Népszámlálás Székelyföldön
Az utóbbi hetekben a romániai magyar pártok és civil szervezetek számos rendezvény keretében igyekeztek meggyőzni a magyar közösséget: a nemzetiségre vonatkozó kérdésre vallják magukat magyarnak. Ez különösen fontos Székelyföldön, hiszen a kérdezőbiztosok olyan űrlappal jelennek majd meg a lakosoknál, amelyek a „magyar” meghatározás mellett a „székely” megnevezést is tartalmazza - vélekedik a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke.
Izsák Balázs közleményében tisztázni próbálja a két fogalom közötti összefüggést. Utal az 1941-ben Marosvásárhelyen tartott Székely Nagygyűlés határozatára, amely harmincezer székely akaratából mondta ki: „Ha mi magunkat székelyeknek mondjuk – vagy valaki csak így emleget minket – ezzel csak arra az erkölcsi, nemzeti és népi jelentésre teszünk külön hangsúlyt, amelyet nekünk ez a szent név jelent: Magyar”.
„A székelységnek pontosan meg kell értenie, miért jelenik meg külön nemzetiségként a romániai népszámlálás során a székely” – folytatja gondolatmenetét az SZNT elnöke. „Már a két világháború között megfogalmazták a román nacionalizmus ideológusai azt az igényüket, hogy a székelyeket a népszámlálás során külön nemzetiségként tüntessék fel, ilyen módon törölve Románia térképéről azt az egy tömbben élő magyar közösséget, amely az ország közepén, Magyarország trianoni határától több száz kilométerre él” - írja Izsák Balázs emlékeztetve: az 1930-as romániai népszámlálás szervezői úgy tekintették, hogy nincs külön székely vagy csángó nyelv, következéskép nincs székely vagy csángó nemzetiség sem.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke rámutat arra is, hogy a Nicolae Iorga és követői által erőltetett, a történelmi valósággal ellentétes elméletet, amely szerint a székelyek nem magyarok, Nicolae Ceausescu próbálta átültetni a népszámlálások gyakorlatába 1977-ben „Ebben az időszakban épp a romániai magyarok helyzete miatt kezdett egyre feszültebbé válni Románia és Magyarország viszonya, és ilyen körülmények között szerette volna üzenni a román diktátor, hogy a székelyeknek nincs közük Magyarországhoz” – idézi fel azt a korszakot Izsák Balázs.
Szerinte ez a próbálkozás akkor megtört a székelyek hűségén, magyarságuk tudatos vállalásán, és az akkor még több mint 1 700 000 erdélyi magyarból ezernél alig többen vallották magukat székelynek. Izsák Balázs a múlt örökségének tekinti azt a törekvést, hogy a mostani népszámlálás során is „leválasszák a székelységet a magyar nemzetről”.
„A székelység mindig tudatában volt annak, hogy ő a letéteményese a legősibb és legtisztább magyar hagyományoknak, hogy történelmi küldetése védelmezni a nemzetet és Magyarországot, hogy ő a legmagyarabb törzse a magyarságnak. Mi székelyek ennek megfelelően fogjuk magyarnak vallani magunkat, ha ma megkérdeznek, akár a népszámlálás alkalmával, és ezt fogják tenni utódaink is minden időkben” – szögezi le közleményében az SZNT elnöke.
Az utóbbi hetekben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) egyaránt széleskörű kampányt folytatott az ügy érdekében. Ennek során felhívták a figyelmet a magyarság vállalásának gyakorlati következményeire is. A népszámlálás eredményei alapul szolgálnak a területfejlesztéssel, a regionális politikával, a lakással, a családdal, a szociális helyzettel, a munkanélküliséggel kapcsolatos szakpolitika alakításához – hívták fel a figyelmet a kampányolók, hangsúlyozva: a népszámlálás az elkövetkező tíz évre meghatározza a magyar nyelv használatának, a magyar iskolák, egyetemek, egyházak, kulturális intézmények sorsát. Mindez attól függ, hogy október végén hány magyart számolnak össze.
