Nincs konszenzus a határon túli magyarok választójogáról

A fideszes Gulyás Gergely és az MSZP-s Molnár Zsolt pártjuk választási rendszerről szóló elképzeléseit a Political Capital által létrehozott Választásirendszer.hu oldalon fejtették ki.

A parlament létszámát mindkét párt csökkentené. A fideszes Gulyás Gergely
szerint az arányosság önmagában nem demokratikus kritérium, a kizárólag többségi elemből - egyéni választókerületekből - álló választási rendszer ugyanis éppen olyan demokratikus, mint a tisztán arányos. A választójogi rendszer legfontosabb értékmérőjének a kormányzati stabilitást tekinti. Összességében a rendszer legfőbb értelmének azt tartja, hogy aki a demokratikus választásokon többséget szerez, az képes legyen a kormányzásra.

Ezzel szemben az MSZP számára az arányosság a legfontosabb alapelv. Mint azt Molnár Zsolt a párt nevében kifejtette - olyan rendszert szeretnének, amely a mainál jobban képes kifejezni a választói magatartást, amely pontosabb mértékben képezi le a parlamenti mandátumarányokban a leadott voksokat. Az MSZP úgy látja, a Fidesz javaslata alapján extrém relatív többségi rendszer jönne létre, amelyben 35-40 százalékos támogatottság már kétharmados parlamenti mandátumot eredményezhetne, ugyanakkor akár 2-3 millió szavazó véleményét is figyelmen kívül hagyhatná.

Gulyás Gergely azt ígéri, hogy az új választójogi törvény az eddigiekkel szemben mind a szabályozás technikájában, mind tartalmában biztosítani fogja a választókerületek alkotmányos módon történő arányos elosztását, kialakításukkor pedig tekintettel kell lenni a megyehatárokra.

A szocialisták alapvetően nem támogatják az egyéni választókerületi ág megmaradását "a közösen elfogadott keretrendszerben": a 200 tagú parlamenti létszám mentén úgy gondolják, listás, arányos struktúrára lenne szükség, amelyben nagy területi egységeken belül listára adott voksok döntenének.

Abban, hogy 2014-ben már egyfordulós legyen a parlamenti választás, egyetértés mutatkozik a két párt között. Molnár Zsolt  többször is hangsúlyozza az egyszerűség s így az olcsóság fontosságát.

A határon túli magyarok szavazását érintő kérdésben teljesen ellentétes a Fidesz és az MSZP meggyőződése. Míg a kormánypárt "egyértelmű szándéka", hogy megszüntetik "azt az európai gyakorlattal ellentétes helyzetet, mely magyar állampolgárokat lakhelyük alapján zárt ki a választójog gyakorlásából", addig az MSZP azt hangoztatja, hogy a Magyarországon élő, vagyis állandó lakhellyel rendelkező állampolgárokat kell, hogy megillessen a szavazás joga. A szocialisták okfejtése az, hogy nem tesznek különbséget az állampolgárság keletkezése szerint az egyes állampolgárok között, erre ugyanis - mint mondják - alkotmányosan sincs lehetőség. "Éppen ezért azt gondoljuk, hogy a ma is hatályos elvi megközelítést kell tartani: minden állampolgár szavazhasson, aki életvitelszerűen érintett a szavazás eredményében, vagyis az általa megválasztott kormány politikájának alanya is egyben. (...) Akinek pedig nincs hazai lakhelye, az álláspontunk szerint lényegében nem érintett a kormánypárt tevékenységében" - fejtik ki.

A Fidesz kiemeli mindemellett azt, hogy megítélésük szerint fenn kell tartani az ötszázalékos parlamenti küszöböt, "hogy csak a valós társadalmi támogatottsággal rendelkező pártok jussanak a parlamentbe". Gulyás Gergely hozzáteszi ugyanakkor, hogy "a legfontosabb tartalmi kérdések eldöntése előtt nincs értelme a technikai kérdésekbe bonyolódni, mivel mind az induláshoz szükséges ajánlószelvények számának meghatározása és különösen a külképviseleten, illetve igazolással történő szavazás biztosításához szükséges eljárás szabályozása szempontjából a választási rendszer szerkezete előkérdésnek minősül". Az ajánlószelvényeket az MSZP megtartaná, de a mainál "biztonságosabb formában".