Nőtt a chilei zavargások halálos áldozatainak száma
Tizenkilencre nőtt pénteken az egy hete kirobbant chilei zavargások halálos áldozatainak száma. A dél-amerikai országban továbbra is a katonaság őrködik a közrend felett, és továbbra is érvényben vannak az éjszakai kijárási tilalmak.
A legutóbbi halálos áldozat egy perui állampolgár, aki három napja súlyos állapotban került kórházba, miután lőtt sebet kapott egy fosztogatás során a főváros déli külterületén található Puente Alto nevű községben.
A chilei hatóságok szerint több mint 100 ezren tüntettek helyi idő szerint csütörtökön Chile utcáin, ami - mint azt az EFE spanyol hírügynökség megjegyzi - jelentős csökkenés ahhoz az 500 ezer emberhez képest, akik az azt megelőző napon vonultak utcára, hogy tiltakozásukat fejezzék ki a Chilében fennálló társadalmi egyenlőtlenséggel szemben.
A rendfenntartó erők fellépését nyomon követő Nemzeti Emberi Jogi Intézet (INDH) nevű független közintézmény legutóbbi adatai szerint már több mint 2800 embert vettek őrizetbe a megmozdulásokon. A sebesültek száma 582, közülük 295 embert talált el lőfegyverből leadott lövés, könnygázgránát vagy például gumilövedék. A szervezet ezenkívül az állami erők által elkövetett kínzásokról és visszaélésekről értesült.
A chilei tüntetési hullámot a metrójegy árának emelése váltotta ki, ami kommentárok szerint - napról napra egyre inkább felébresztette a helyiekben szunnyadó elégedetlenséget az alacsony nyugdíjak és fizetések, valamint az áram-, a gázszolgáltatás, az egyetemi oktatás és egészségügyi ellátás magas árai miatt, olyan szintű társadalmi zavargásokat okozva, amilyeneket a katonai diktatúra kilencvenes évekbeli vége óta nem látott a dél-amerikai ország.
Sebastián Pinera jelenlegi chilei elnök a tüntetésekre válaszul úgy döntött, hogy bizonyos változtatásokat eszközöl a politikai, gazdasági és szociális modell olyan pontjain, amelyek a legnagyobb elutasítást váltották ki az állampolgárok részéről, mint például az alacsony nyugdíjak, a magas gyógyszerárak és a bizonytalan közegészségügy.
