keresi az útját, hezitál a két világ között, miközben megpróbál túlélni. Teszi ezt sajátos módon, ugyanis helyzetének megfelelően, a hagyományos módszerek tárháza már rég kimerült. Ukrajnának pénzre van szüksége, hogy fenntartsa a hrivnya árfolyamát, hogy stabilizálja a pénzügyi mérlegét, hogy ki tudja fizetni az oroszországi földgázt, a felsorolást még hosszasan folytathatnánk. Ukrajna számára hatalmas megterhelés az orosz földgáz jelenlegi ára. Politikai szinten nem sikerült megoldani az árak csökkentését, ezért egy sajátos megoldást találtak. Moszkva olcsóbban szállítja a földgázt néhány nyugat- és közép-európai országnak, mint a szomszédos Ukrajnának, ezért Kijevben azt találták ki, hogy ne közvetlenül Oroszországtól vásároljanak gázt, hanem az európai importőröktől, akik ezáltal egyben exportőrökké válnak. Ennek köszönhetően mehet végbe egy olyan abszurd folyamat, amely révén az Ukrajna területén keresztül Oroszországból Nyugat-Európába szállított földgáz egy része visszaérkezik Ukrajnába, és mindez még olcsóbban jön ki Kijevnek, mintha közvetlenül Moszkvától vásárolna.
Kétségtelen, hogy az ukrán gazdaság magas energiaigényeinek köszönhetően olyan kiszolgáltatott helyzetben van az orosz földgáz miatt, hogy a megoldást rövid távon kellene megtalálni. A rövid távú megoldás viszont nem Nyugaton van. Az Oroszországgal, Fehéroroszországgal és Kazahsztánnal közös vámunió kötelékén belül csökkenne a gáz ára és szakértők szerint Ukrajna jelentős exportnövekedést is elérhetne, ugyanis hatalmas lehetőségek, piacok nyílnának meg előtte. Az EU inkább felvevőpiacként tekintene Ukrajnára, az export jelentős növekedése elmaradna. A helyzet persze nem ilyen egyszerű, számtalan pozitív és negatív tényezőt lehetne még felsorolni.
Az európai szabad kereskedelmi övezet létrehozásáról és a társult tagságról szóló tárgyalások még Viktor Juscsenko államfő idején kezdődtek. Később a folyamat szünetelt, tavaly márciusban és júliusban azonban elfogadták a megfelelő dokumentumokat. Amennyiben novemberben Vilniusban alá is írják a társult tagságról szóló okmányokat, hosszú ratifikálási folyamat veszi kezdetét. A dokumentumot ugyanis el kell fogadnia a Legfelsőbb Tanácsnak és az összes Európai Uniós tagállam törvényhozásának. Ez akár évekig is eltarthat, azonban az Ukrajna és EU közötti szabad kereskedelmi övezet már megkezdheti működését.
Az uniós tagállamok szemszögéből nézve a politikusoknak elég nehéz lenne megmagyarázniuk a választóiknak, hogy miért is támogatják annak az Ukrajnának a közeledését, amely figyelmen kívül hagyja az emberi jogokat. Julija Timosenko azonban még börtönben ül, és a legutóbbi sajtóinformációk szerint nincs is semmi jogi alapja a szabadon bocsátásának. Ez egyben azt is jelenti, hogy a 2015-ös elnökválasztáson nem tud majd indulni. Az ügy persze még nincs lezárva, bármi megtörténhet. Amennyiben Ukrajna megszerzi a társult tagságot, lépéseket kell majd tennie Európa irányába. Viktor Janukovics számára sokkal súlyosabb következményekkel járna a nemzetközi elszigetelődés, mint Julija Timosenko szabadon bocsátása - mutatott rá a karpatinfo.net portál.
