Nógrádi György: migránsügyben ne számítsunk a NATO-ra

A migrációs hullám hetek, hónapok alatt rávilágított az Európai Unió és a schengeni rendszer gyengeségeire; az unió egyelőre nem talál megfelelő választ a bevándorlási válságra, egységes álláspont pedig még a horizonton sem látszik.

Sokan érzik ma úgy Magyarországon, hogy hazánk magára maradt, hogy az EU messze nem olyan erős, mint amilyennek hittük. Ezután magát adja a kérdés: vajon a biztonságunkat garantáló másik szövetség, a NATO szintén ennyire megosztott és döntésképtelen? Számíthatunk-e az Észak-atlanti Szerződés haderejére egy fegyveres konfliktusban?

Egy nyílt fegyveres támadás esetén a NATO megvédené tagállamait, de arra ne számítsunk, hogy a migrációs válság rendezésébe beszáll a szervezet, bármekkora biztonsági kockázatot is jelentenek az Európába vándorló tömegek – mondta el a Helyi Híradók kérdésére Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.

A NATO-nak erre nincs felhatalmazása, és „a migráció elleni harcot” közvetlenül nem is lehet erőből, fegyverekkel megvívni – tette hozzá. A szakember szerint a NATO legfőbb ereje, az Egyesült Államok amúgy sem tervez beavatkozni az európai eseményekbe, emellett a legelvetemültebb terrorszervezet, még az Iszlám Állam sem támadná meg közvetlenül a szövetséget.

Nógrádi György szerint a Nyugat-Európa védelmére létrehozott NATO elvesztette eredeti feladatkörét, jó ideje „új helyét keresi”. A Szovjetunió széthullásával megszűnt a főellenség, és a NATO-nak azóta sem sikerült megtalálnia, hogy milyen célokért, és kik ellen kellene fellépnie. A NATO-t 1949-ben 12 ország alapította, de az elmúlt 15 évben a szövetség „felhígult”, politikai és nem katonai alapon bővítették, ma már 28 tagállama van – idézte fel a szakértő. További jelentős fejlemény, hogy a 2008-as gazdasági válság óta az Európai Unió csökkentette katonai kiadásait; amit jól mutat, hogy míg a 90-es években a NATO költségvetésének 50 százalékát adta az USA, ma már a kiadások 74 százalékát állja.

Kevés európai politikus merné ezt kimondani, de katonailag egy nagyobb konfliktust önerőből az unió már nem tudna megoldani. Ez bebizonyosodott a délszláv háború idején is, akkor is csak az Egyesült Államok vezette NATO-beavatkozás tudta megállítani a vérontást – tért ki rá Nógrádi György. A bővítéssel azonban a NATO is gyengült, ma már minden konfliktushelyzetben megosztott.

Jó példa erre az ukrajnai helyzet, melyben egyes tagállamok, például az Egyesült Királyság a keményvonalas, amerikai álláspontot osztják, és a beavatkozás felé hajlanak, míg mások, például Németország a politikai megoldásokat szorgalmazzák. A migrációs válság megmutatta, hogy az EU döntéshozatala kínzóan lassú, de mialatt Európa tűnődik, a világpolitika főszereplői valódi megoldásokban gondolkodnak.