Nincs eredmény a minszki béketárgyalásokon

A nap folyamán öt órán át tárgyaltak zárt ajtók mögött a fehérorosz fővárosban Ukrajna, Oroszország, a felkelők és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői a nehézfegyverek hátravonásáról, a hadifoglyok cseréjéről és a humanitárius segítség feltételeiről. A felek utólag sajtótájékoztatót nem rendeztek. A donyecki felkelőket képviselő Gyenyisz Pusilin csak annyit mondott, hogy "a részletek felfedése nem lenne korrekt a következő találkozó előtt", de hogy ez mikor lesz, azt nem közölte.

Csaknem négy hónap után ez volt az első ilyen tárgyalás. Korábban a felek azt tervezték, hogy előrelépés esetén pénteken újabb fordulót tartanak. A tavasz óta folyó fegyveres konfliktus halálos áldozatainak a száma már meghaladta a 4700 főt.

A tanácskozáson az EBESZ-küldöttségét Heidi Tagliavini, a szervezet ukrajnai különmegbízottja, Ukrajnát Leonyid Kucsma volt elnök, Oroszországot Mihail Zurabov kijevi nagykövet, a felkelőket Gyenyisz Pusilin, az önhatalmúlag kikiáltott "donyecki népköztársaság" és Vlagyiszlav Gyejnego, a "luhanszki népköztársaság" küldötte képviselte.

Az ukrán belbiztonsági szolgálat 225 ember kicserélésének szándékáról adott hírt a felkelők fogságában lévő 630-690 emberért, akik között katonák és civilek is vannak.

Patthelyzet alakult ki a délkelet-ukrajnai konfliktus körül

Patthelyzet alakult ki a délkelet-ukrajnai szembenállás megoldása körül, mert a konfliktus egyik szereplője sem tudta eddig az általa kitűzött célt elérni. A közeljövőben aligha lehet tartós békét elérni a régióban - írta a Vedomosztyi című orosz napilap a minszki tárgyalások új fordulója kapcsán.


Az amerikai The Wall Street Journal és a brit Financial Times közös kiadványa rámutatott, hogy Ukrajnának nem sikerült levernie a "felkelők ellenállását" és helyreállítania az ország területi egységét; Oroszország nem tudta elérni, hogy kérdésessé tegye az összes délkelet-ukrajnai megye Ukrajnához tartozását; "a lázadó köztársaságok" pedig nem tudtak létrehozni a helyi lakosság számára vonzó "mintaállamot".

A befolyásos üzleti-politikai újság szerkesztőségi kommentárja szerint a Kreml visszakozott attól, hogy létrehozza az úgynevezett Új Oroszországot Délkelet-Ukrajnában, és nem áll szándékában, hogy fenntartsa az önkényesen kikiáltott, szakadár "donyecki és luhanszki népköztársaságok" gazdaságát, fedezze a szociális kiadásokat és biztosítsa a kommunális szolgáltatásokat. Moszkvában a "donori kötelezettségeket" Kijevre hárítanák. Vezető orosz állami tisztviselők kijelentései, miszerint Moszkva Ukrajna területi egységét támogatja, a Kreml elképzelését igazolják, amely szerint a szakadár délkelet-ukrajnai régiók gazdaságilag Kijevnek, politikailag azonban Moszkvának vetnék alá magukat. Ezt bizonyítja az orosz napilap szerint az is, hogy az úgynevezett "donyecki népköztársaság" vezetői a Donyec-medence gazdasági blokádjának felfüggesztését és a terület különleges státusáról szóló ukrán törvény hatályba léptetését sürgetik.

A Vedomosztyi nem lát lehetőséget erre a megoldásra, mert az említett ukrán törvény nem ismeri el az úgynevezett "donyecki és luhanszki népköztársaságokat" és Kijev nem csak gazdasági okokból nem veszi magára az ellenőrzése alól kikerült régiókat. Ez ugyanis az ukrán parlament és a civil (a kijevi tüntetéseken élen járó) aktivisták ellenkezését váltaná ki, akiknek a véleményét az ukrán vezetésnek figyelembe kell vennie. Ráadásul "a délkelet-ukrajnai felkelők katonai parancsnokai közül sem mindenkinek tetszik" a jelenlegi törékeny béke - írták.

A lap szerint aligha sikerül a közeljövőben tartós békét teremteni Délkelet-Ukrajnában. Volodimir Feszenko ukrán politológus a Vedomosztyiban rámutatott: sem Kijev, sem a két szakadár "népköztársaság" nem áll készen arra, hogy meghatározza ezeknek a területeknek a státusát. A szakértő szerint az a legvalószínűbb Délkelet-Ukrajnában, hogy folytatják a tűzszünetet, visszavonják a nehézfegyverzetet, s végül befagyasztják a konfliktust. Úgy vélte, hogy ebben az esetben a gazdasági ésszerűség rákényszeríti az egymással szembenállókat, hogy megállapodjanak, mivel a fegyveres összecsapások vonalában lévő Donyeck és Luhanszk térsége a Kijev által ellenőrzött területekről, míg Mariupol a szakadárok által elfoglalt országrészből kapja az áramot. Feszenko szerint a felek fokozatosan eljutnak majd a politikai kérdésekről folyó tárgyalásokig.