Növekedik a bűnözés a menekültek miatt Németországban

A szövetségi család-, idős-, nő- és ifjúságügyi minisztérium megbízásából a svájci Zürichben működő alkalmazott tudományok egyeteme (ZHAW) kriminológiai intézete által készített tanulmány szerint Németországban a menedékkérők és menekültek, vagy más menedékjogi státuszban lévők, illetve az elutasított menedékkérők a lakosságban betöltött arányukhoz képest nagyobb valószínűséggel kerülnek be elkövetőként az erőszakos bűncselekményekről szóló statisztikába, és létszámuk növekedése a regisztrált erőszakos bűncselekmények számának emelkedéséhez vezet.

A kutatók egy átlagosnak tekinthető tartomány, Alsó-Szászország adatait vizsgálva megállapították, hogy a bejelentett erőszakos bűncselekmények száma hét éven keresztül tartó folyamatos csökkenés után, a migrációs válság elmélyülésével együtt emelkedni kezdett, 2014 és 2016 között 10,4 százalékkal nőtt, ami 92,6 százalékban a migrációs válságnak tulajdonítható, vagyis minden száz újabb bűncselekménynél nagyjából 92-93 esetben a feltételezett elkövető valamilyen menedékjogi státuszban lévő ember, vagy elutasított menedékkérő volt.

A növekedés egy sor tényező összhatása. Szerepe van annak, hogy az áldozatok feljelentési hajlandósága nagyjából kétszer nagyobb, ha az elkövető nem német, hanem más nemzetiségű.

Fontos tényező az is, hogy a Németországba érkezett menedékkérők többsége jellemzően fiatal, 14 és 30 év közötti férfi. Ennek azért van jelentősége, mert ez a réteg világszerte felülreprezentált az erőszakos bűncselekmények elkövetői között, azaz a teljes lakosságban betöltött arányukhoz képest többen követnek el erőszakos bűncselekményeket. A kutatók különálló tényezőként azonosítják a férfiak túlsúlyát, kiemelve, hogy ennek révén gyengébb a nők úgynevezett civilizáló hatása.

Az erőszakos bűncselekmények növekedését okozó tényezők közé tartozik, hogy a menedékkérőként érkezett emberek közül sokan olyan kultúrából származnak, amelyben a férfiszerephez hozzátartozik az akarat érvényesítése erőszak alkalmazásával.

A ZHAW kutatói jelentős eltéréseket találtak az egyes származási országok között. Az észak-afrikai Magreb-térség államaiból származók felülreprezentáltak, a polgárháború sújtotta Szíriából, Irakból és Afganisztánból származók pedig alureprezentáltak az erőszakos bűncselekmények feltételezett elkövetői között, ami két fő tényezőre vezethető vissza.

Az egyik az, hogy a polgárháború sújtotta országokból a helyi társadalom szerkezetét nagyjából tükröző összetételű népesség érkezett Németországba menedékkérőként, az észak-afrikai régióból viszont többnyire a társadalom peremén élő rétegekből érkeztek menedékkérők.

A másik tényező a menedékjogi kérelem elfogadásának valószínűsége. A háborús övezetekből érkezők nagyobb eséllyel pályáznak a németországi tartózkodási jogra, és jellemzően igyekeznek kerülni mindent, ami rontja az esélyeiket. A Magreb-térségből érkezők viszont tudják, hogy kérelmüket nagy valószínűséggel elutasítják és távozásra kötelezik őket, és ez a kilátástalanság nagyobb gyakorisággal sodorja őket a bűnözés felé. Így a 2016-os alsó-szászországi adatok azt mutatják, hogy a szíriai, iraki és afganisztáni állampolgárok a menedékkérők 54,7 százalékát teszik ki, az erőszakos bűncselekmények feltételezett elkövetőinek körében pedig jóval alacsonyabb, 34,9 százalékos az arányuk, míg a marokkói, algériai és tunéziai állampolgárok aránya csupán 0,9 százalékos a menedékkérők körében, az erőszakos bűncselekmények feltételezett elkövetőinek körében viszont 17,1 százalékos.

Nógrádi: a migrációval nagy létszámban érkeztek bűnözők Európába

Vasárnap kezdődnek az úgynevezett szondázó megbeszélések a CDU/CSU és az SPD között. A tárgyalásokkal kapcsolatban Nógrádi György az M1-en elmondta: négy vitatéma van jelenleg a CDU/CSU és a Szociáldemokrata Párt között.

Az illegális bevándorláson kívül téma az egészségügyi reformok kérdése is. A németek 89 százalékának állami, míg 11 százalékának magánbiztosítása van. A szociáldemokraták elképzelése szerint a magánbiztosításokat meg kell szüntetni, ami viszont ellenkezik a CSU alapelveivel – közölte a szakértő.

Hozzátette: két újabb vitatéma is előkerült, a katonai kiadások és Európa jövőjének a kérdése. A CDU/CSU szerint eleget kell tenni a NATO által előírtaknak, amely szerint Németországnak a GDP két százalékát kellene katonai kiadásokra fordítania. „Az SPD szerint azonban szó nem lehet arról, hogy évi hetvenmilliárd euróra vigyék fel a katonai kiadásokat” – mondta Nográdi György.

A német lapvélemények szerint összefüggés van a migráció és a növekvő bűnözés között. „Az elmúlt napokban a német közszolgálati sajtó véleménye megváltozott, nyíltan elmondja, hogy van összefüggés a migráció és a bűnözés között” – közölte Nógrádi György. „A valóság az, hogy a migránsokkal nagy létszámú bűnöző jött be Európába” – tette hozzá.

A szakértő szerint bár a szíriai polgárháború véget ér, a migránsok döntő része nem akar majd visszamenni a fejlett világból Szíriába. „Ez lesz az elkövetkezendő hónapok nagy konfliktusa” – jelentette ki Nógrádi György.

Egyre többen mondják, hogy a következő kormány Merkel nélkül jöjjön létre. A német felmérés szerint a lakosság nagyobb százaléka gondolja úgy, hogy Merkel ne töltsön ki újabb négy évet.

„A liberálisok hajlandók lennének visszatérni a Jamaica-koalícióra, de csak Merkel nélkül. A szociáldemokraták számára is nehezen elfogadható Merkel, aki történelmi mélypontra vitte a pártját. A CDU-ban pedig több ember is van, akik várják, hogy a jelenlegi kancellár helyére léphessenek” – mondta a szakértő. „Németországnak eddig egyetlen kancellárja sem tudott emelt fővel visszavonulni” – tette hozzá.