Nemzetközi szervezetek sürgősségi humanitárius akciót indítottak Calais-ban
CALAIS. Négy nemzetközi segélyszervezet "sürgősségi humanitárius akciót" indított az észak-franciaországi Calais-ban, ahol a közleményük szerint "óriási humanitárius válság" fenyeget mintegy 3 ezer illegális bevándorlót.
A település a La Manche-csatorna partján fekvő kikötőváros, ahol a migránsok a megfelelő alkalomra várnak, hogy átjuthassanak Nagy-Britanniába.
Segélyszervezetek arra hívták fel a figyelmet, hogy jelenleg mintegy 3 ezren élnek egy volt szeméttelepen, a terület a Calais-i önkormányzat tulajdonában áll, nem messze egy már megtelt befogadóközponttól, amely márciusban nyílt meg, és ahol 1000-1500 embert tudnak ellátni.
"A helyzet romlása növeli a feszültséget és az emberek kiszolgáltatottságát. A rendkívüli helyzet miatt nem volt más választásunk, mint hogy az általában a háború és katasztrófa sújtotta helyzetekre fenntartott logisztikai eszközeire és a szakértelmére támaszkodjunk" - olvasható a Világ Orvosai, a Szolidarités International, a Secours Catholique és a Secours Islamique nevű segélyszervezetek közös közleményében.
A Világ Orvosai mobilkórházakat állít fel általános orvosi vizsgálatok elvégzésére, a Solidarités International tisztasági csomagokat oszt szét és vizes blokkokat épít, a Secours Catholique önkéntesei alvásra alkalmas helyeket és konyhákat alakítanak ki, ahol a Secours Islamique végzi az ételosztást és a szemétszállítást.
A Le Monde című napilap helyszíni riportja szerint az akció kedden kezdődött: a helyszínre öt kamionnyi ételszállítmány érkezett, amelyet egy gyümölcsöt és zöldséget szállító utánfutós jármű követett. Ezután a tisztasági csomagokat és mintegy hatszáz üres műanyagkannát szállító teherautók hajtottak be a területre.
Az életkörülmények itt "teljesen példátlanok Európában, még az ENSZ (Menekültügyi Főbiztosságának) normáit sem tartják tiszteletben, az ivóvízhez való hozzáférés nem elégséges (3 csappal), a mellékhelyiségek gyakorlatilag elérhetetlenek (20 áll rendelkezésre 3 ezer embernek), elégtelen az ételellátás és nem megfelelő az egészségügy ellátáshoz való hozzáférés".
"Ebben a bádogvárosban torlódtak össze férfiak, nők és gyerekek és a számuk minden nap nő. Ez Franciaország?" - írják a segélyszervezetek, amelyek azt kérik a hatóságoktól, hogy számolják fel a sátortábort. Javaslatuk szerint ezt fokozatosan kellene előkészíteni valamennyi migránsnak "valóságos menedék" biztosításával kisebb méretű befogadóhelyeken az ország több pontján és régiójában.
Célin Morin, aki eddig Irak kurdok lakta területein volt segélymunkás, a Le Monde-nak elmondta, hogy a katasztrófa sújtotta övezetekben mindig van segítség a helyszínen, a táborokban pedig regisztrálják az embereket. Calais-ban viszont nincsenek jelen a hatóságok, óriási a fluktuáció, az emberek jönnek-mennek.
A nemzetközi szervezeteknek ez az első akciója Franciaországban. "Calais-ban rosszabb a helyzet, mint egyes területeken, ahol rendszeresen segítünk. A válságövezetekben a nemzetközi szervezetek minden 250 ember után biztosítanak legalább egy vízcsapot. Itt három jut 3 ezer embernek. És a vécékről még nem is beszéltünk" - mondta Thierry Belhassen, a sürgősségi akció vezetője.
Calais kikötővárosa évtizedek óta a szegény vagy háború sújtotta országokból - Szíriából, Afganisztánból, Szudánból és Irakból - érkezők fontos célpontja, a bevándorlók kompon vagy a csatorna alatti vasúton innen akarnak továbbutazni Nagy-Britanniába munkalehetőség reményében. A környékbeli erőkben sátrakban, illegális telepen mindig is több százan élnek, de a számuk áprilisban kezdett hirtelen növekedni, amikor is az olasz partokhoz érkezett bevándorlók egy része Franciaországba jött tovább. Június elején több kisebb illegális telepet is felszámolt a rendőrség a városon belül, ahol helyi egyesületek segítették a menekülteket. Amióta azonban a városon kívüli területen ezrek torlódtak össze, a helyiek már nem képesek segíteni.
Az elmúlt három napban egyébként mintegy 70-80 szíriai állampolgár tüntet mindennap Calais főterén azért, hogy menekültkérelmet nyújthasson be Nagy-Britanniában. Arra emlékeztették a francia hatóságokat, hogy jóllehet Franciaországban megkaphatnák a menekültstátust, de a kérelmük elbírálásának idejére magukra hagyják őket, miközben "Angliában emberhez méltó körülmények között szállást" biztosítanak nekik.
2015. január 1. és május 21. között a hatóságok 18 ezer illegális bevándorlót tartóztattak fel Nagy-Britannia felé tartó kamionokban. Ez kétszer annyi, mint 2014 azonos időszakában és négyszerese a 2013 első öt hónapjában feltartóztatott külföldieknek.
Uniós szintű elosztást és a szomszédállamokkal való tárgyalásokat szorgalmazzák az osztrák tartományok
A menekültek uniós tagállamok közötti igazságos elosztását és a szomszédállamokkal való tárgyalások megkezdését szorgalmazza az osztrák tartományi vezetők tanácsának új elnöke, aki szerdától fél éven át vezeti a testület munkáját.
Július elsejétől Josef Pühringer, Felső-Ausztria tartomány vezetője a tartományi kormányfők tanácsának új vezetője. A néppárti politikus párttársától, az alsó-ausztriai tartományi vezető, Erwin Prölltől vette át a néppárti többségű grémium irányítását.
Hasonlóan elődjéhez Pühringer is kiállt a menekülteknek az uniós tagállamok közötti igazságos elosztása mellett, és azt szorgalmazta, hogy az osztrák kancellár kétoldalú megbeszélést kezdeményezzen a szomszédos országok kormányfőivel, javaslata szerint elsőként Csehországgal. Ugyan nem oldaná meg a problémát, de nemes gesztus lenne Csehországtól, ha 250 - 300 menekültet befogadna - vélte a tartományi vezető.
A politikus bírálta a szociáldemokrata kancellár javaslatát, miszerint a menekülteket nem tartományi, hanem járási kvóta szerint osztanák el. Egyúttal felszólította a néppárti belügyminisztert Johanna Mikl-Leitnert, hogy július végéig számolja fel a menekültek számára létesített sátortáborokat. Pühringer a Kurier című osztrák lap kérdésére elmondta: számára az elnökség segítséget és terhet is jelent egyben az ősszel tartandó tartományi választások előtt, azonban a problémák megoldására koncentrál. A Die Presse osztrák napilap szerint a tartományi vezetőn kettős teher nehezedik, az elnökség és annak súlya, hogy pártja népszerűségvesztését visszafordítsa Felső-Ausztriában.
A legfrissebb felmérések szerint Felső-Ausztriában az Osztrák Néppárt (ÖVP) 39 százalékos támogatottságot tudhat magáénak, ez alul marad a legutóbbi tartományi választásokon elért 46,8 százalékos eredménnyel szemben. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) a közvéleménykutatások szerint 24 százakon áll a tartományban, ez csaknem négy százalékos visszaesés a 2009-es választási adatokhoz képest. A tartományi választásokat szeptember 27-én tartják.
A tartományok és a kormány vezetőinek múlt heti maratoni ülése nem hozta meg a várva várt megoldást és konkrét eredményeket, viszont újabb határidőt szabtak: július végéig további 6500 helyet hoznak létre. Az ülésen továbbá a néppárti tartományi vezetők elutasították a szociáldemokrata kancellár Werner Faymann javaslatát, miszerint a menekülteket nem tartományi, hanem járási kvóta szerint osztanák el. Így a konfliktus "kinőtte magát" és a menekülthelyzet megoldása nemcsak a tartományok között, hanem az SPÖ és az ÖVP által alkotott koalícióban is komoly vitákat jelent már.
Segélyszervezetek arra hívták fel a figyelmet, hogy jelenleg mintegy 3 ezren élnek egy volt szeméttelepen, a terület a Calais-i önkormányzat tulajdonában áll, nem messze egy már megtelt befogadóközponttól, amely márciusban nyílt meg, és ahol 1000-1500 embert tudnak ellátni.
"A helyzet romlása növeli a feszültséget és az emberek kiszolgáltatottságát. A rendkívüli helyzet miatt nem volt más választásunk, mint hogy az általában a háború és katasztrófa sújtotta helyzetekre fenntartott logisztikai eszközeire és a szakértelmére támaszkodjunk" - olvasható a Világ Orvosai, a Szolidarités International, a Secours Catholique és a Secours Islamique nevű segélyszervezetek közös közleményében.
A Világ Orvosai mobilkórházakat állít fel általános orvosi vizsgálatok elvégzésére, a Solidarités International tisztasági csomagokat oszt szét és vizes blokkokat épít, a Secours Catholique önkéntesei alvásra alkalmas helyeket és konyhákat alakítanak ki, ahol a Secours Islamique végzi az ételosztást és a szemétszállítást.
A Le Monde című napilap helyszíni riportja szerint az akció kedden kezdődött: a helyszínre öt kamionnyi ételszállítmány érkezett, amelyet egy gyümölcsöt és zöldséget szállító utánfutós jármű követett. Ezután a tisztasági csomagokat és mintegy hatszáz üres műanyagkannát szállító teherautók hajtottak be a területre.
Az életkörülmények itt "teljesen példátlanok Európában, még az ENSZ (Menekültügyi Főbiztosságának) normáit sem tartják tiszteletben, az ivóvízhez való hozzáférés nem elégséges (3 csappal), a mellékhelyiségek gyakorlatilag elérhetetlenek (20 áll rendelkezésre 3 ezer embernek), elégtelen az ételellátás és nem megfelelő az egészségügy ellátáshoz való hozzáférés".
"Ebben a bádogvárosban torlódtak össze férfiak, nők és gyerekek és a számuk minden nap nő. Ez Franciaország?" - írják a segélyszervezetek, amelyek azt kérik a hatóságoktól, hogy számolják fel a sátortábort. Javaslatuk szerint ezt fokozatosan kellene előkészíteni valamennyi migránsnak "valóságos menedék" biztosításával kisebb méretű befogadóhelyeken az ország több pontján és régiójában.
Célin Morin, aki eddig Irak kurdok lakta területein volt segélymunkás, a Le Monde-nak elmondta, hogy a katasztrófa sújtotta övezetekben mindig van segítség a helyszínen, a táborokban pedig regisztrálják az embereket. Calais-ban viszont nincsenek jelen a hatóságok, óriási a fluktuáció, az emberek jönnek-mennek.
A nemzetközi szervezeteknek ez az első akciója Franciaországban. "Calais-ban rosszabb a helyzet, mint egyes területeken, ahol rendszeresen segítünk. A válságövezetekben a nemzetközi szervezetek minden 250 ember után biztosítanak legalább egy vízcsapot. Itt három jut 3 ezer embernek. És a vécékről még nem is beszéltünk" - mondta Thierry Belhassen, a sürgősségi akció vezetője.
Calais kikötővárosa évtizedek óta a szegény vagy háború sújtotta országokból - Szíriából, Afganisztánból, Szudánból és Irakból - érkezők fontos célpontja, a bevándorlók kompon vagy a csatorna alatti vasúton innen akarnak továbbutazni Nagy-Britanniába munkalehetőség reményében. A környékbeli erőkben sátrakban, illegális telepen mindig is több százan élnek, de a számuk áprilisban kezdett hirtelen növekedni, amikor is az olasz partokhoz érkezett bevándorlók egy része Franciaországba jött tovább. Június elején több kisebb illegális telepet is felszámolt a rendőrség a városon belül, ahol helyi egyesületek segítették a menekülteket. Amióta azonban a városon kívüli területen ezrek torlódtak össze, a helyiek már nem képesek segíteni.
Az elmúlt három napban egyébként mintegy 70-80 szíriai állampolgár tüntet mindennap Calais főterén azért, hogy menekültkérelmet nyújthasson be Nagy-Britanniában. Arra emlékeztették a francia hatóságokat, hogy jóllehet Franciaországban megkaphatnák a menekültstátust, de a kérelmük elbírálásának idejére magukra hagyják őket, miközben "Angliában emberhez méltó körülmények között szállást" biztosítanak nekik.
2015. január 1. és május 21. között a hatóságok 18 ezer illegális bevándorlót tartóztattak fel Nagy-Britannia felé tartó kamionokban. Ez kétszer annyi, mint 2014 azonos időszakában és négyszerese a 2013 első öt hónapjában feltartóztatott külföldieknek.
Uniós szintű elosztást és a szomszédállamokkal való tárgyalásokat szorgalmazzák az osztrák tartományok
A menekültek uniós tagállamok közötti igazságos elosztását és a szomszédállamokkal való tárgyalások megkezdését szorgalmazza az osztrák tartományi vezetők tanácsának új elnöke, aki szerdától fél éven át vezeti a testület munkáját.
Július elsejétől Josef Pühringer, Felső-Ausztria tartomány vezetője a tartományi kormányfők tanácsának új vezetője. A néppárti politikus párttársától, az alsó-ausztriai tartományi vezető, Erwin Prölltől vette át a néppárti többségű grémium irányítását.
Hasonlóan elődjéhez Pühringer is kiállt a menekülteknek az uniós tagállamok közötti igazságos elosztása mellett, és azt szorgalmazta, hogy az osztrák kancellár kétoldalú megbeszélést kezdeményezzen a szomszédos országok kormányfőivel, javaslata szerint elsőként Csehországgal. Ugyan nem oldaná meg a problémát, de nemes gesztus lenne Csehországtól, ha 250 - 300 menekültet befogadna - vélte a tartományi vezető.
A politikus bírálta a szociáldemokrata kancellár javaslatát, miszerint a menekülteket nem tartományi, hanem járási kvóta szerint osztanák el. Egyúttal felszólította a néppárti belügyminisztert Johanna Mikl-Leitnert, hogy július végéig számolja fel a menekültek számára létesített sátortáborokat. Pühringer a Kurier című osztrák lap kérdésére elmondta: számára az elnökség segítséget és terhet is jelent egyben az ősszel tartandó tartományi választások előtt, azonban a problémák megoldására koncentrál. A Die Presse osztrák napilap szerint a tartományi vezetőn kettős teher nehezedik, az elnökség és annak súlya, hogy pártja népszerűségvesztését visszafordítsa Felső-Ausztriában.
A legfrissebb felmérések szerint Felső-Ausztriában az Osztrák Néppárt (ÖVP) 39 százalékos támogatottságot tudhat magáénak, ez alul marad a legutóbbi tartományi választásokon elért 46,8 százalékos eredménnyel szemben. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) a közvéleménykutatások szerint 24 százakon áll a tartományban, ez csaknem négy százalékos visszaesés a 2009-es választási adatokhoz képest. A tartományi választásokat szeptember 27-én tartják.
A tartományok és a kormány vezetőinek múlt heti maratoni ülése nem hozta meg a várva várt megoldást és konkrét eredményeket, viszont újabb határidőt szabtak: július végéig további 6500 helyet hoznak létre. Az ülésen továbbá a néppárti tartományi vezetők elutasították a szociáldemokrata kancellár Werner Faymann javaslatát, miszerint a menekülteket nem tartományi, hanem járási kvóta szerint osztanák el. Így a konfliktus "kinőtte magát" és a menekülthelyzet megoldása nemcsak a tartományok között, hanem az SPÖ és az ÖVP által alkotott koalícióban is komoly vitákat jelent már.
Forrás
MTI
